Harangszó, 1924
1924-04-20 / 17. szám
FÍARANOSXG. 133 Tbessedik Sámuel emlékének országos ünnepe. Országos, helyi és megyei intézmények közreműködésével Szarvason május 29 én nagyobbarányu emlék- ünnepélyt rendeznek az európai nevű Thessedik Sámuel evangélikus lelkész emlékére, aki láO évvel ezelőtt az országban az első gazdasági és ipari szakiskolát létesítette és bámulatos önfeláldozással és pedagógiai rendszerrel negyedszázadig vezette, míg az irigység és közöny alkotását meg nem semmisítette. Pé'daadó munkásságának eredménye azonban Szarvas magasabb kultúrájában, fejlettebb gazdasági és ipari viszonyaiban ma is érezhető s ezt négynapos kiállítás keretében fogják bemutatni, Thessedik emléktárgyaival, könyveivel együtt. A helyi rendezóbizottság dr. Schauer Oábor fószolgabiró elnöklete alatt a Paluszövelség igazgatójának, dr. Bodor Autalnak előterjesztései alapján olymódon alakult meg, hogy abban a felekezetek lelkészei, a kerület nemzetgyűlési képviselője s a társadalom minden vezetőembere részt- vesz. Az egyes szakcsoportok szervezését az Ipartestület, a Kisgazda- kör, Méhész-Egylet, a Nő- és Leányegyesület, a Szarvasi Nők Szövetsége, a Vármegyei Gazdasági Egylet és a különféle iskolák vezetői végzik. 1924. április 20 „A gyöngédség, udvariasság nagyban hozzájárul ahhoz, hogy életünk szép legyen. Azonban e két szép erényt is csak, úgy tudjuk helyesen gyakorolni, ha az Úr kegyelmében vagyunk. Nem szabad, hogy összetévesszük a gyöngédséget a gyengeséggel. Ne hunyjunk szemet a helytelen dolgok előtt, hanem szeretettel és komolysággal intsük a rendetlenkedőket. Adjuk meg mindenkinek a tiszteletet, amint jár Istennek és az embereknek. Szülő, tanítsd gyermeked, hogy téged, tanítóját s az idős embert tisztelje.“ Bethlen Gábor-Szövetség. A budapesti Deák téri evangélikus iskola díszterme — ahogy a Szózat ban olvassuk — nagyfontosságu esemény színhelye volt április 10 én. Protestáns közéletünk előkelőségei jöttek össze, hogy életerős szövetségbe tömöritsék Csonka-Magyaror- szág protestáns társadalmának színe javát. A termet zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott voltak gróf Ráday Gedeon, Ravasz László református, Kapi Béta, Reffay Sándor ev. püspökök, Józan Miklós unitárius esperes, püspöki helynök, Imbreh Sándor, Peliy Pál, Jelsoviczky Sándor, Fáv Aladár államtitkárok, Kovács J. István ny államtitkár, theol. igazgató, báró Radvánszkv Albert, bá ó Kaas Albert, a Luther-Sxövetség elnöke, Mesterházy Ernő egyhker. felügyelő, Landgraf János nyug. államtitkár. T»ager Zsigmond kúriai biró, Szepessy Lajos fővárosi elölj., Mágócsy-Dietz Sándor egyetemi ta nár, Szomjas Gusztáv nyug. főispán, Huszár Dezső egyházmegyei főgondnok, nemzetgyű ési képviselő, Darkó Jenő debreceni egyetemi tanár, Bakó László színművész, Csontos Imre, Szijj Bálint, Madai Gyula, Barla- Szabó József és Rácz Jenő nemzet- gyűlési képviselők, Varsányi Mátyás és Kemény Lajos evangélikus, Me- gyercsy Béla református lelkész. Miklós Elemér vezérigazgató, K'léoyi Lóránt ügyészségi alelnők és társadalmi életünk számos előkelősége. Az alakuló közgyűlést a Jövel Szentlélek Úristen kezdetű vallásos ének vezette be, majd Ravasz László püspök gyönyörű imája ulán Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő megnyitotta a Bethlen Gábor- Szövetség alakuló közgyűlését. — A Szövetség épületének fundamentumát — mondotta — azok rakták le, akik húsz évvel ezelőtt a főiskolai hallgatók Bethlen üábor-Körét megalakították. Köszönetét mond a megjelenteknek és Zitalii- Kiss Jenő székesfővárosi alpolgármesternek, aki helyiséghez segítette a megalakuló szövetséget. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Bánóczy Béla, a szervezőbizottság atelnöke a szervezés munkáját vázolta. Kilényi Lóránt az alapszabálytervezetet ismertette, majd a tudomány és irodalmi, egyházmozgalmi, jóléti, diákügyi, külügyi és Moór Jenő indítványára a közgazdasági szakosztályt alakították meg. Ezután Ba- nóczy Béla a tagsági díjak megállapítását kérte. Indítványára a rendes tagok évi díját négy aranykoronában állapítottak meg, végül Vida Gyula a dezignált tisztikar névsorát olvasta fel. Elnökké egyhangú 'lelkesedéssel gróf Ráday Gedeon nyug. belügyminisz-ter, nemzetgyűlési képviselőt választolták meg, egyházi társelnökök Kapi Béla, Raffay Sándor és Ravasz László püspökök, Józan Miklós püspöki vikárius lettek, világi társelnökök pedig Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő, gróf Bethlen Pál ügyvéd, Fáy Aladár államtitkár, báró Feiiitzsch Berthold közigazgatási hiró, Folkuiházy Lajos alpolgármester, Gotthard Zsigmond h. államtitkár, Györy Lóránt ny. miniszter, báró Kaas Albert nemzetgyűlési képviselő, Miklós Elemér vezérigazgató, Papp Etek ny. államtitkár, báró Radvánszky Albert ev. egyh. felügyelő, Szász Károly v. b. 1.1., volt képviselőházi elnök, Szomjas Gusztáv ny. államtitkár és Jaisovszky Sándor ny. államtitkár lettek. Ügyvezető alelnöknek Szabó Sándor ny. főispán, nemzetgyűlési képviselőt, főtitkárnak Bánóczy Bela főmérnököt, titkárnak Beierl József gyárost, jegyzőnek Rózsás Pál főmérnököt, pénztárosnak Gömbös Andor takarékpénztári fötisztviselőt, ellenőrnek Simon Mihály Pál ügyvédet, háznagynak Toldy Elemér ügyvédet választották meg A tudományos szakosztály elnöke hnrch Sándor államtitkár, az egyház- mozgalmi szakosztály elnöke Megyercsy Béla református lelkész, a jóléti szakosztály elnöke Lengyel Zsolt miniszteri tan., a diákügyi szakosztály vezetője Vámossy Zoltán egyetemi tanár, a külügyi osztályé Ángyán Béla miniszteri tanácsos, a szervezési osztályé Kilényi Lóránt ügyészségi al- elnök, a közgazdasági szakosztályé pedig Poós Gyula takarékpénztári jogügyi igazgató lett. Ráday Gedeon meleg szavakkal köszönte meg a közönség bizalmát. Kapi Béla, Miklós Elemér és Szabó Sándor felszólalásai után a választmány és a számvizsgáló bizottságot választották meg, majd dr. Szesztay Andor a Bethlen Gábor-Kör, Bánóczy Béla a Bethánia Egyesület, Horváth jánosné pedig az Országos Protestáns Nők Szövetsége üdvözletét tolmácsolta. Ezután a közgyűlés elhatározta, hogy táviratilag üdvözli a Kormányzót, akit a közönség percekig áilva éljenzelt. Józan Miklós püspöki helynök záróimája után az alakuló gyűlés a Himnusz hangjaival véget ért. Az alakuló gyűlés ulán a Kiszeii-étte- remben vacsora volt, melyet barátságos eszmecsere követett. „Miért állsz olyan távol az Úrtól, legjobb Barátodtól ? Nálánál önzetlenebb, nemesebb barátot nem találsz. O szövetségre akar lépni veled, élő, örök szövetségre, mely soha jel nem bomol. Az Ü áldozatával a Golgothári 'megmulatta, mily igaz Barátod. Közeledj az Úrhoz, hogy megtisztítson, megszenteljen s e földi lét után örök élettel ajándékozzon meg.“ KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. »Annak idején nagy érdeklődést keltett néhai Károly király titkárának, Werkmann Károlynak, a király tragédiájáról megjelent könyve, amelyben a többi közt elmondta azt is, hogyan bántak az angolok a száműzött uralkodóval azon a hajón, a- melyen Maderiába szállítottak. A többi közt ezt írta: — Egy piszkos vasúti kocsi, egy dunai monitor, egy dióhéjnyi csónak és egy kis cirkáló, amely alkalmatlan utasok szállítására: ez volt otthonunk több héten keresztül. Tapintatlan fogolyőrök betolakoktak magánéletükbe. Nem volt alkalmuk szórakozásra, vagy felüdülésre, nem jutottak nyugalomhoz testük és megkönnyebbüléshez szellemük számára. A császár, aki a tengeri utat rosszul állotta, rendkívül sokat szenvedett a tengeri betegség miatt. Engedelmet kért, hogy a szárazföldre mehessen, de megtagadták tőle. Gibraltárban engedelmet kért, hogy templomba
