Harangszó, 1924

1924-06-08 / 24. szám

190 nhRkmsiö. 1924. jtíoiuii 8 KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Május 25-én leplezték le Buda­pesten a harcmezőkön elesett névtelen magyar katonák ezreinek emlékét. Lélekben ott volt ezen az ünnepségen az egész magyarság és mélységes gyásszal siratta a sok-sok hiába ki­ontott magyar vért. A valóságban azonban kevesen lehettek ott. Nem voltak ott mindenekelőtt, akiknek elsősorban ott illett volna len­niük : az egyházak képviselői. Nem tudni kinek a hibájából. * A csaknem három hétig tartó rá­kosszent mihályi biinpör befejezésekor az utolsó szó jogán Molnár-Tóth József né halk szavakkal a következő­ket mondotta: Soha semmiféle bűn­cselekményben részt nem vettem. Szemrehányást is csak legfeljebb azért teszek magamnak, hogy nem ér­deklődtem jobban a férjem dolgai iránt, mert ha érdeklődtem volna, ezek a borzalmas dolgok nem történ­tek volna meg. * A gonoszkodó pletyka és az em­beri gyűlölködés, borzalmas dráma okozója lett Budapesten és a halálba kergetett egy anyát felnőtt leányával együtt. A pletykától üldözött Szemere Leoné és Henriette leánya végső el­keseredésükben éjnek idején a Váci- ucca 79. számú háznak harmadik emeletéről leugrottak az uccára. Mire a mentők megérkeztek, az anya már halott volt, a leány pedig a kórházba szállítása után egy félórával meghalt. A házban lakók tanúsága szerint Szemerené és leánya a legpéldásab- ban éltek és ellenségeik üldözték csak pletykáikkal a két védtelen nőt a halálba. OLVASSUK A BIBLIÁT! Mit tesz ma? Jun. 9. Róni. 8.19—26. Van a szentié­leknek egy állandó, tőlünk független tevé­kenysége : a vágyódás. Mióta űzi ezt, — nincs megírva pontosan a bibliában, de hogy régesrég elkezdte s már a teremtés előtt az Atyát a teremtés művére is ezzel késztette, — ki merné tagadni ? Hogy sze­repelhetett ez a vágyódása a bűneset után, hogy mozgásba jöhetett a Fiú által válla­landó megváltás érdekében, hogy áradt ki aztán a Jézus nyomán emberekre, csak hogy legyen a megváltásnak minél több sikere s a mennyei Atyának sok nagy di- csősségére 1 Ebben az egy tevékenységben ma sem lehet megkötni a kezét: tudtunk s akaratunk ellenére vágyódik értünk, helyet­tünk, velünk. Jun. 10. II. Péter 1. is—21. Személyválo­gatás nélkül, a szélrózsa minden irányában hat a Szentlélek tevékenysége, de lehetet­len szemet hunyni azon tény előtt, hogy a Szentlélek bizonyos emberekre különösen oda összpontosítja tevékenységeit. Mások számára tán észrevehetetlenül, sőt sokszor az illetőknek is világos tudomása nélkül, azon dolgozik, hogy egyeseket különöskép megtisztított s megszentelt edényévé készít­hessen el, másokra is szóló s messze menő tervei számára. Jun. 11. Cselek. 4.8—21. A Szentsek­nek mindenkire szóló legelemibb tevékeny­sége : a lelkiismeret ébresztése Ritkán han­goztatják ezt; kevesen érzik szükségét, hogy lelkiismeretüket a Szentlélek ébressze, fino­mítsa, művelje. Rengeteg itt a tennivalója, mert nem mindegy hogy a töméntelen sok alvó lelkiismeret ébresztését emberek, pár­tok, érdekek, vagy Isten Lelke végzi. Ám jelek ezrei mutatják, hogy a Szentlélek ezt a drága munkáját mind több helyen teszi s éppen Jézussal szemben való magatar­tásunk területén lelkiismeretünket kérlelhe­tetlen ébreszti. Jun. 12. Róma 5.1—s. Van, akinél a lelkiismeret ébresztésénél kezdi meg a Szentlélek Jézushoz vivő munkáját, ám van akinél az által, hogy vágyakat fakaszt a szivében. Először talán csak egy magasabb- rendü, békés, boldog élet után, mely mind­jobban mélyül, mind tovább hatol a meg­váltott és Isten szerelmétől telitett életig. Mily csodálatos is az, mikor egy hivő szív azon kapja magát, hogy Isten szerelme, az Ur Jézus váltsága s a benne való élet hő vágya úgy kielégíti s teljesen betölti őt. A Szentlélek teszi ma is ezt a csodát. Jun. 13.1 Korinth. 2.10—16. Ne gondol­juk, hogy a Szentlélek csak kezdő, a ke- resztyénség ábécéjét tanuló növendékekkel van elfoglalva. Sokan ugyan az Óvodásokra is úgy néznek, mintha az egyetemre jár­nának, de bizony él velünk a földön a lel- keknek egész serege, kiket a Szentlélek már mélyebbre vezethet. Nemcsak a Jézus keresztje egy megértéséig, hanem a benne és érte való életnek uj meg uj kijelentései s mind tovább vivő titkaiig. Jun. 14. I. Korinth. 3.13—17. Nemcsak egyeseken, nemcsak alkalmilag összejövő emberseregen, hanem intézményeken és egyesületeken, különöskép pedig egyháza­kon és gyülekezeteken is tevékenykedik a Szentlélek. Akinek volt alkalma látni, hogy mit tett Isten Leike az utolsó tiz esztendő alatt a magyar keresztyénségben, annak sejtelme lehet arról a láthatatlan, de nagy munkáról, melyet könyveken s vasárnapi lapokon, embereken és imádságokon, bib­liákon és biblia órákon keresztül a Szent­lélek ma tesz. Jun. 15. Jelenések 2.1—7. Nemcsak egyes embereket, de egyes gyülekezeteket is különösebben munkájába fog a Szent­lélek. Nem épen a kicsiny, nem épen a nagy, nem épen a hires, nem épen a leg­rosszabb gyülekezet lesz az, hanem amely­ről bár el lehet mondani sok jót s dicsé­reteset, de nem esik bele az önelégültség halálos karjai közé s engedi, hogy a Léiek mindtovább építse, intse, szorítsa, vigye a teljességre. Oh, ahol hallják, hogy mit mond a Lélek, nagyot tehet meg ma a Szentlélek. Eladó egy alig használt I pár vonós által könnyen húzható marokrakó aratógép jutányos árban. — Cím megtudható a kiadóhivatalban. 1—5 EGYRÖL-MÄSRÖL. A mindennapi életből. A Nemzeti Bank megalakulása. Ami annyi esztendőkön át a magyar­ság leghőbb kívánságai közé tarto­zott, az önálló magyar nemzeti jegy­bank, végre május 24 én megalakult. — Szörnyű eseményeknek kellett be­következni a világháborúnak, Magyar- ország feldarabolásának, egy szinte elviselhetetlen gazdasági krízisnek, hogy ez az intézmény végre létrejöj­jön a körülmények kényszerítő ereje folytán. Május 24-ike minden való- szinBség szerint örökké emlékezetes marad a magyar történelemben, mert a mai viszonyok között, mikor a gazdasági élet adja meg tulajdonké­pen a kor szinét, ennek a banknak a megalapítása van olyan fontos, mint a régebbi időkben egy nyert csata. Emelt a vasút és a posta. Jdn. elsejétől kezdve úgy a vasút, mint a posta megdrágult. A vasúton a sze­mély-díjszabás az eddiginek 50°/o- ával, a teherdíjszabás általánosság­ban 30%-kal emelkedett. A postán az uj főbb díjtételek a következők: levél 20 gr.-ig helyben 1000, vidékre 1800 K-na, Ausztriába, Cseh-, Len­gyel-, Német-, Olasz és Oláhországba 4000 K, egyéb külföldre 5000 K- Levelező-lap helyben 600, vidékre 1000 K, szomszédos országokba 2400, egyéb külföldre 3000 K- Ajánlási-díj helyben 1500, vidékre 2200, külföldre 50ü0 K- Postautalvány 300 ezer K-ig 3 ezer, 500 ezer K-ig 5 ezer, 1 mil­lió K- ig 3 ezer, aztán minden 1 mil­lió további 4 ezer K Távirat szavan­ként belföldre 1 ezer K* Távbeszélő 15 km.-ig 10 ezer, 25 km.-ig 18 ezer, 100 km.-ig 20 ezer K> ezen felül 22 ezer K* A csomagdíjszabás átlag 30% kai lett nagyobb. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés még mindig a vám­tarifát tárgyalja. Sok szóbeszéd tárgyát képezi mostanság a büntető novella tör­vénytervezete keretében a sajtót érdeklő rész. — Szenzációs polikai tervről beszél­nek erdélyi és bukaresti körökben: holmi magyar-román közeledésről. Nemkülönben sokat hallhatni mostanság magyar-cseh együttműködésről. — A fővárosban a po­litikusok újból „az egységes keresztyén frontot“ hangoztatják a miniszterelnöknek „egységes polgári frontjával“ szemben. Hock János p’ébános, kit a törvényszék a magyar állam és magyar nemzet meg­becsülése ellen elkövetett vétségben bűnös­nek mondott ki, az Ítélő tábla a törvény­szék ítéletét megsemmisítette s elrendelte

Next

/
Oldalképek
Tartalom