Harangszó, 1923

1923-03-11 / 11. szám

1923. március 11. HARANGSZÓ. 83 i nevét. A Segesvárról elszállított szép í Petőfi-szobrot is Félegybázán állítot- i ták fel. Félegyházi gyermekéveiből a szem- i tanuk több jellemző esetet mondanak > ef. Pfriem József 1827 ben vágóié- i gény volt Petrovicséknál Később ’ tanító lett belőle és Töri Józsefre magyarosította a nevét. (A régi vi­lágban erre is volt eset.) Ez beszéli, • hogy a kis Petrovics eleven, virgonc, * néha szinte pajkos gyerek is volt. : Szeretett az asztalnál sokat beszélni ; s néha elmés kérdései és feleletei r voltak. De az apja hamar elhallgat- r tatta, nem szerette, ha a gyermek okoskodik. Történt azonban, hogy a ! Sándor gyerek apja nevenapján kö- fr szöntő verset mondott s midőn el­végezte, könnyek csillogtak az apa : szemében. Ekkor azután beszélhetett a gyerek, amint jól esett neki. (Fe- renczi I. 42.) Megbízható filltanu moudja el a következőket is. Egy névnap alkal­mával Varga Benedekéknél voltak Petrovicsék is, kikkel nagyon jó szom­szédi viszonyban éltek. Ott voltak a helybeli róm. kath. papok is. Időköz­ben a gyermek elaludt s csak a zajra ébredt föl, midőn a vendégek a tá­vozó papokat kikísérték. Visszatérő szüleitől azt kérdezte: — Elmentek azok a papok? S rá kevéssel folytatá: — Ezek a papok 1 Mindenkinek ha a város tornyán lévő érckakas kukorékolni fog. Győrnek török kézre jutása nagy aggodalmat keltett nemcsak a honfiak között, hanem Ausztriában s Prágá­ban és a királyi udvarban. Hisz most megnyílt az út a török előtt Pozsony­hoz és Bécshez. Üjra megindult kül földön a pénzkérelmezés, a biroda­lomban a katonagyűjté3. Rudolf ki­rály gróf Mansfeld Károlyt nevezte ki hadvezérnek, kiben a bátorság ve- zéri tehetséggel egyesült. Ez lovagias fellépésével, a bizalomkeltő jóakarat mellett erélyével új lelket teremtett a seregben. Mansfeld méltányolni tudta Palffy Miklós hadiérdemeit. Egyetértve egyesült erejükkel gyorsan Esztergom alá vonultak s ostrom alá vttték. Ennek elfoglalásával akarták az általános csüggedést új reményre változtatni. A várőrség vitézül helyt állctt,£az^ostrom húzódott, miközben a budai basa Szinán nagyvezér uta­sítására jól felszerelj sereggel sietett a vár felmentésére. Mansfeld és Pálffy elkészültén fogadták. Hosszd, véres harc után a török harcsorok meg­asszonyt adnak, magoknak egyet sem hagynak. Nagy nevetés támadt, mire Varga Benedek így szólt az apának: — Ezt a fiút taníttasd, ebből tu­dós ember lesz. Baróti Lajos, a Petőfi irodalom régi búvára, ebben látja Petőfi szelle­mének első nyomát. Bizonyára szü­leitől hallhatott ilyenféle megjegyzé­seket. Mert egy hat éves gyermek, mégha holmi kis Luthernek született is volna, csak nem fog a papok há­zasságáról elmélkedni. Az elmés meg­jegyzés a gyermek protestáns szelle­mű környezetét árulja el. Ezt az adatot Varga Benedek le­ánya, Erzsébet beszélte el és maga Ferenczi Zoltán is hallotta Félegy­házán a Varga családtól. (Folytatjuk.) Az öreg Gráduálból (599. sz.) javítva. Szent Igét adott az Isten, Hogy jámborok tennénk itten; Világ előtt e drága kincs Becsületben sokaknál nincs. Nem kell Isten és vallása, Mert nagy a szívnek romlása. Tépik a múló virágot, Futják e hiú világot. inognak, hátrálnak. Egy török főtiszt hangosan buzdítva környezetét meg­fordulva újra támad, de magyar lo­vasokba ütközik, kik csapatját körül­fogva tördelik. A basa a kétségbe esve küzdő Gáborral jön össze A közelben harcoló Miklós oda kiált: — Hadnagy uram! páncélos ellen ség, a fokost a kézbe. A török kardja nagy erővel csap le Gábornak előre vetett pajzsára s ennek vaskeretét átszelve vág rajta rést. Míg fegyverét a paizs repedé séből kirántja: Gábor felállva nyer­gében ellenfelére úgy sújt le harci fokosával, hogy ennek hegyes fele átszakitja a sisakot, behatol az agyba. A basa holtan hanyatlott le lováról. — Nó ez gyönyörű ütés volt had­nagy uram — szól odaugratva Mik­lós — kár, hogy a nagyságos űr nem láthatta. De — folytaid lováról lepattanva — ezt a paizsrepesztő kardot és az áttört sisakot elvisszük emlékül a házi fegyvertár gazdagí­tására. — Elvesztünk — kiált fel a né­hány lépéssel odább Miklós által le­Dicsérik Isten Igéjét, De ki jobbítja meg éltét ? Bizony az Istent csúfolják, Nem kell félni, még azt mondják. Vagyon mostan evés-ivás, Nem kell ma már a Szentírás; Mintha Úristen se volna, A szegénynek jaj a dolga. Nincs krisztusi szent szeretet, A rút önzés elterjedett; Sehol sincs tökéletesség, Csak azt mondják: pénz emberség. A nap is már nem nézheti, Irtózván, nem szenvedheti, Világa homályosodig Hogy gonoszság sokasodik. Még a hold és csillagok is, Rettegnek igen azok is, Örömest e gonoszságtól Szabadulnának hívságtól. Azért jövel Jézus Krisztus, Föld is megunta ezt és bús, Hordozván ördög cselédit, Add, oh Uram, ennek végit! SÁNTHA KÁROLY. Művelt ev. úri család a fővá­rosban szerény feltételek mellett magához fogad 14—20 éves úri leányt szállásra, esetleg ellátásra. — Cím a kiadóban. 1—4 vert s a földön sebesülten fekvő tö­rök. — Elesett Ozmán basa is, se­regünk csillaga. Allah boldogítsa lelkét. A Gábor csapása alatt elvérzett vitéz csakugyan a hírneves Ozmán basa, Győr várparancsnoka volt, ki­nek barátai és a sereg is szép jövőt jósoltak. A csatákban mindenütt ret­tenthetetlen bátorságával s páratlan vitézséggel tűnt ki, a spahik azt ál­lítják, hogy ah ú ó harcol, ott a tö­röké a győzelem. A felmentő sereg szétverése után a vitéz őrség egy ideig még védeke­zett, de az éhségtől szorongatva vé­gül is megadta magát. A.győztes sereg bevonult Esztergomba. Ugyan e napon Sátory Gábor vitézi tettei­ért, az egyik török vezérnek — Oz­mán basának — elejtéséért ötvenes kapitányi rangot nyert. A vezér az ostrom alatt a tetteikkel kitűnt vité­zek sorában említette fel Cser Miklós nevét is s neki a harcban kettétört kardja helyett egy török tiszti kardot adott a zsákmányból egy paripával együtt. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom