Harangszó, 1924
1924-02-17 / 8. szám
XV. évfolyam. 1924. február 17. 8. szám. Alapította K A Pl BÉLA lBiO'ben. Laptulajdonos: i Dunántúli Lntfter-SiöveMg. ás Országon Luther-Szöret- ség hl ratal«1 lapja. Késiratok, előfizetési dijak éa reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő kiadóhivatalának Bzentgotthárdrs (Vasvm.) küldendők. Blőfisetést elfogad minden erang. leikéit éa tanító. MtoJolnnik minden vasárnap / Megemlékezzetek a ti előttetek járókról, kik néktek szólták az Istennek beszédét. Biarkatatö-kladóhlraUl : szentootthArd. Vasvármegye. 1 „HAftlltettZO* előfizetést ára: negyedévre 8000 korona. Megszállt területre 8000 K. Lather-Maövetégi tagokéit 10»/e-oa kedvezmény. Amerikába kflldve előfiss téli ára egéaa évre 1 dollár. Bgyee szám ára 480 korosa. A .Harangozó* terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveink nsk Ingyenpéldányokat küldünk. Az igazak fényiének, mint a nap. Az emlékezet fel-fellobbanó lángjánál időről-időre megjelenik a múlt, hogy megáldja, megszentelje a jelent és erőt adjon a küzdelmes jövőre. így közelebbről febr. 16-án és 18-án is múlt idők emléke csókolgatja orcánk. Február 16-án 1497-ben Németországban egy gyermek született, aki mikor fölnövekedett, nagy bölcsességre tett szert, „Németország tanítója“ címmel tisztelték meg. Ez a férfiú Melanchton FülöpT, a nagy reformátornak, Luther Mártonnak segítőtársa. Tőle valóban nemcsak a németek tanultak, hanem a magyarok is és pedig mennyei bölcsességet, isteni tudományt s tanulhattak volna alázatosságot. Mert Melanchton nem bízta el magát, hanem alázatosan meghajolt az igazi, a legfőbb Tanító előtt, akivel szemben mindnyájan tanítványok vagyunk. Február 18-án 1546-ban pedig meghalt dr. Luther Márton, a nagy reformátor, kit mint a hit és lelkiismeret hősét tiszteli a művelt világ ; akinél — Márki Sándor katolikus történetiró szavai szerint, — a világtörténelem fejlettebb, hatalmasabb egyéniséget alig, talán nem is ismer; akinek nevével elválaszthatatlanul össze van forrva az újkori civilizáció, aminthogy az angol Carlyle meg is állapítja, hogy az újkori civilizáció igazán csak Lutherrel kezdődik. Payr Sándor egyetemi tanár, kiváló egyháztörténészünk, Lutherrel kapcsolatban egyik közismert jeles munkájában pedig ezeket Írja: a szabadság és haladás elve mellett, midőn a lelkiismeretet Isten igéjében tartja megkötve, a józan mérsékletnek, a tiszta erkölcsiségnek, az állami és társadalmi rendnek és békességnek senki oly erős szavú apostola nem volt, mint Luther. És ezt az erős szavú apostolt, a világtörténelemnek ezt a leghatalmasabb egyéniségét, Luthert és vele a protestantizmust mind bátrabban és mind hangosabban rágalmazza újból a fekete destrukció, a reakció, amely hogy itt van és már teljes erővel dolgozik, ezt csak az elmúlt vasárnap is nem kisebb ember, mint Magyarország miniszterelnöke, gróf Bethlen István is megállapította Kaposvárott. „Védekeznünk kell —> monda a miniszter- elnök — azokkal szemben, akik a demokratikus intézmények létesítését nem kívánják, vagy lehetetlenné teszik. Ezok egyik oldalon a reakció hívei, a másik oldalon, akik a szabadsággal visszaélnek.“ Ravasz László püspök szerint is „arról van szó, hogy Magyarország egy kis délkeleti Spanyolország legyen vagy pedig délnyugati Oroszország.“ A fekete destrukció, a reakció programmpontjába vette úgylátszik tehát, Luthernek, Kálvinnak, a protestantizmusnak a rágalmazását azzal a világos célzattal, hogy a nevük még az emlékezetből is kitöröltessék. De hát hiába minden! E világ minden ördöge, Ha elnyelni akarna, Minket meg nem kisértene, Mi rajtunk nincs hatalma. E világ Ura, Gyűljön boszura: Nincs ereje már, Reá ítélet vár, Az ige porba dönti. Az igazak fénylenek mint a nap, az ő Atyjoknak országában. Áldott emlékezetük nemzetségről nemzetségre fennmarad. Az emberi élet főcélja. Irta: Gyurátz Ferenc nyug. püspök. A kételkedők azt mondják: az Istent és annak felemelő, lesújtó karját még soha senki sem látta. Őt hasztalan keressük, nem találjuk sehol. Az Isten lélek, s úgy gyönge, testi szemeink előtt hozzájárulhat- lan világosság környezi, de a hit által megtaláljuk, mert mint az apostal mondja: „Ő benne élünk, mozgunk és vagyunk“. A régi Egyptomban, Sais városában volt egy templom, melyről azon hir terjedt el, hogy aki ennek küszöbét átlépi: előtte feltárul a legmélyebb titok, meglátja az Istent. Egy görög tudós utazó Saisba érve sietett felkeresni a templomot, de a négy fehér falon kívül nem látott semmit. Midőn kijött boszan- kodva mondá egy papnak: „Alaptalan a hir, amelyet terjesztetek. Ebben a templomban sem látható az Isten. Én minden részét megvizsgáltam, de sehol sem találtam reá.“ Akkor — válaszolt a pap — a szívedben sincs az Isten, mert különben szentséges jelenlétének érzése a szent helyen imát fakasztott volna ajkadon a láthatatlan hatalomhoz. Istenhez a hit által közeledhetünk. Ettől vezetve megtaláljuk őt a templomban, hajlékunkban, a szabad természetben is. A hivő előtt az ég csillagai, a kelő és nyugovó nap, a földön a mezők lilioma, a magasra emelkedő nap, az ezernyi életjelenség mind ő róla beszélnek, aki teremt, éltet, fentart mindeneket. Egy jószívűségéről ismert előkelő francia tudós sok csapástól érve, reményeiben csalódva, hitéA keresztyén családok legkedveltebb lapja: a Harangszó,
