Harangszó, 1924

1924-12-07 / 50. szám

382

HA'KAHÜS KS.

*??«. december 7

tanítói egyesület is rendes évi közgyűlését tartotta. Az üdvözlő beszédek mind azt bizonyították, értékes a hűséges, hazafias, egyházias tanító munkája. Üdvözölték az ünnepeltet Tóth József esperes a hegyaljai egyházmegye, Tamássy Zoltán lelkész az egyház, Csosztanyi István főszolgabíró a járás, Kőrössy György ref. lelkész a testvér egyház, Zákony Dezső a tanító egylet, Vietórisz László a hegyaljai lelkésegyesü- let, Berényi Sándor a testvér egyházak nevében. Azonkívül a község elöljárósága, a fogyasztási és hitelszövetkezet, a gazdakör síb. A még ezenkívül elhangzott üdvözletek sorában a iegmeghatóbb volt a legöregebb tanítvány Krajecz Gábor és a legfiatalabb Zsúgyel Margit üdvözlése Ha az előbb elhangzott üdvözletek az áldásos munkára mutattak reá, ez utóbbi páros jelenet az évek számát érzékeltette szemmel láthatólag, melyet az ünnepelt a gyülekezet kebelében eltöltött. Legyen Isten áldása minden igazlelkü, hűséges tanítón.

Magyarszombathelyen november 29-én vallásos estély volt a következő műsorral: 1. Közének. 2. Ima. 3. Régi dal, irta Sántha Károly. Szavalta Kovács János. 4. Mit tehet az evangélikus nő egyházáért ? Felolvasás, tartotta Molnár Gyula lelkész. 5. Ezrek ajkán egy szivvel... Karének, énekelte a leánykar. 6. Jövel Megváltó. Irta Vargha Gyula, szavalta Tóth István. 7. Ima. 8. Közének. Offertórium a Harangozó terjesztésére 100 G00 K.

Bibliai tömbnaptár. A „Magyar Keresztyének Naptára“ az 1925. évre íeszakítós falinaptár alakjában jelent meg. Szép szineä hátlapja, mely az ajtón kopogtató Üdvözítőt ábrázolja, egy tömb van erősítve, mely az év minden napjára küiön-küiőn lapon bibliamagyarázatot és rövid elbeszélést, vagy hasonlatot, esetleg éneket tartalmaz. A naptár munkatársai közt Ravasz László dr. és Raffay Sándor dr. püspökökkel élükön a kiváló theológiai tanárok és lelkészek hosszú sorát találjuk. A naptár bolti ára

28.000 korona, viszonteladóknak 25% engedmény a portó ezenkívül. Megrendelhető a Magyar Keresztyének Naptára kiadóhivatalában (Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 9.). Minthogy a naponkénti magános és családi bibliaolvasásnak legügyesebb, leghasznosabb előmozdítója, terjesszük buzgón. Szép kiállításánál fogva karácsonyi ajándéknak is igen alkalmas.

Rabaut, a puszták prédikátora. Fordította Vargha Tamás 1, unszenímiklosi ref. lelkész. Kiadja a Bethánia könyvkiadóvállalat. Alapár 2 kor. A hugenotta üldözések egyik legkimagaslóbb alakját rajzolja meg ez a csinos kiállítású kötet. Az események drámai lüktetése annyira lebilincseli az olvasót, hogy le sem ludja a könyvet tenni, míg végig nem olvasta, — viszont a felsorakozó hősök életéből és halálából halálából hatalmasan kizendülő bizonyságtétel felébreszti, megtisziítja, lángragyújtja szívünket. Evangéliomí irodalmunk nagy nyeresége e könyv. Karácsonyi ajándéknak is igen alkalmas.

Karácsonyi könyvvásár. A Bethánia- Egyesület (Budapest, VII., Gyulai Pál u. 9. alatti házában) ez évben is megtartja szokott könyvvásárát. A megnyitó ünnepély december 8-án d. u. 5 órakor tartalik. Belepő díj nincs. A vásár nyitva van december 12-ig estig és pedig d. e. 9—1-ig, d. u. 3—8-ig. A magyar evangéliumi irodalom majdnem teljes egészében kapható lesz, sok jó német könyv, falimondások, levelezőlapok stb.

KÜLFÖLDI HÍREK.

Németország. A német ifjúság, aineny- nyiben ifjúsági egyletekben tömörült, most hatalmas mozgalmat indít a tisztességes férfiasság kifejlése érdekében. Arra a meggyőződésre jutottak ugyanis, hogy a modern kultúra igen elpuhító befolyással van az ifjúságra. A jellemképzés, a hazafias nevelés és kiváltképen a tiszta erkölcsös élet kérdéseiben akarnak keményebb és szigorúbb elveket az életben megvalósítani.

Ugyancsak ily értelemben lép fel a szülők országos szövetsége. Kívánnak országos törvényt, mely az iskola egészséges fejlődését biztosítaná.

Eisenach mellett a híres Wartburghegy egyik kiugró nyúlványán egy konzorcium egy modern szanatóriumot akarna építeni, amely így a Wartburg szép és történeti nevezetességű képének ártana, mert zavarná azt a szép képet, melyet a Wartburg még ma is nyújt. Ezt a modern építkezést megakadályozandó mozgalom támadt Németországban, de Svédországban is, mely azt célozza, hogy azt a hegynyutványt, amelyre a szanatóriumot építeni akarják, megvegye és így a Wartburgot a maga eredetiségében megtartsa.

A vándorlegények otthona rímmel evangélikus misszió működik már 70 esztendeje Németországban. Célja a vándor- legényeknek minden valamire való városban keresztyén otthont létesíteni, hogy szives fogadtatásra találjanak és vallásilag befolyásolhatok lennének. A háború előtt nagyon virágzó misszió volt ez. Volt 440 külön háza és 231 élelmező állomása. A háborús nehéz viszonyok ennek a missziónak is ártottak, nem volt pénz a fenntartásukra, de mégis a 440 közül 340 volt megmenthető. Most újabban megint felkarolják ezt a fontos ügyet, mert most még inkább van szükség reá, mint valaha, hisz a munkanélküliség még több legényt szorít a vándorlásra és a munka keresésére.

Franciaország. Hirt adtunk már arról, hogy Párisban a németnyelvű evang. templomokat egyszerűen elvették az evangélikusoktól és árverésen eladják. A néhai Bodelschwingh által alapított és épített két evang. templom közül az egyiket a párizsi orosz-orthodox egyház vette meg 320.000 frankért; a másikból már eladták az orgonát, az oltárt és a szószéket és félő, hogy magát az épületet egy inoziváliaiat veszi meg.

Svédország. A lutheránus világkonvení- nek állandó bizottsága november hó 15— 19-ig tartotta ülését Hindosban Gothenberg mellett, amelyen a szászországi püspök, dr. Ihmeis elnökölt és az evangélikus egyház közösen érdeklő ügyeiről referrálí.

Stockholmban e napokban népes gyűlést tariottak, amelyen a svéd nép tiltakozott azon erőszakosság ellen, melyet a lengyelek a németekkel szemben a poseni tarromány- ban elkövetnek s melyekről már többször megemlékeztünk itt e helyen.

Keletafrika. A hajdani német gyarmatokról annak idején szintén kiűzték az angolok a német misszionáriusokat. Most az az örvendetes hir érkezik, hogy végre azt a területet is megnyitották a német hittérítők előtt.

Kina. Feng kínai generális, akiről már e helyen megemlékeztünk, most megint szép jelét adta keresztyén érzelmeinek. Operáció folytán meghalt a felesége. Ősi kínai szokás szerint a kínai köztársaság elnöke Fengnek felajánlotta az ő leányát,

ami nagy megtiszteltetés, de a visszautasítás meg nagy sértés. Mégis Feng, mert a felkínált leány pogány, nem fogadta el az ajánlatot és egy keresztyén tanítónőt vett el. Csakhogy háza keresztyén maradjon, magára vállalta a földi hatalom haragját.

Afrika. A nyugatafrikai úgynevezett arany parton Accra városban egyetemet állítanak fel, amely az összes fakultásokat felöleli. Az egyetem rektora angol tanár lesz, a protektora pedig egy néger, hogy a fehér és fekete faj egyenlőségét dokumentálják. Lesz összesen 16 tanár, akik afrikai nyelveken és angolul fognak előadni. Az építkezést már megkezdték és 5 millió aranymárkát előlegeztek e célra.

A déiafrikai Kapföldön nagyon megérezni a modern eszmék behatását. A szines keresztyén gyülekezetekbe beszivárogtak a modern demokratikus, sőt bolsevista tanok és a régi szép egyházi fegyelem kezd bomlani. Nem csoda, hiszen a háború alatt az összes európai hittérítőknek el kellett men- niök, mert leginkább német nemzetiségűek voltak. A pásztor nélküli nyájak szabad prédái lettek a modern farkasoknak. Bezzeg most belátják az intéző körök hibájukat és egyre másra hívják vissza az elkergetett hittérítőket, mikor már körmükre ég a veszély. Csak egy a biztató, hogy a szines gyülekezetek örömmel fogadják a visszatérő hittérítőket.

A keletafrikai volt német gyarmatokon is meglátszik, hogy az angol kormány önmagának ártott, mikor a német hittérítőket a háború alatt kitiltotta az országból. Most megnyitják előttük a kapukat, sőt hivják is őket, mert a tapasztalat azt matatta, hogy a szines népet keresztyén papok nélkül kormányozni nem lehet. A visszatérő hittérítőktől mást nem követel az angol kormány, csak hogy nyilatkozatot állítsanak ki, hogy a feisőbbségnek engedelmeskednek, ezt meg mint jó keresztyének kész lélekkel megtehetik.

India. Egy mohamedán lapban érdekes megállapítást olvashatni: A keresztyének mosl már — úgymondja ez az újság — számottevő töredéke India népességének. Bár 80°/o-uk az alsóbD kasztokból származik, mégis gondolkodóba ejthet folyton növekvő szamuk. Azt a tényt kell megállapítanunk, hogy a Pend lakossága közt ma már 300.000 keresztyén lelket lehet találni. Ha nem ragadunk gyors és hathatós eszközöket, a keresztyénség a mi országunkban is gyökeret ver. Mindent meg kell kísérelni, hogy ennek a feltűnő terjeszkedésnek gátat vessünk. Érdekes megállapítás ez, mely minket keresztyéneket csak örömmel és büszkeséggel tölthet el. Rosszul állhat a mohamedánizmus, ha ilyen jajkiáltásokat hallat.

Franciaország. A francia kormány most már Elszászban es Lotharingiában szintén keresztül akarja vinni az egyháznak az államtól való teljes elválasztását úgy, amint ez már az anyaországban keresztül van vive. De úgy a protestáns, mint a róm. kath. egyházak minden erejükből ellene vannak e törvény végrehajtásának. Legfeljebb olyan kompromisszumba akarnak belemenni, hogy lenne ezentúl is szabad az egyházaknak örökségeket es ajándékokat elfogadniok és az egyházi épületek után igen csekély adó volna fizetendő, mert a francia törvény azt sem engedi meg. Ilyen nehéz helyzete van Franciaországban az egyházaknak.

Ind a. A legújabb statisztikai adatok szerint Indiának van 310,942.480 lakosa, ezek közül 4,753.174 a keresztyén és pedig