Harangszó, 1924
1924-03-02 / 10. szám
XV. évfoíyim. 1924, máreiu* 2. 16. szám. Alapítón« K A P I BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: i Dunántúl! Lotüer-SzöTetséfl. Az Őrizi*«)« Latber«S/,OT«t- séf biraUWs lapja. Kéziratok, előfizetési díjak ét reklamációk a HARANGSZÓ szerkaaztA- kiadóhivataiának ■«•ntgotthárdra (Vasra.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. KeoJelnalk minden vasárnap Más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus. ttzantejsté-lűaáéktratal: SZENTQOTTHÁRD. Vasvármegye. A „HABAN0SZ*“ etöflietón! ára: «Oftyedőrre 5000 kor*««. Külföldre * kétszerese. LaUer-Hzüretlgl Ugokaak 10°/.-os kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 450 korai«. A .Uarangszö* tarjesxtéaére befolyt adományokká 1 szórványban lakó híveink ■ek Ingyenpéldányokat küldünk. Az angol munkáspárt és a keresztyén ideálok. Még a kevésbbé reakcionárius és konzervatív körökben is nem kis ijedelmet okozott legutóbb az angol munkáspártnak kormányra- jutása Angliában. A munkáspárttal s ennek élén a vezérnek, inostmár miniszterelnöknek Ramsay Macdonald személyével kapcsolatban azért igen sokat foglalkoztak az utóbbi hetekben Angliában. A különböző időszerű kérdések között a legelső helyen taglalták, hogy a hatalmon levő munkáspárt, az új kormány a miniszterelnökkel egyetemben micsoda álláspontot is képvisel közelebbről az egyházzal, a vallással, a kercsztyénséggel szemben. A legelterjedtebb angol lapok egyikében a The Britisch Weekly-ben, a pártnak nem egy vezető politikusa többek között a mostani belügyminiszter Henderson, az alsóház elnöke, a párt hivatalos lapjának, a „Daily Héráid“ kiadója, a parlament több neves tagja s igen sokan a lelkészek közül is nyilatkoztak. Az új angol miniszterelnökről a nyilatkozatok kapcsán általában az a vélemény alakult ki, hogy rendkívül biblikus ember. Biblia a leg-, kedvesebb olvasmánya. A szabadj egyház összejövetelein a legmélyebben szántó s a legszorgalmasabb előadóknak. Legutóbb is a „Free Churíhe Cuncil“ titkára előtt az új miniszterelnök odanyilatkozott: „problémáink megoldásának lehelősége egyedül a keresztyénség által lehetséges“. A mostani miniszterelnök a szó nemes értelmében vett keresztyén ember, ki a nagy feladatok megoldásához keresztyén hitet, keresztyén érzületet és gondolkodást hozott magával. Általában megállapítást nyert, hogy az egyháznak leglelkesebb tagjai a munkáspártból kerülnek ki. Hogy az egyházszeretet, hűséget illetőleg az angol munkáspárt vezet. A párthoz, amint azt „The Britisch Weekly“ kiadója is megjegyzi ezer és ezer élő keresztyén tartozik. A párt egyik-másik tagjának megnyilatkozásából a Krisztus iránti személyes bizonyságtétel szava csendül meg. A párt prograinmja a kialakult közvélemény szerint tulajdonképpen nem más, mint gyakorlati keresztyénség. Célja, hogy a keresztyén ideálok a nemzet életében, a nemzetközi érintkezésben élő valósággá váljanak. És minthogy — írja Clynes —: „a szociális tanok keresztyén tanok, azért keresztyénség nélkül egyetlen szociálista államnak nincs létjogosultsága. S ilyen értelemben az angol munkáspárt erősen vallásos párt.“ Párhuzam. A boldogság forrásának kulcsa a protestantizmus kezében van. Egy valaki — nem fontos a név, >t az sem, hogy egyházi, vagy tlági egyén volt-e — azt állította egy alkalmi beszédében, hogy sokkal nehezebb jó katholikusnak lenni, mint jó protestánsnak. Nem kétséges, hogy az anyagi, érzéki világ közelebb áll az emberhez, mint az érzékfeletti, szellemi világ. Az érzéki Világot a kevésbé művelt ember is felfogja, aki gondolatok, képzeletek világában foglalkozni nem szokott. De még a legműveltebb is sokkal könnyebben érintkezik az érzéki világgal, mint azzal a világgal, hova a léleknek bizonyos erőfeszítésével lehet csak fölemelkedni. Természetes tehát, hogy imádkozni is sokkal könnyebb érzéki tárgy: feszület, szobor, kép előtt, mint minden látható, kézzelfogható tárgy nélkül lélekben felemelkedni a minden- napiság, az érzéki világ szemhatára fölé abba a világba, hol nem a tesli szemnek, hanem a hit szövét- nekének fényénél jelenik meg az a végeden halalom, akihez a halandó vigasztalásért, oltalomért felfohászkodik és akit dicsőíteni, aki iránt háláját leróni óhajtja. Az áhitat érzelmei, a vallásos hangulat sokkal könnyebben fölgerjednek ott, ahol az érzékekre ható külső körülmények: titokszerü homály, szinpompa égfelé törekvést jelképező építkezés, Krisztus Urunk és a szentek életét feltüntető képek, szobrok és más egyebek indítják meg az érzelmek forrását. Ellenben több lelki erő nyilvánul meg ott, hol a vallásos áhitat minden külső befolyás nélkül egyedül a léleknek a végtelenség után való vágyakozásából buzdul fel. Maga az isteni tisztelet rendes lefolyása is a hivekre nézve kedvezőbb a katholikus, mint a protestáns templomban. A katholikus isteni tiszteleten csak a pap és mellékesen a kar működik, a hivek ellenben szenvedőleges szemlélői az előttük végbemenő különfél« jeleneteknek. A protestáns isteni tiszteletnek pedig lényeges alkatrésze az ének, melyben a hivek cselekvő részt vesznek és ez a közös tevékenység emeli, mélyíti, erősíti az egyesek buzgóságát. A katholikus az utcán, utón kalapot emel a templom előtt; a feszület, vagy valamelyik szent A keresztyén családok legkedveltebb lapja: a Harangszó
