Harangszó, 1924

1924-07-06 / 28. szám

HARÄKC5ZG, 221 1*24. július 6 mennyire rárakta jeleit Jézusra az Isten. De a bizonyságtétel végül is odaérkezik, amire Kornéliusznak legjobban fel kellett hívni a figyelmét, hogy nincsen bűnbocsá­nat csak a Jézus által. Júl. 13. Cselek. 10.44 — 48. Bizonyára Péternek sem volt egészen uj név a Kor- néliusz neve. Értesülései nyomán elcsodál­kozhatott azon, hogy honnét vesz ez az ember erőt imádkozásaihoz, alamizsna- osztó le'ki életéhez, mikor még bűnei bo­csánatának, sőt bűnei felismerésének tel­jességét nem birja. És ezért van, hogy a bűnbocsánat felmutatásánál száll a Szent­lélek Kornéliuszra és háza népére. Nem úgy vagy-e te is, hogy csak imádkozgatsz, jótékonykodsz, sót bibliát is olvasgatsz, de nincs a központodban bűneid bocsánata. Pedig tudod, hogy Kornéliusz is csak en­nek alapján lehetett pogányok közül az első keresztyén. Uj pápai bulla jelent meg a ma­gyar napilapok közlése szerint, amely az 1925. évet, (miután akkor lesz 1600 esztendeje annak, hogy a hires niceai egyetemes zsinatot megtartot­ták), szent évnek, vagy külön jubi­leumi búcsú esztendejének deklarálja. Bennünket azért érdekel különösen is, mert ebben a pápa állítólag azt a reménységét fejezi ki, hogy a róm. kath. egyháztól elszakadt különböző egyházak felhasználják ezt az alkal­mat arra, hogy az egyedüli üdvözítő anyaszentegyházba visszatérjenek. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A belegi feketcasszony meséje lázba hozta legutóbb egész Vasvármegyét. Másról sem beszéltek az emberek, mint a koporsós vándorról, a Péter- páli világvégéről, a pestisről, mely sűrű rendet vág az emberiség között, úgyhogy nem akad majd kéz, mely learassa még a nagy katasztrófa előtt a hullámzó vetéseket. A koporsós ván­dor históriájában most szenzációs fordulat történt! A csendőrség, hir szerint, őkéimét a koporsóval együtt valahol a pornói határban lekapcsolta. És tessék elképzelni, mi volt a ko­porsóban ?!. . . tojások, szép fehér tojások, melyeknek az volt a rendel­tetésük, hogy a titokzatos mesék leple alatt átguruljanak Ausztriába. * A balassagyarmati kath. nagy­gyűlésen dr. Vass József népjóléti mi­niszter a katholikus öntudattal foglal­kozott. „A katholikus intelligenciában szeretném látni azt a bátorságot, a- mely megvan a protestáns intelligen­ciában.“ — „Tiszteljünk mindenkit, aki szeretetet érdemel és mindenkitől megköveteljük, hogy minket, ezeréven honfenntartó, hazájáért vérző, adófi­zető, katonát adó, műveltséget teremtő katholikusokat megbecsüljenek. Jo­gunk van arra, hogy bennünket min­denki, mint a magyar történelem arisztokratáit tekintsen. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a család szellemét kell katholikussá tenni. A gyűlés közönsége a Himnusz hangjai mellett oszlott szét“. egyröl-mAsról. — A mindennapi életből. A uj földadórendszer. Az állam­háztartás egyensúlyának helyreállítá­sáról szóló 1924. évi IV. t.-c. alap­ján a pénzügyminiszter rendeletet bo csájtott ki a buzaértékü földadónak 1924 július elsejétől kezdve arany­koronában való számítása tárgyában. A szanálási törvényen alapuló 94333/ 1924. számú rendelet főbb intézke­dései a következők: Az eddig buzaértékben fizetett földadó kulcsa a kataszteri tiszta jö­vedelem 25 százaléka. A kataszteri jövedelem 25 százalékára emelt föld­adó aranyértékben megállapítottnak tekintendő. Az 1924 június végéig előírt földadóhátralékokat aranyko­rona értékben kell átvezetni a kö­vetkező költségvetési évre oly módon, hogy minden kilogramm buzahátra- lék után 20 aranyfillért kell venni. Ugyanígy kell átvezetni a buzaérték­ben fizetett mezőgazdasági kamarai járulékból és a viztársulati költség és kölcsön járadékokból eredő hátra lékokat. Az adóhivatalok az 1923— 24. évi adókönyveket július 20-ig kö­telesek lezárni és július hó 31-ig az uj adókönyvekbe átvezetni. Az érdekelt adózó közönség tehát csak augusztusban tudhatja meg, mennyi az eredetileg buzaértékben kivetett adóhátralék összege arany­koronában Földbirtok után várme­gyei pótadót júnnius elsejétől nem vetnek ki. Vasvármegyében legkisebb a halandóság. A megcsonkított Ma­gyarországon, mint a Statisztikai Havi Közlemények legújabb füzetében ol­vassuk, hogy 1924 első negyedében 21243 házasságot kötöttek. 1000 lé­lekre egész évet számítva 10.4 há­zasság esik. A vármegyék közül is­mét Hajduvármegyét illeti az első hely, ahol 15.6 házasság esett ezer lélekre. A születések statisztikája szerint szü­letett 58.406 gyermek, mely ezer lé­k lekre számítva 28.7 születési szám­nak felel meg. A vármegyék közül 45.3 születési számával Szatmárvár- megye jár elől, a másik szélsőségét 22.7 Torontál képviseli. A halottak száma 47.664, 7.701 - el több, mint 1923 első időszakában. Az ezer lé­lekre számított halálozási szám 19 9- ről 23 5 re ugrott fel. Területi beosz­tásra nézve legmagasabb számú a halandóság, 27 9 Baranyavármegyé- ben mutatkozik, míg a legalacsonyabb, 17.8 Vasvármegyében. A városok kö­zül Pécs vezet 36 8 arányszámmal. HETI KRÓNIKA. A magyar nemzetgyűlésen a most folyó indeninitási vita során többek között felszólalt Grieger Miklós esperes-plébános képviselő, ki keresztény tehát, szociális politikát sürget. Nem helyezkedik — úgy­mond — a bosszuállás pontjára még a bűnösökkel szemben sem. Kikelt a szociál­demokrata felfogás ellen, hogy a vallást magánügynek tekintik, u vallástaianságot pártügynek. — A földbirtokreformnial kap­csolatban érdekes kijelentést tett Grieger, mondván: a Dalai Lámával könnyebben tudnék beszélni, mint herceg Eszterházy- val. Nagy kavarodást idézett elő a nemzet­gyűlésben Szeder Ferenc szociáldemokrata képviselő, amikor beszéde során azt mon­dotta : amikor Konstantin alatt a katholi- cizmus államvallássá lett, elkanyarodott ere­deti céljától: a gazdagok és hatalmasok mellé állott. A prágai parlament nagy botrányok színhelye volt. A teremőrök Schollisch kép­viselőt kivonszolták a teremből, mire a német polgári, szociáldemokrata és a ma­gyar képviselők is kivonultak az ülés­teremből. Az új bajor kormány megalakult. Elnök dr. Held lett. Az olasz kormány pozíciója újból meg­erősödött. A kormány újjáalakult. Olasz-román szövetség van kialakuló­ban, melynek értelmében Románia kül­politikáját az olasz külpolitikai tervek sze­rint irányítja. A görög miniszterelnök nem fogadta a tengeresztisztek küldöttségét, mire azok elbocsátásukat kérték. A kormány a tisztek eljárását lázadásnak minősítette és elren­delte letartóztatásukat. A szerb királyi pár látogatóba Párisba utazik. A francia miniszterelnök, Herriot kije­lentette, hogy folytatja Poincarie politikáját. Nemhogy kiürítené a Ruhr-vidéket, hanem a megszállás kiterjesztését javasolja. Az angol és a francia miniszterelnökök a chequer»! találkozón megbeszélték Né­metországgal szemben követendő eljárá­sukat. Amerikában Japánellenes tüntetés volt. Megvételre kerestetik Zábrák Dénes: „Krisztus az én életem“ című beszédgyiijteménye. 2. kötet. Cím a kiadóban. i—5

Next

/
Oldalképek
Tartalom