Harangszó, 1923

1923-09-23 / 38-39. szám

A Harangszó az egyetlen barátja és vigasztalója. Vettük az alábbi sorokat: Tekintetes Szerkesztőség! Itt mellékelve küldök 1000 koronát a Harangszó terjesztésére, miután szegénységemtől több nem telik. Pe­dig nagyon szeretném lefizetni mind, amivel évek óta tartozom a Harang­szónak, az én egyetlen barátomnak és vigasztalómnak. De hiába, mert min­den kitartás és szorgalmas munka mellett sem tudtam többet keresni, mint ami a létfenntartáshoz szüksé­ges. Ha nem volna ez a rémséges nagy drágaság, akkor bízhatnám, hogy ezentúl tudnék valamit megta­karítani, miután csak magamra kell keresni, mert akiért eddig dolgoztam, felejthetetlen, szeretett jó édesanyám itthagyott örökre. F. évi május hó 24-én, életének 85-ik évében végel­gyengülésben az Ur Jézus nevében elaludt. Egyedül maradtam, nővérem és rokonaimtól távol, fájó szívvel, jó ba­rátok nélkül egyedül a vallásban ta­lálva vigasztalást. Azért kérem a te­kintetes szerkesztőséget, szíveskedjék ezentúl is megküldeni számomra a Harangszót. Hálás köszönetét mon­dok érte. Kiváló tisztelettel 31. L. H23. szeptember 23. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az egész kulturvilág megrendülve áll annál a rettentő temetőnél, amely­nek tátongd torka százezres áldoza­taival a japán szigetkoszorun, meg­rendítette a virágzó földterületet, rom- badöntötte kultúráját, a szorgalmas emberi kéz alkotásait és olyan áldo­zatot követelt, amire még az emberi­ség elő történetében nem volt példa. Tokióban és messze környékén mintha az elszabadult elemek egyenesen az emberiség kiirtására készülnének. * Bangha pátert felsőbb hatósága nagyfontosságu nemzetközi jellegű feladatok elvégzésére Rómába ren' delte. Egy állítólag a protestáns ér­dekeket szívén hordozó fővárosi napi lap azt írja ez alkalommal Bangháról, hogy működésé „mindig a keresztény törekvések érdekében történt« és »hogy római megbízatása a keresztény sajtó nemzetközi megszervezésére irányul.« HARANQSZO. Hát mi valahogyan máskép látjuk az igazságot. Bangha működése ki­mondottan mindig csak a katholikus törekvések érdekében történt Keresz­tény jelszó alatt a katholikus sajtót valóban dicséretes módon építette fel áz egész vonalon. Azt pedig határozottan tagadjuk, hogy érezte volna valaha is, hogy >az egységes keresztény front erősí­tése és védelme egyszersmind katho­likus kötelesség is « Vagy talán nem mondunk igazat ? OLVASSUK A BIBLIÁT! Miért alszol Uram 1 ? Szept. 24 Zsidók 12. u. Minden vára­kozás nehéz, de talán semmire sem vár az ember nehezebben, mint az Isten segítsé­gére. A zsoltárokban egész sereg zsoltár van, amely szinte türelmetlenül követeli imádságának meghallgatását. Ez a cím is : „Miért a'szol Uram! ?“ a 44 zsoltárból való. A zsidókhoz írt levélnek az a felelete erre a kérdésre, hogy az Isten bölcs atya, aki csak azon kéréseinket teljesíti, amelye­ket üdvösnek tart. S hogy nem minden jó nekünk, amit mi annak tartunk, mutatja ez a vers is. Nem igen kellene nagyobb bün­tetés reánk, mint az, hogy minden kíván­ságunk teljesüljön. Szept. 25. I. Mózes 32.1—32. Jákób gazdag, hatalmas ember, aki abban a meg­győződésben él, hogy nincs az a bezárt várkapu, amelyen egy arannyal megterhelt szamár keresztül np tudna menni. A vagyon mindenhatóságának reményében indul Ézsau gyűlölete elé. Az éj csendjében talán már hallja Ézsau közeledő seregének dobogását s az Isten segítsége még mindig késik. Miért? Hogy a magán segíteni akaró Jákób megismerje tehetetlenségét. Késik az Úr, hogy megismertesse velem tehetetlensége­met. Ez a megismerés áldás. Szept. 25. Máté 15.21—28. Miért késik Jézus meghallgatni a kananeai asszony kö­nyörgését? Meg akarja tanítani, hogy ő nem köteles rajta segíteni. De sok ember tartja egészen természetesnek az Isten gondviselését annyira, mintha isten köteles volna rajta segíteni. Késik az Úr, hogy megtanítson arra: nem Isten van az em­berért, hanem az ember az Istenért. Ez a megismerés áldás. Szept. 27. Lukács 18. í—5. A biró kés­lekedése megtanítja az özvegyasszonyt ki­tartásra a könyörgésben. A kanamai asz- szony is egyre jobban, alázatosabban kö­nyörög, minél jobban utasítja őt vissza Jézus. Jákóbb leikéből is milyen mély, nensőséges imát, vált ki az Isten késleke­dése 1 Késik az Úr, hogy megtanítson en­gem jobban, bensőségesebben, igazabban imádkozni. Szept. 28. Bírák 6.i—ío. A midianiták súlyos igája alatt az igaz Istentől elpártolt nép megpróbálkozik az Úr segítségül hívá­sával. Könyörögnek, kiáltanak már az Úr­hoz, de az Úr késik. A szabadító eljövete­lének az a feltétele, hogy a nép ismerje és bánja meg bűnét. Késik az Úr, mert velem is meg akarja ismertetni bűnös, érdemet- len voltomat s oda akar kényszeríteni a bűnös ember egyetlen mentsvárához, a Krisztus keresztfájához. 285 Szept. 29. Apóst, cselekedetei 12.í—j7. Péter kiszabadulásáért egy egész gyüleke­zet imádkozik, de úgy látszik hiába. Eljön az utolsó nap, eljön az utolsó éjszaka, a könyörgés belenyulik az éjszakába, de az Úr még mindig késik. Miért ? Mert minél nagyobb a késedelem, annál fenyegetőbb a veszély s annál értékesebb a segítség s igy annál nagyobb az általa szerzett öröm. Elképzelhetjük azt az örömrivalgást, ami a gyülekezetben Péter megérkezésekor kitört. Késik az Úr, hogy annál értékesebb legyen a segítsége s nagyobb az én örömöm. Szept. 30. János 11. í—15. „Elkéstél Uram !“ Ezzel a szemrehányással fogadják Márta és, Mária Jézust. De Jézus tudja, hogy az Úr késhetik ugyan, de el nem ké­sik soha. Lázárhoz azért jön „későn" hogy annál dicsőségesebben ragyogtassa segít­ségének erejét s erősíthesse övéi hitét. Bízzál az Úrban, rólad Ő el nem felejtke­zik ! S arcod sötétlő árnya közt szent arca sejíezik I Csak egy tojást. Az arnóti egyházban özv. Kovács Mi- hályné. ifj. Kopácsi Józsefné, Üveges La- josné és ifj. Borcsák linréné önkéntes el­határozásukból 30.800 koronát gyűjtöttek a Harangszó fenntartására. Pórládonyból adakoztak : Remete István 6, Szabó Jánosné 6, Soltész Ferencné 5, Baranyai Pálné 2, özv. Pfeiffer Sámuelné 4, özv. Sümegi Istvánná 4, özv. Horváth Sámuelné 4, Szalai Istvánná 2, Lengyel Lajosné 2, Bedi Kálmánná 6, Szekeres Jó­zsefné 3, Bakó Józsefné 5, özv. Rúzsa Pál­né 8, özv. Bakk Lajosné 3, Németh J.-né 2, özv. Béres Jánosné 3, Szanyi Sándorné 1, Sümegi Józsefné 7, Baski Jánosné 4 tojást, Remete Lajosné 300, Tamaska Já­nosné 1200, Béres György né 500, Edvy Jánosné 1000, Kovácsics Jenő 1820, Varga józsefné 1000 K-t. Összesen 25.060 korona értékben. Berektompaházáról: özv. Halász I.-né 5, Erős István 2, Kiss Sándor 1, Bencsik J. 1, Seregély Lajosné 6, Molnár Lajosné 2, Béres Józsefné 4, özv. Király Ferencné 5, Hetiinger L.-né 3, Fehér Józsefné 5, Alapi Józsefné 2, Galambos Józsefné 2, Káldy Ottilia 8, Németh Jánosné 6, Galambos Jó­zsefné 2, Nagy Jánosné 2, Varga Józsefné 2, Kiss Jolán 1, Halász Józsefné 2, Király Sámuelné 2, Németh Juliska 2, Király J.-né 2, Hollósi Gy.-né 2, Szanyi Ferencné 2, Halász Ilonka 1, Vitár Sándor 1, Tóth l.-né 1, Kiss Istvánné 2, Simonyák Antalné 3, Horváth Józsefné 2 tojást, Szanyi Jánosné 200, Németh János 250, id. Hollósi György 100, Vitár Jánosné 200 koronát, összesen 25.050 korona. Vásárosfaluban adakoztak : Tompa Gy.- né, Mátis Sándor, ifj. Németh Sándor, özv. Tompa Zsigniondné, özv. Németh M.-né, Balázs Mihály, Illés Lajos, özv. Tompa Jó­zsefné, Szalay Sándor 2—2, Mátis Sándor, Németh Kálmán 4—4, Tompa Károlyné, Kardos Lászlóné, Büki László, Tóth László, Tompa Lajos, Teke József, id. Németh La­jos, Szalay Lajos 1—1 tojást. Mátus J.-né, Kozma Mihályné, Németh Ida 1000—1000, id. Németh Sándor, Vissi János, Dömötör Péter 200—200 K-t. A gyűjtést Németh I., Hantó Juliska és Németh Vilma kedves kis iskoláslánykák végezték. A gyűjtés össz­értéke 13.120 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom