Harangszó, 1925

1925-06-07 / 23. szám

1925. június 7 HARANQSZÓ. 197 élet vizet kínálja és adja minden megfára- dottnak ? I Jún. 11. Szeretetheti. János 10.n. Jézus a mi jó Pásztorunk életét adta érettünk a golgotái keresztfán. Adtam-e én már vala­mikor tanujelét annak, hogy szeretem az én felebarátaimat? Tettem-e már bizony­ságot arról, hcgv mindenem, mit Istentől sáfárkodásom idejére nyertem, nemcsak enyém, hanem felebarátaimé is?! Tudok-e én lemondani, áldozatot hozni embertársaim javáért? Halálra tudnám-e adni felebará­tomért testemet is, hogy általa megment­sem mindkettőnk lelkét az. élet számára ? Tettem-e már egyáltalában valamit fele­barátaim lelkének megmentésére? Jún. 12. Engedelmességben. Filippi. 2.8. Jézus egészen a keresztfán való haláláig hűségesen engedelmeskedett mennyei Atyja parancsainak. Meddig vagyok hű és enge­delmes istenem iránt? Az előcsalódásig ? Az első lemondásig? Az első megtámad- tatásig vagy próbáratételig ? Meg tudok-e állani a hitben, a hűséges engedelmesség­ben, ha kell. a kereszthaláláig is?! Jún. 13. Cselekedetben. János 5.n. Az Atya is és a Fiú is szüntelenül munkál­kodnak! Munkál ködöm-e én is szüntelenül ama legfőbb munkán, melynek eredményei soha meg nem szűnnek: az Isten országa megvalósításán? Tettem-e egyetlen lépést, szóltam-e egyetlen szót annak megvalósu­lása, terjedése érdekében ? Nyertem-e már i meg egyetlen lelket is annak számára? Jún. 14. Imádkozásban. Lukács 22.«—46. |ézus térdre esve, véres verejtéket hullatva imádkozik Atyjához, hogy: „ne az én aka­ratom, hanem a tied legyen!“ Tudom-e már azt, milyen áldás, milyen fegyver, mi­lyen védőpajzs, milyen hatalom az imád­ság ? Szoktam-e kérni ezt az áldást ? Imád­kozom-e azért, hogy tudjak imádkozni ? Használom-e ezt a fegyvert és paizsot a Sátán támadásai alkalmával, hogy legyö- zctvén, kísértésbe ne essem ? I Számomra is hatalmasság-e az imádság ereje, mely­ben Istennek Szentlelke munkálkodik ?! Abaffy Gyula. Kertscher Ede f A szép Szepesäögosk egy kiválóan derék tagja dőlt ki az élők sorából. Igló mindig hires volt pedagógusai­ról Minden ág. hitv. ev. iskolájában voltak olyan tanerők, akik miatt a szülők messze földről ide küldték gyermekeiket. Az ev. elemi népiskolának ilyen hires tanítója volt Kertscher Ede, megjelenésében imponáló, hatalmas férfiú, egészséges humorral, víg ke­déllyel, szókimondó természettel, aki szívvel-lélekkel evang. egyházának, hivatásának élt és az iglói társada­lomban több évtizeden át vezető sze­repet töltött be. 42 éven keresztül tanított, mely idő alatt 6 éven át is­kolájának igazgatója is volt. Nem tartozott a hétköznapi embe­rek közé, mert tehetség dolgában jóval felül emelkedett a rendes átla­gon és egész egyénisége kiragadta ót a színtelen tömegből. Május hó 15 én délelőtt 70 éves korában sze­rető hitvese, szül. Jármay Hermin, jelenlétében hunyta le örökre szemeit, mélységes bánatára sok ezer ember­nek. akik tudásuk alapjait tőle sze­rezték. Általános részvéttel fogadták a halálhírt, mely hitvesén kívül két férjnél lévő leánygyermekét, Kuruc Kornélnét síül. Kertscher Elzát, Kés- márszky Gyulánét szül. Kertscher Laurát sújtja legjobban. Az igló ág. hitv. ev. egyház és iskolák haláláról gyászjelentést adtak ki, melynek so­raiból a nagyrabecsült kollegát sirató őszinte bánat hangja csendül ki. Kertscher Ede született 1855-ben október 14-én Iglón. Tanulmányait itt végezte A négy elemi népiskolai osztály bevégzése után az iglói ev. főgimnáziumba járt, ahonnét a Vl-ik osztályból az akkor létesített állami tanítóképző intézetbe lépett, hol dr. Emericzy Géza igazgató és elismert pedagógus bölcs vezetése alatt már mint 111. éves növendék hivatalbeli elődjét több hónapon át helyettesí­tette és 1874-ben aug. 9 én annak helyére egy prőbaévre meg is lett választva. 1875. július 11-ón végle- gesíttetett állásában. Többször volt a népiskola tantestülete jegyzője, pénztárosa és igazgatója s midőn 1880 ban az elemi népiskola és pol­gári leányiskola egy vezetés alá ke­rült, a két intézetnek az élén 6 esz­tendőn át mint igazgató működött. Tanítói hivatásán kívül egyházközsé­gében a jegyzői tisztet 16 éven át töltötte be s mikor ez állásáról le­köszönt, egyháztanácsnoknak lett megválasztva. A szepesi városi egy­házmegyében mint iskolalátogató, mint iskolabizottsági tag és mint tör­vényszéki biró érvényesítette a köz­bizalom által reáruházott feladatát. A tiszai egyházkerületben mint iskola­bizottsági tag és mint a kerületi tan- képesítő bizottságnak tagja és jegy­zője fejtett ki áldásos működést. A Szepesi Tanítóegyesületnek 26 éven át volt pénztárnoka. Működött még mint városi képviselő 24 éven át; mint az iglói kerületi betegsegélyzó pénztár ellenőre 7 éven át és mint a városi iparos tanonc iskola tanítója 4 éven át. Szerette a gyermekeket s azoknak általánosan ismert Kertscher bácsija volt. 37 37 éves fővárosi magántisztviselő vidéki városban, esetleg falun bármely irodában állást vállal. Cím megtudható a kiadóhiva­talban. 1-5 KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Pdrisban „ Georges Wahla, a racio­nalista hírlapírók szövetkezetének el­nöke halt meg nagyon plasztikus módon, a szövetség évi bankettjén. Mikor betálalták a sülteket, az elnök lendületes és szarkasztikus köszöntőt mondott, telt pohárral kezében, azt egyház és hívői ellen: „Együtt vagyunk kollegák megint, s végszóul mondom, igyunk s legyünk vidámak, mert nem tudhatjuk, ma halunk-e meg vagy holnap és hogy azután mi lesz?“ Ezzel kiejtette a poharat kezéből, visszaült a székébe: halott volt“. HETI KRÓNIKA. Bethlen miniszterelnök és Búd pénzügy- miniszter Genfben vannak, ahol a népszö­vetség pénzügyi bizottsága és a népszövet­ség tanácsa tartja üléseit. — Az összefér­hetetlenségi bizottság tárgyalta Haller István összeférhetetlenségi ügyét a kultuszminisz­térium részére történt tűzifa szállítással kapcsolatban — A Nemzeti Bank a kamat- lábot újból 2°/o-al leszállította. — Az ügyész­ség letartóztatta Beniczky Ödönt,’volt bel­ügyminisztert a Somogyi gyilkossággal kapcsolatban tett lázitó nyilatkozata miatt. — Az ellenzék feladta passzivitását és be­vonult a parlamentbe. — Heinrich Ferenc képviselő meghalt. — Rákoson súlyos vas­úti szerencsétlenség volt, melynek 2 halottja és 30 sebesültje volt. Bécsben az egyetemi hallgatóság foly­tonos verekedése miatt a rektor bezárta az egyetemet. Erdélyben az oláhok visszakívánják azt a szabadságot, melyet Tisza István idejé­ben élveztek. Belgrádban legutóbb a bécsi kommu­nista központ üzelmeiről tárgyaltak. A német birodalmi gyűlésen a hadügy­miniszter odanyilatkozott, hogy leszerelés helyett az egész világon állandó fegyver­kezést látunk. A beké állományok nagyob­bak, mint 1914-ben voltak. Poroszországban az összes pártok bevonásával nagy koalíciós kabinetet akar­nak alapítani. Az angol külügyminiszter kijelentette, hogy a brit kormány hajlandó érvényesíteni befolyását, hogy Bulgáriában a merényletek megszűnjenek. Az olasz igazságügyminiszter a hiva­talnokokat fegyelmező és a politikának hivatalos ügyekben való illetéktelen bele- avatkozása ellen törvényjavaslatot nyúj­tott be. A spanyolok és franciák elhatározták az együttműködést Marokkóban. Amerika az újjáépítési kölcsön vissza­fizetését követeli. A kőszegi leánynevelö-intézet igazgató­sága felkéri az érdeklődőket, hogy a jövő évi felvételre szóló folyamodványokat leg­később jún. hó 10-ig nyújtsák be, mivel helyszűke miatt késönbi jelentkezések nem lesznek kedvezően elintézhetők. e—6

Next

/
Oldalképek
Tartalom