Harangszó, 1924
1924-07-20 / 30. szám
XV. évfolyam. 1924. július 20. 30. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. LeptulajdonoB: a Donántüll Lntlier Szövetséo. A* Ors/áKOH l.uther-SzOret- wég Llmtal«» lapja. Kéziratok, elótlzutésl dijak és reklaruáoiők a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Hzentgotthárdra (Vasrm.) küldendők. Klőfizetiat elfogad minden evang. lelkész és tanító. MiaJiljnlf minden vasárnap. / És hívének az írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott vala. Saerkesitő-kladóhlTata 1 : SZENTOOTTHÁRD. Vasvármegye. A „HABIJTSSZÖ“ előQxetésl ára: a harmadik negyedévre 10.000 korona. Csoportos küld. 16.000 K. Lsther-Hzővetégl tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 9 dollár ; az utódállamokba a IU. negyedre ZO.ŰOO K, A .Harang«zó" terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Hívőké az istenországa. Dr. László Kálmánnak, a vasi közép egyházmegye felügyelőjének közgyűlést megnyitó beszédéből. Bármennyire igaz is, hogy semmi sem örök, semmi sem állandó, lám Róma is ledőlt s rabigába görbedt és a világtörténelem tanúsága szerint nagy nemzetek tűntek el a világ színpadjáról — mégis hittink tanítása szerint bíznunk, hinnünk kell, hogy elszakított országrészeink előbb-utóbb visszakerülnek hozzánk, hisz’ nem ötletszerű alakulás a mi nagy Magyarországunk, nem is csak hódítás eredménye, hanem az érdekek csoportosította, természeti határok övezte, évszázadok közös szenvedéseiben, örömeiben megedződött államalakulat az, amelyet az új világáramlat, a nyelvi és faji elkülönzés eszméje, örökre megbontani nem tud. Sok világáramlat uralkodott már a történelemben. Hogy egyebet ne említsek, ott volt a vallási elmélet, amely az emberiséget hite szerint akarta csoportosítani és exkluzívvá tenni. Mi lett a vége? Tartott kétszáz évig és leélte magát. Bebizo- nyult, hogy a népek boldogulását egyedül evvel az eszmével nem lehet elérni. Következett a nemzetiségi áramlat, amely nyelvek, fajok szerint szerelné megosztani a világot és megalkotni az államokat, birodalmakat. Ez az eszme uralkodik ma, ennek szülötte nálunk a sok utódállam. Ám kísérelje meg a világ ennek az eszmének diadalra juttatását, előbb-utóbb belátja, hogy nem találta meg a népek boldogí- tásának igazi utját-módját. Nem elég az egynyelvüség, egyl'ajiság, avagy egyhitüség az államalkotáshoz — eklatáns példa erre a zsidóság, amely sohasem tudott államot alakítani, bár az egész világon egységes nyelvben és hitében —, hanem egy olyan történelmi erőtényező kell ahhoz, ami az egyeseket önkéntelenül tömöríti, egybekapcsolja : természeti határok, megélhetési lehetőségek egymást megértő és kiegészítő tulajdonságok, mindenekfölött pedig történeti hivatás isteni rendeltetés révén. Mert ne higyjük, hogy egyedül a vallás isteni intézmény. Isteni intézmény minden erkölcsi alapon nyugvó közösség, így az állam is, hisz, célja: az emberiség boldogí- tása, ami egyik legmagasztosabb, legistenibb föladat. És ha igaz az, hogy minden egyes emberi élettel megvan az Istennek a maga célja, igaznak kell lennie annak is, hogy az államnak is van rendeltetése és amíg ezt be nem tölti, addig nem tűnhetik el a föld színéről. Ha a mi volt országunk, államunk legkiemelkedőbb föladatát nézzük, csakhamar rájövünk, hogy miként egy hires cseh történetiró: Palaczky mondotta: az a mi történelmi szerepünk : legyünk ék a nyugati és keleti pánszlávizmus között és akadályozzuk meg, hogy a déli és északi pánszláv ősi nyerserő egyesülvén, előrenyomuljon a müveit Nyugat felé. Ezt a hivatást eddig híven betöltöttük. Ám úgy megcsonkítva, ahogy ma élünk, nem lesz erre elegendő erőnk. Ezért, vagy legalább ezért is, hinnünk kell a régi, az erős nagy Magyarország új életre kelésében, hisz’ a mi megfogyatkozásunk Nyugat elfogy;/ kozását jelentené, ami se emberi, se isteiii igazságot nem szolgálna. Ezek a gondolatok járják át telkemet, mikor a kőszegi és szentgotthárdi eklézsiák hozzánk kapcsolása alkalmából elveszett országrészeink jövőjének kérdése fölvetődött. Higyjünk, reméljünk: hívőké az istenországa! A szent Biblia. Irta ; Jánossy Gábor. Tudakozzátok az Írásokat, mert néktek úgy tetszik, hogy azokban örök életetek vagyon és azok, melyek én rólam bizonyságot tesznek. (János V. 39.) Az apostol szavát megfogadván, lapozzunk a könyvek könyvében, merítsünk az örök élet kiapadhatatlan forrásából, ismerjük meg azokat az adatokat, amelyek Krisztusról bizonyságot tesznek. Véges emberi értelemmel szinte megfoghatatlan az az erő, ami a szent Bibliát létrehozta. Azaz megfoghatatlan az a csodálatos tehetség, az a látnoki lélek, az a hatalom, amely az ókori prófétákat az isteni kinyilatkoztatás, Jézus eljövetelének, a megváltásnak megsejtésére, meglátására és ennek szóban és írásban való kifejezésére indította. Az egyszerű tanulatlan pásztoremberek, a földmívelő, a halászgató, egyik pusztából a másikba vándorló — hogy úgy mondjam — közönséges emberek, éppúgy mint Isten különös adományaival, a rendkívüli értelemmel megáldott tudósok egy értelemmel egy gondolattal Írják a szent írást; érzik, tudják azt, hogy a világ a teremtés műve, hogy egy mindenható, mindentudó erő, kézzel megfoghatatlan, szemmel láthatatlan — „csak a titkon érző lélek által sejtett* isteni szellem a tökéletes bölcseség és a legegyetemesebb szeretet hozta létre a nagy mindenAkinek nincsen sajtója, annak nincsen szava.
