Harangszó, 1925
1925-05-10 / 19. szám
XVI. évfolyam. 19. szám. 1925. május 10. Alapította K A PI BÉLA 1910-be u. (.aptulajdonoa: a DünáBtíHI Lctfier-Szóvelsóc. ü OmzigOH LutlitT-S/fíTot •á* hlíBtalön lapja. Káalralok, előfizetótl díjat és reklamációk a HARANGSZÓ azurkeaztó kiadóhivatalának Bicntgotthtrdra 'Vftrra.í küldendők. Rlótlsatáat elíoKtd minden evanr. leiké«* éa tanító. H)űJr<B9ll (Dlodeo vasárnap Hála letftjén az Istennel:, ki diadalmat ad nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. SzerkesBtf-HaáékiraUl: SZENTGOTTHÁRD. Vtjv ármegy a. A „HAJUNÖHZrt“ elófizatésl Ara : a második negyedévre 18.000 korona. Csoportos küld. 15.000 K. Latker-Haövstigl tagoknak 10°/«-oa kedvezmény. Amerikába egéas érre 3 dollár ; az utódállamokba a I. negyedre 20.000 K. A .Harangért" terjesztő Bére befolyt adományokból szórványban lakó híreink nek Ingyenpéldányokat küldünk. Gyurátz Ferenc f nyug. püspök, pápai ev. lelkész, főrendiházi tag, a II. oszt. vaskoronarend tulajdonosa, Ferenc József rend lovagja stb. 1841—1925. Nagy diadalmat ült a halál. Karja hatalmas lendületével kiparancsolta a májusi virágokból és a zöldelő fűszőnyegből az életet s elringatta lágyan a napsugaras örökkévalóságba. Gyurátz Ferenc nyugalmazott evangélikus püspök, pápai lelkész nincsen többé. Folyó hó 3-án reggel 5 óra 10 perckor egyház- építő, áldásos életének 84 évében visszaadta lelkét teremtő Urának. Mint egy letűnt mesés, csodás, boldog időknek rombadőlt oszlopa, mint az evangéliomból sarjadozó kultúrának örökké prédikáló apostola köszönt bennünket Gyurátz Ferenc, frissen hántolt sírjával a pápai temetőben. Vele és általa fiainak egyéniségében megnyilvánuló, ijesztően töredező régi Magyarország és evangéliomi kér. anyaszentegyházunk egy nem is jelentéktelen részét és tényezőjét * temettük el. Amikor Gyurátz Ferenc tiszta, fénylő lelke megérkezett az elmúlás vizein az örökkévalóság hegy fokára, egy a lelket felemelő bizonyságtétel sugározza be most a mélységes gyászt: Gyurátz Ferenc élete telve van erkölcsi szépségekkel, jósággal, felemelő életnemességgel, ő valóban foglyul adta magát Krisztusnak. A Krisztusért szolgálta egyházát, hazáját és egyházáért, hazájáért szolgálta Krisztust. Minden ékes szónál jobban jellemzi őt a dunántúli evang. egyházkerület által kiadott gyászjelentés : „egész életét a Krisztus szolgálatának szentelte; Soha nem élt önmagáért, hanem, hogy tanításával hirdesse, életével példázza az örökkévaló -Mestert. Erős volt ä célkitűzésben, bölcs a kormányzásban, fáradhatatlan a munkában, kiapadhatatlan ' a könyörületben. Munkás életét isteni küldetéssé tette. Minden pillanata drága áldozattá lett egyházunk oltárán“ . . . Szolgálatát nyugalom, higgadtság és bölcsesség jellemezték és tették értékessé kristálytiszta egyéniségét. Imádkozó leikével, hegyeket mozgató hitével, fáradhatatlan munkásságával úgy szólván élete utolsó leheletéig fényes bizonyságot tett: hogyan lehet és kell az egyházért, a hazáért dolgozni. Gyurátz Ferenc nemes élete kell, hogy fényes tűzoszlopként járjon előttünk időtlen időkig! Lelkes papja volt Istennek és lelkes papja a magyarságnak, aki a ináshitüek- ben is megtudta látni a iestvért. Ő igazi főpap volt. , Gyurátz Ferenc felett nem is lesz hatalma az enyészetnek, felette nem ül diadalmat a halál. Az enyészet csak a szenvedések, a nyavalyák fészkét, a testét dúlta szét; lelke az utolsó harcról győztesen túlemelkedve a múlandóság korlátúin örökké él. f Hála legyen az Istennek, ki diadalmat adott néki a mi Urunk Jézus Krisztus által! Gyurátz Ferenc püspök 1841. április 30 án Alsó-Bükön született. Édesatyja : Gyurátz János, édesanyja: Mesterházy Terézia voltak. Elemi iskoláit kitűnő eredménnyel Alsó- Bükön elvégezvén, derék tanítójának Szenthe Györgynek unszolására, — akiről egész életében nagy hálával és elismeréssel szólott mindig — a soproni líceumban folytatta középiskolai tanulmányait. Már itt is, mint nagy diákot »püspökinek hívták. A theologiát Sopronban és Halléban végezte. Lelkésszé 1867. szept. 12 én avatták fel Sopronban. 1868. dec. 23 ig Kővágó- őrsön segédlelkészkedett, ahol is a kővágóőrsi algimnáziumnak volt a lelke. Innen Beledre hívták meg lelkésznek, ahol 1872. szept. 29 ig működött. 1872. szept 29-től 1910. dec. 15 ig Pápán lelkészkedett. 1893—95. a veszprémi egyházmegye esperesi tisztét viselte. Püspökké 1895. dec. 10 én Karaay Sándor avatta fel, mely tisztséget 1916. december haváig viselte. Mint lelkész igazán Istennek szolgája volt. A pápai gyülekezetei úgy szólván semmiből tette naggyá és virágzóvá. Az ő hitbuzgó apostoli élete teremtette meg az áldozatkészség ama csodálatos jelenségeit, melyek olyan gazdaggá teszik ennek a tiszteletreméltó gyülekezetnek a történetét Püspöki működését az alkotások egész sorozata jelzi. Rendezte egyház- kerülete minden ügyét; az iskolákat fejlesztette; megalapította a kőszegi Viseljük szívünkön a Harangrszó ügyét!
