Harangszó, 1924
1924-11-09 / 45. szám
340 kell mutatni, hogy az igazi ember nem kívül van, hanem belül; hogy egyedül Krisztusra kell építeni! Ezt a jövőbelátást az Isten igazolja. Október 31-ikében nemcsak a a reformáció gyermeke, hanem mindenki megláthatja, hogy a jövendő kialakításába mennyire belejátszik Isten Igéjének hallgatása és megtartása. Jövőbelátás mindazoknak, kik a Krisztus nevét viselik. Mindezek elé két képet állít. A két képre rárajzolja a jövendő keresztyén emberét. Az egyiken áll a formai vallásosság embere, amint könnyeit hullatja s karjait tördeli. Lelke boldogságának házát az emberagyszülte érdekvallás csillogó homoktengerére építette a krisztusi fundamen- tom kifelejtésével. S jött az élet folyóvize, megütközött a házba, az pedig „elomlott azonnal és lett annak a háznak nagy romlása“. A másik képen pedig az evan- géliomi hitélet igazi embere áll erős biztonsággal. Körötte az érdekek harcának árvize zúg, házát tajtékzó dühvei csapkodja a sors folyamának szennyes fodru hulláma, de házában mégis béke és boldogság honol, mert amikor hajlékát építette, „kiásta és mélyen kivágta a követ; és fundamentomot kősziklán vetett“, melyet sem idő, sem emberi hatalom meg nem mozdíthatott. Krisztus-hite volt a kőszikla, fundamentköve pedig maga az élő Krisztus! Reformáció szülötte ? Melyik képen látod magad! ? Nagyjainkról. (Gyóni Géza és Vidovszky Béla.) Okt. 26-án nyílott meg Békéscsabán az ev. főgimnáziumban Vidovszky Béla gyűjteményes képkiáliítása. A gimnázium falán ott látható Gyóni Gézának, a gyóni ev. pap fiának, a világháború egyetlen nagy költőjének bronzképe. A díszteremben ott van Vidovszky Béla ifjúkori müve is, Gyóni diákköri portréja. Osztálytársak, rokonok, barátok voltak. Együtt álmodoztak nagyságról, névről a Vidovszky kamarában, amelyben most a festő öccse, Vidovszky Kálmán vallástanár lakik. Az egyiknek »véres csaták verték fel hirét, de csak a béke katonája volt« s magyar poéta sorsát a magyar gályarabok erős protestáns öntudatáHARÁNOSHQ. val viselve, a szibériai krasznojarszki temetőben várja, hogy a gyóni ev temetőbe hozzák apja, a »szent öreg úr, néhai pásztor« mellé. A másik is a béke katonája, csendesen, szerényen, evangéliomi alázattal dolgozik és tükrözi vissza vásznain a tiszta magyar életet s aratja a dicsőség koszorúját szintén egy jó öreg urnák, egy kiterjedt ev. család pátriarchájának s egész nemzetének — s a mi megtépett Lutherániánknak. Tartsuk számon nagyjainkat! Sírok között. (Halottak napján.) Ha bolygó lábam olykor Megbotlik siti rögben: A lelkem akkor eszmél, A szívem úgy megdöbben. — Ti holtak, ajkatokról Csak egyre hallja, hallja: Nagyobb, mint az élőké, A holtaknak hatalmai PETROVICS PÁL. Az evangélikus tanítók rendületlenül állják a hűséges kötelesség- teljesítés frontját. Krug Lajos budapesti elnöki megnyitó beszédéből. Az Országos Evangélikus Tanító egyesület, amint ezt már röviden jeleztük, okt. hó 15-én Budapesten a Tanítók Háza tanácstermében tartotta megalakulása óta első rendes és valóban impozáns lefolyású közgyűlését. A terem ez alkalommal szűknek bizonyult, úgy hogy igen sokan kiszorultak a folyosókra is. A közgyűlés fénypontját Krug Lajos elnök hatalmas megnyitó beszéde képezte, aki jövőbe vetett rendületlen hitéről tett bizonyságot. Nincs ok csüggedésre! Nagy hiba volna — mondá — ha azok a napsugarak, melyek eddig a magyarság útját megvilágították s amelyeknek kévéi a gyűjtőlencse fókuszában egyesültek és hatottak, most a mi csüggetegsé- günk semlegesítő rétegében megtörnének és nem tölthetnék be a jövőben, mint a magyar nemzet energiaforrásai, fajerősítő, éltető és fenntartó hivatá sukat; ha az erők ezen összpontosító akciójába, irányításába mi evangélikus magyar tanítók nem folynánk be 1924. november 2. minden Isten adta képességünkkel Azért mi evangélikus tanítók rendű letlenül álljuk tovább is a hűsége kötelességteljesítés frontját. És tesszü ezt annál nagyobb örömmel, mer népünkkel állandó érintkezésben, érez zük azoknak az ösztönszerü erókne áramlását, melyeket nem a vak vélet len, hanem nagy törvényszerűsége keltenek életre. Dunántúl lankásai: és a Nagy-Alföld mélységeiben, ot' ahol a kalásszal versenyt nő a ma gyarság, a nagy nemzeti megaláztatá kizseedítette a lelkek barázdáiból legszebb erényt: a honszerelmet. É ennek heve megpattantja a tanító által elvetett mag kérgét és kalászbr borítja az áldott föld szántásait. Él' ez a titkokkal, mesékkel és termőd csővel oly teljes föld küld majd — ha szükség lesz rájuk — ismét fiakf < biztatni, menteni, merni 8 ha kell - vérrel áldozoi 1 És ók jönni fogna i a próféták magabizó szent ihletév« és hitével s mert hisznek, hivőkk tesznek, s mert cselekesznek, tettekr késztetnek. És a remekbe készüli védelmi pajzsot mi evangélikus ma r gyár tanítók adjuk majd kezükbe, d a támadó kardot is mi kovácsoljuk És ebben a szent munkában úg érzem, nem, — tudom 1 részt veszne majd a mi ez idő szerint elszakító tanítótestvéreink is. Üdv az éde3 bai uj társaknak, akik a búonytslanságo . és válságok idegsorvasztó óráiban i a túltelített oldathoz hasonlítottál mely nyugodt állapotban nem árulj t el tartalmát, de a legelső rázkódásr pillanat alatt kikristályosodik... Lán míg csend volt, senkisem sejtette mi testvéreinkben re,lő nagy értékeke i de mikor megindult lábuk alítt a föle t mikor megrázkódott az ősi tala i szívünk kiváltotta honszerelrutinkne i legnemesebb kristályait és felkeltett' í bennünk öntudatos magyarságun u büszke érzetét. .. Szónok azutáa annak a meglngai 5 hatatlan hitének adott kifejezést, hog: Észak, Kelet, Dél és Nyugat a tanító f ság közreműködése ve! ismét össze forrni fog. Harangavatás Vanyolán Lélekemelő ünnepe volt a vanyolai gyl 3 lekezetnek okt. 19 én. Takács Elek espert 4 ekkor avatta fel a gyülekezet 427 kgr.-c j új harangját. Az új harang okt. 5-én érkezeit meg franciavágási állomásra, ahonnét a gvü 1 ifjúsága lovasbandériummal kisérte be j virágokkal díszített harangot a temploi 1 elé, ahol már várta a gyűl. apraja-nagyj 1
