Harangszó, 1923
1923-03-11 / 11. szám
1923. március 11. HARANGSZÓ. 83 i nevét. A Segesvárról elszállított szép í Petőfi-szobrot is Félegybázán állítot- i ták fel. Félegyházi gyermekéveiből a szem- i tanuk több jellemző esetet mondanak > ef. Pfriem József 1827 ben vágóié- i gény volt Petrovicséknál Később ’ tanító lett belőle és Töri Józsefre magyarosította a nevét. (A régi világban erre is volt eset.) Ez beszéli, • hogy a kis Petrovics eleven, virgonc, * néha szinte pajkos gyerek is volt. : Szeretett az asztalnál sokat beszélni ; s néha elmés kérdései és feleletei r voltak. De az apja hamar elhallgat- r tatta, nem szerette, ha a gyermek okoskodik. Történt azonban, hogy a ! Sándor gyerek apja nevenapján kö- fr szöntő verset mondott s midőn elvégezte, könnyek csillogtak az apa : szemében. Ekkor azután beszélhetett a gyerek, amint jól esett neki. (Fe- renczi I. 42.) Megbízható filltanu moudja el a következőket is. Egy névnap alkalmával Varga Benedekéknél voltak Petrovicsék is, kikkel nagyon jó szomszédi viszonyban éltek. Ott voltak a helybeli róm. kath. papok is. Időközben a gyermek elaludt s csak a zajra ébredt föl, midőn a vendégek a távozó papokat kikísérték. Visszatérő szüleitől azt kérdezte: — Elmentek azok a papok? S rá kevéssel folytatá: — Ezek a papok 1 Mindenkinek ha a város tornyán lévő érckakas kukorékolni fog. Győrnek török kézre jutása nagy aggodalmat keltett nemcsak a honfiak között, hanem Ausztriában s Prágában és a királyi udvarban. Hisz most megnyílt az út a török előtt Pozsonyhoz és Bécshez. Üjra megindult kül földön a pénzkérelmezés, a birodalomban a katonagyűjté3. Rudolf király gróf Mansfeld Károlyt nevezte ki hadvezérnek, kiben a bátorság ve- zéri tehetséggel egyesült. Ez lovagias fellépésével, a bizalomkeltő jóakarat mellett erélyével új lelket teremtett a seregben. Mansfeld méltányolni tudta Palffy Miklós hadiérdemeit. Egyetértve egyesült erejükkel gyorsan Esztergom alá vonultak s ostrom alá vttték. Ennek elfoglalásával akarták az általános csüggedést új reményre változtatni. A várőrség vitézül helyt állctt,£az^ostrom húzódott, miközben a budai basa Szinán nagyvezér utasítására jól felszerelj sereggel sietett a vár felmentésére. Mansfeld és Pálffy elkészültén fogadták. Hosszd, véres harc után a török harcsorok megasszonyt adnak, magoknak egyet sem hagynak. Nagy nevetés támadt, mire Varga Benedek így szólt az apának: — Ezt a fiút taníttasd, ebből tudós ember lesz. Baróti Lajos, a Petőfi irodalom régi búvára, ebben látja Petőfi szellemének első nyomát. Bizonyára szüleitől hallhatott ilyenféle megjegyzéseket. Mert egy hat éves gyermek, mégha holmi kis Luthernek született is volna, csak nem fog a papok házasságáról elmélkedni. Az elmés megjegyzés a gyermek protestáns szellemű környezetét árulja el. Ezt az adatot Varga Benedek leánya, Erzsébet beszélte el és maga Ferenczi Zoltán is hallotta Félegyházán a Varga családtól. (Folytatjuk.) Az öreg Gráduálból (599. sz.) javítva. Szent Igét adott az Isten, Hogy jámborok tennénk itten; Világ előtt e drága kincs Becsületben sokaknál nincs. Nem kell Isten és vallása, Mert nagy a szívnek romlása. Tépik a múló virágot, Futják e hiú világot. inognak, hátrálnak. Egy török főtiszt hangosan buzdítva környezetét megfordulva újra támad, de magyar lovasokba ütközik, kik csapatját körülfogva tördelik. A basa a kétségbe esve küzdő Gáborral jön össze A közelben harcoló Miklós oda kiált: — Hadnagy uram! páncélos ellen ség, a fokost a kézbe. A török kardja nagy erővel csap le Gábornak előre vetett pajzsára s ennek vaskeretét átszelve vág rajta rést. Míg fegyverét a paizs repedé séből kirántja: Gábor felállva nyergében ellenfelére úgy sújt le harci fokosával, hogy ennek hegyes fele átszakitja a sisakot, behatol az agyba. A basa holtan hanyatlott le lováról. — Nó ez gyönyörű ütés volt hadnagy uram — szól odaugratva Miklós — kár, hogy a nagyságos űr nem láthatta. De — folytaid lováról lepattanva — ezt a paizsrepesztő kardot és az áttört sisakot elvisszük emlékül a házi fegyvertár gazdagítására. — Elvesztünk — kiált fel a néhány lépéssel odább Miklós által leDicsérik Isten Igéjét, De ki jobbítja meg éltét ? Bizony az Istent csúfolják, Nem kell félni, még azt mondják. Vagyon mostan evés-ivás, Nem kell ma már a Szentírás; Mintha Úristen se volna, A szegénynek jaj a dolga. Nincs krisztusi szent szeretet, A rút önzés elterjedett; Sehol sincs tökéletesség, Csak azt mondják: pénz emberség. A nap is már nem nézheti, Irtózván, nem szenvedheti, Világa homályosodig Hogy gonoszság sokasodik. Még a hold és csillagok is, Rettegnek igen azok is, Örömest e gonoszságtól Szabadulnának hívságtól. Azért jövel Jézus Krisztus, Föld is megunta ezt és bús, Hordozván ördög cselédit, Add, oh Uram, ennek végit! SÁNTHA KÁROLY. Művelt ev. úri család a fővárosban szerény feltételek mellett magához fogad 14—20 éves úri leányt szállásra, esetleg ellátásra. — Cím a kiadóban. 1—4 vert s a földön sebesülten fekvő török. — Elesett Ozmán basa is, seregünk csillaga. Allah boldogítsa lelkét. A Gábor csapása alatt elvérzett vitéz csakugyan a hírneves Ozmán basa, Győr várparancsnoka volt, kinek barátai és a sereg is szép jövőt jósoltak. A csatákban mindenütt rettenthetetlen bátorságával s páratlan vitézséggel tűnt ki, a spahik azt állítják, hogy ah ú ó harcol, ott a töröké a győzelem. A felmentő sereg szétverése után a vitéz őrség egy ideig még védekezett, de az éhségtől szorongatva végül is megadta magát. A.győztes sereg bevonult Esztergomba. Ugyan e napon Sátory Gábor vitézi tetteiért, az egyik török vezérnek — Ozmán basának — elejtéséért ötvenes kapitányi rangot nyert. A vezér az ostrom alatt a tetteikkel kitűnt vitézek sorában említette fel Cser Miklós nevét is s neki a harcban kettétört kardja helyett egy török tiszti kardot adott a zsákmányból egy paripával együtt. (Folytatjuk.)