Harangszó, 1924
1924-01-13 / 3. szám
1924. január 13 HARANOSZO. 21 tudománnyá lett a nép körében. Az álmoskönyvek sok esetben nevetséges megállapításai így nyernek igazi értelmet. Megtaláljuk magyar helyen a szokást, hogy mielőtt üvegből, kulacsból isznak, előbb egy kortyra valót a földre loccsantanak. Íme a régi italáldozat maradványa. Különösen kalholikus helyen szokásos sirok kivilágítása, szentelt gyertya égetése szintén eredeti áldbzatjel- legre mutat. Ezzel jutunk a halottakról való felfogáshoz s ezzel kapcsolatban a szinte mindenütt egyforma gyászo- lási szokásokhoz. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Londoni jelentések szerint a can- terburyi érseknek az a kijelentése, hogy tanácskozások folynak a keresztény egyházak egyesülésére vonatkozólag, egyházi körökben igen nagy érdeklődést keltett. Különös fontosságot tulajdonítanak azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az anglikán egyház képviselője és Mercier bíboros, mint a római katholikus egyház képviselője közt folynak. Az anglikán egyház vezetői szerint az egyesülés nem volna tökéletes, ha csak az anglikán egyház és az angol noncor- forrnisták egyesüléséről volna szó s nem szüntetné meg azokat a differenciákat, amelyek általában a különböző keresztény egyházak közt fennállanak. A cél az, hogy egy födél alá hozzák mindazokat, akik magukat keresztényeknek nevezik. Ép ezért a mozgalom számbaveszi a római katolikus és a keleti egyház egyesülését is. Az anglikán egyház egyik kiváló méltóságának kijelentése szerint az a körülmény, hogy Mercier bíboros is aktív részt vesz a mozgalomban, sikert igér. Európa és a világ mai zűrzavaros helyzete nem javulhat meg addig, amíg a népek egységes keresztény szempontból nem igyekeznek megoldani a problémákat. Noncor- formista körökben ez egyesülési mozgalmat a legnagyobb rokonszenvvel kisérik és bár ezidőszerint még sok differencia áll fenn az anglikán egyház és az angliai szabadegyházak között, nemkülönben az anglikán egyház és a római katolikus egyház közt, az egyesülés lehetőségeit bizalommal mérlegelik. Mi egyenlőre minden megjegyzés nélkül adjuk tovább ezúttal az érdekes híradást. Reméljük azonban, hogy a legközelebbi alkalommal illetékes egyházi és világi vezérférfiak nyilatkozatai révén visszatérhetünk még e napjainkat rendkívül jellemző korképre. Hóhulláskor... Piros álom, Jeher álom — Ragyogó a leányálom fehérakác viruláskor .. . Piros álom, fehér álom — Mért halovány minden álom télidőben, hóhulláskor ? . . . ' • Régi álom, fakó álom — Mért színes az elmúlt álom őszült hajjal, téli tájon hóhulláskor ? . . . Porkoláb István. Ha nincs benned szeretet. I. Kor. 13.1-3. Szaoadra mezduljen meg bár a szifilafömb Es ferduljen Feléd a nagy pilág ne'pe ... Szél] angyalefi nyelőén láfnefii ereoel, Begy a Könny üljön fii az ember szemébe — tyiába hatalmad, hiába nagy nered — Semmi nagy mégis, §a nincs benned szeretet. Kegyen gyermefi a bölcs belcseségcd mellett, Tedd naggyá hazádat..., nemzeted imádjon, Váltsa meg bár céred néped szebb jöoejét, Amelyért fiadra ezer áldás szálljon — Kehetsz nagy és dicse..., áldozd fel mindenned —, Semmi ragy mégis, ha nincs benned szeretet. Add el házad, földed, eszd szél oagyenedat, Bársony, selyem helyett öltözzél darécba; Alázd meg perig nagyraoágyo lelfied, fefiüdj bár élne sírba, Koporsóba — Kecelsz Koldus-szegény, hordozhatsz Keresztet, Semmi oagy mégis, ha nincs benned szeretet 1 MAGASSY SÁNDOR. Gyüjtsilnk előfizetőket és adakozzunk a „Harangszó“ fentartására. Kérelem. Amennyiben az egyházkerületi ill. egyházmegyei gyámintézeti elnökök nem intézkedtek máskép, szeretettel kérem a helyi gyámintézeti elnököket, hogy a német ínség enyhítésére összegyűjtött összegeket — idő és költség kímélés céljából — egyenesen a magyarhoni e. e. c. gyámintezet központi pénztárába, Bendl Henrik pénztáros elmére (Budapest IV. Deáktér) elküldeni szíveskedjenek. Az elszámolást persze az egyhm. gyámintézeti elnököknek kell beküldeni, ki azt továbbítja az egyházkerületi ill. egyetemes gyámintézeti elnökhöz. Sopron, 1924. január hó. Zier ma nn Lajos egyet, gyámint. e. elnök. OLVASSUK A BIBLIÁT! A sok munka. Jan. 14. II. Mózes 5. n—is. Ugyan van-e még ember a világon, aki nem panaszkodott, *hogy milyen sok a dolga! Azt nem árulná el, hogy mennyi a pénze, mennyi a bűne, de azt mindenki szívesen tudomására hozza bárkinek, hogy milyen sok a dolga. Annyira vagyunk, hogy hízelegni lehet vele egymásnak s nekünk hízik a hiúságunk, ha valaki elismeri, hogy milyen sok a dolgunk. Ej, ha meggondolnánk, hogy a bibliában nincsenek emberek, akik az ő sok dolgukkal dicsekednének s hogy a sok munka Isten népénél meg az egyiptomi szolgaság idejéből való. Jan. 15. II Mózes 31 . is—it. Egyik embert azzal ejti meg a Sálán, hogy dologkerülővé teszi, másikat meg azzal, hogy túlzsúfolja minden munkával. Az leráz magáról minden felelősségérzést, ez meg úgy tesz, mintha mindent neki kellene elvégeznie. Úgyhogy Istennek nemcsak a munkát- lanság, hanem a sok munka ellen is kellett parancsot szabnia s a munkák két véglettel fenyegető labirintusában nem segít más, mintha Isten lesz Úrrá a munkaélc- tíinkön. Jan. 16. Prédikátor 4.4—s. Olyan korban élünk, amikor a munkának túlságosan nagy a kultusza Csak csattogjon a csákány, pengjen a kasza, sercegjen a toll, zakatoljon a gyár — s az embertől azt kívánják, hogy vegye le a munka előtt a kalapját. Pedig a legfontosabb az, hogy mire csurog a verejtéked, miért berreg az éjszakába bele a varrógéped, nem fosztod-e duplán vele a lelkedet ? Isten kívánja csakugyan, hogy te kétannyit dolgozzál, mint más? Nincsen-e valami sokba kerülő bűn az életeden s neked azért kell gyötörnöd magad a sok munkával? Jan. 17. Lukács 5.4—10. Milyen nagy változást jelentett Simon Péter munkaéletére nézve Jézus. Először sok munka és kevés eredmény, azután kevé3 erőlködés s mégis sok gyümölcs. Ezt fogod tapasztalni a magad életében is, ha engeded, hogy Jézus pallérozója legyen munkaéletednek. Ugyanaz a munka más lesz Vele, mint Nélküle. Meg fog kímélni soktól s ha ad új