Harangszó, 1924

1924-02-03 / 6. szám

1924. február 3 F5ARANGSZÖ. 45 OLVASSUK A BIBLIÁT! „itt iszákosokat mentenek!“ I. Febr. 4. I. Sámuel 1 . is—is. Mennyire el lehetett terjedve a részegség abban a kor­ban, hogy az öreg Éli a nagyobb buzgó- sággal imádkozó nőt részegnek nézhette s mikor dorgálja, nem is azt mondja neki: „Hogy mersz részegen templomba jönni? Nem szégyenled asszony létedre!“ — ha­nem szinte gépiesen adja ki neki, mint amiben már sokan részesültek' — papi in­téseit. Ugyan volt-e olyan kor, melyben a részegségbe lett volna nagyon elterjedve ? ! Febr. 5.1. Mózes 9. so—so. Sok kedélyes tréfálkozás veszi körül a boros poharat s jóizüeket szoktak mulatni a becsipett em­beren. Egy bűnt sem sikerült a Sátánnak annyira clpalástolni s épen azért megen­gedhetőnek tartani, mint az iszákosság bű­nét. A szépítő szerekből s igazoló okmá­nyokból nem hiányzik a biblia sem s na­gyon sokan vannak e hazában, akiknek egész bibliaismerete Noé-apánk borkedvelő voltának s még pár ilyen anekdótának em­legetésében tündöklik. Pedig Noét nem azért mentette ki isten a vizözönböl, hogy azután borözönbe essék s az ige szerint, nem csak részegsége, de az azt mulatsá­gosnak találó fiú élcelődése is súlyos bün­tetést vont maga utáa Febr. 6. Példabesz. 23.10—21. Előzmé­nyei oly szépek, sőt előkelőén urasak egy iszákosságnak; következményei azonban, mily szomorúak rátok. Egész társadalmi osztályok, faluk és családok, házak és föl­dek úsznak el benne s mi már szinte napi­rendre térünk afelett, hogy minden család­ban kell egy elzüllőnek lennie. Pedig nem az kellene-e inkább, hogy minden család­ban legyen egy éber imádkozó, aki figyel és int idejekorán, hogy egy se legyen „azok közül való !„ Febr. 7 Példab. 23.20—32. Nem elég a takarékosság, családi örökség s becsület nevében szólalni fel az iszákosság ellen. Nem elég felvonultatni az orvosokat és börtönöket: az élő Isten igéjét és ítéletét kell felsorakoztatni s az iszákosában az őskigyónak, a Sátánnak fulánkját letörni. Csak a józanság, emberbaráti érzés vagy hazafiság alapján nem lehet igazán iszáko­sok mentéséhez fogni. Febr. 8. Példab. 31.4—7 Sokan ször­nyen méltatlankodnak, hogy meri szóvá tenni valaki az ö alkoholfogyasztásukat, mit akarnak belenyúlni az ő magánéletébe s korlátozni vele az ö személyes szabad­ságát. Szegény erftberek, a szeméiyiségtek királyi szabadságát emlegetitek ? Óh ha látnátok, milyen rabszolgaságban tartanak benneteket az iváskészségtek köteleivel politikai és pénzbeli hatalmasságok s mily óriási adót fizettek a szépplakátos alkohol­tőkének, a kávéházasnak, vagy a falusi jött- ment korcsmárosnak! Febr. 9. Ezsaiás 28.1—s. Feltűnő dolog, hogy a legkülönbözőbb emberekből tobor- zódik az iszákosok szomorú gárdája. Van­nak köztük nagytehetségü és bárgyú embe­rek, ezerholdasok és csavargók, szelíd ter­mészetű és durva emberek, jó munkások és naplopók, istentelenek és prófétai lelkek. Biblia-ismerő ember megérti, hogy a jelen világban, miért lehet ez így, de az a baj, hogy a világi ember nem érti s végül is azt gondolja, hogy aki néha be-berug is, lehet amellett jó keresztyén is: Febr. 10. Ezsaiás 61.1—3. A párizsi nagy opera első hegedűsének felmondták az állást, mert bár tehetsége csodálatos volt, iszákossága folytán hasznavehetetlen. Szomorúan bandukol az utcán, mikor egy kapun nagy betűkben azt olvassa : „Itt iszá­kosokat mentenek!“ Bemegy és hall arról, Aki az iszákosság foglyainak szabadulást hirdet. Pár év niu va a nagy opera karmes­tere lett. — Nem kellene-e, hogy minden országban, sőt a ti falutokban is lenne egy hely, ahol iszákosokat mentenek. EGYRÖL-MÁSRÓL. A mindennapi életből. Az életjáradékok és kártérítési összegek valorizálása. Az igazság­ügyminiszter három törvényjavaslatot készített, a járulékok és tartásdíjaknak, kártérítési összegek, valamint ki nein fizetett vételáraknak a korona esésé vei arányban álló felemeléséről. Az első törvényjavaslat az egyes időszaki pénzbeli szolgáltatások felemeléséről szól. Ennek értelmében az életjáradék összege a jogosított fél kérelmére a hátralévő egész időtartamra feleme­lendő, azonban csak annyiban, ameny - nyiben ez a jogosított félre nem ró aránytalanul sűlyos terhet. Hogy mennyire kell az összeget emelni, azt az igazságügyminiszter rendelete állapítja majd meg. Amennyiben a felek nem tudnának megegyezni, az érdekelt fél keresettel kérheti a ma­gasabb összeg megállapítását, még a fizetés felvétele esetén is. A korona emelkedése esetén az éleljáradékot fizető fél leszállítást követelhet. A bíróság á marasztalás összegét a felek bármelyikének kérelmére meg­határozott nemű és mennyiségű gabo­nának mindenkori pénzbeli egyen- értékében állapítja meg. A második törvényjavaslat a baleset vagy bün­tetendő pénzbeli járadék összegéuek megállapításáról szól és lényegében ugyanazokat a rendelkezéseket alkal­mazza erre az esetre, mint az előbbi törvényjavaslat. A harmadik törvényjavaslat az adásvételi jogügyletekben megállapí­tott készpénzbeli vételár összegének meghatározásáról szól. Tudnivalók a kertésztanoncok felvételével. A földmivelésügyi mi­niszter felhívást adott ki a kertész­tanulók képzése és képésítése tárgyá­ban kiadott rendelkezések pontos betartására. A szülők saját érdekükben cselekszenek, mielőtt gyermeküket kertésztanulónak adják, ha érdeklőd­nek, van-e a felfogadó kertésznek vagy kertészeknek jogosítványuk ta­nuló tartására. A szerződés megkötése után pedig vigyáznak arra, hogy a szerződést a kertész vagy kertészek az illetékes közigazgatósági hatóság­nak bemutassák. Végül nagyon kell ügyelni arra, hogy a kertésztanulókra kiadott szabályzat értelmében 1924. április havától kezdődően kertész­tanulónak csak olyan fiút, vagy leányt lehet felvenni, aki a középiskola, vagy a polgári iskola, vagy ezekkel egyenrangú intézetek 4 osztályát si­kerrel elvégezte. HETI KRÓNIKA. A magyar nemzetgyűlés az indeninitási vita befejezése után áttér a földbirtokreform- novella tárgyalására. Bethlen miniszterelnök hazaérkezett. Londonban is kedvezően dön­töttek a magyar kölcsönről. Egyébként a koronarontók ügye, Roth és Kormos bankárok 20 milliárdos sikkasz­tása és szökése, a Tanitó Bank bukása foglalkoztatja a politikusokat. Mint hírlik a hadirokkantak, özvegyek és árvák járulékait felemelik. Albániában összzült az alkotmányozó nemzetgyűlés. Csehországot a szeszpanama izgatja, melynek egyik főszereplője maga a szená­tus elnöke. Olaszországban a király feloszlatta a kamarát. Szerbia. Pasics és Ninsics Rómában tárgyaltak MussoHnivel. A pápa mindkettőt kihallgatáson fogadta. Németországban a pfalzi népszavazás a szeparatisták ellen döntött. Franciaországban Poincare miniszter- elnök lemondásáról rebesgetnek. A svéd parlament mindkét háza elé javaslatot terjesztettek oly irányban, hogy a parlament határozza cl Svédország ki­lépését a Népszövetségből. Angliában a vasúti sztrájk tart. Az új munkáskormány elismeri szovjet Oroszor­szágot. Az orosz vörös cár, Lenin elhalt. Péter- várt nevéről Leningrádnak nevezték el. Amerika és Mexikó között kenyér­törésre kerül úgylátszik a dolog. Amerika armektálja az éjszaki sarkot. NÉPEGÉSZSÉGÜGY. A fertőtlenítésről. Irta: dr. Kovácslcs Sándor, Györvárm. tb. főorvosa. 1. Roncsol6 toroklobnál, torokgyík­nál a beteg váladéka, a szájból az orrüregból kikerülő váladék, a kile­helt levegővel távozó nyálcsep ter­jeszti a fertőzést. Fertőtleníteni kell minden tárgyat, mellyel a beteg érint­kezett ; tehat a ruháit, evő- es ivó­eszközeit ki kell főzni, köpőcsészét hasonlóképen, a köpetet melyen a főidbe ásatjuk. Fertőtlenítjük a fent vázolt módon a szobát, a szobai le­vegőt, falakat, padlókat, bútorokat. 2. A vörheny kórokozója még is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom