Harangszó, 1923
1923-02-04 / 6. szám
1923. február 4. 6. szám. XIV. évfolyam. Alapította: • KA Pl BÉLA 1910-beo. Laptulajdonos: a Donánlúll Lnmer-SzöYetség. ki Országos Luther-Sioret- ■ég hivatalét lapja. Kéziratok Lovászpatonárt (Voazprémmegys), előfizetési díjak, reklamációk a HARANGSZÓ kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész éa tanító. Megjeleni* mindég vasárnap. / SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KAROLY, CZIPOTT GÉZA. Szerkesztő-kiadóhivatal: SZENTGOTTHÁRD, Vasvármegye. i „HABANGSZO* előflzeté»! ára: negyedévre 150 korona. Lnther-Szöretégl tagoknak 10®/fr-oa kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 20 korona. A .Harangszó* terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. A németországi evangélikusok szózata. A Német Evangélikus Egyházbizottság, mint a rémet Evangélikus Egyházszövetség szerve, novemberi ülésében elhatározta, hogy a külföldi evang. egyházakhoz az alábbi iratot intézi: A külföldi evang. egyházakhoz I Nem mint államférfiak és politikusok, hanem mint az egyház emberei és a Német Evang. Egyházszövetség képviselői fordulunk a külföld evangélikus egyházaihoz és keresztyénéihez. Egyházszövetségünknek 1922. évi, Áldozócsütörtök napján történt megalapítása őta első Ízben tartva összejövetelét, a Német Evangélikus Egyházbizottság a népet és a hazát sü- lyedó hajó állapotában találja. Emberi szem nem látja, hogy az elsiilye- dést mimódon lehetne kikerülni. Csak az maradt számunkra, hogy hittel és minden kilátástalansággal dacoló reménységgel megtegyük azt, amit az egyházért és népért tenni ránk bízatott. Ide vág, hogy a versaillesi jogtalanság és igazságtalanság ellen a komoly lelkiismeret teljes nyomatéká val emeljük fel szavunkat. A versaillesi béke csak folytatása a háborúnak más fegyverekkel. Ez a béke lehetetlenné teszi a világ el- csöcdesedését és nyíltan a mélységbe lök egy olyan nagy népet, amilyen a német — Németország, teljesen tehetetlenné téve és legfontosabb területeitől megfosztva, mindig új formákban és új fenyegetések nyomása alatt milliárdokat és milliárdokat kénytelen kipréselni engedni, és azonkívül még elő kell teremteni az ellenséges megszállás rengeteg költségeit. Ennek következtében gazdasági életünk tönkre ment, az éhség és Ínség megörö- ködik; a szellemi kultúrát halálos veszedelem fenyegeti; azelőtt virágzó szeretet munkáink elsorvadnak ; újból erősödő vallási és egyházi életünk a nélkülözhetetlen, külső eszközök hij- ján elhal. Penforog annak veszedelme, hogy a nyomornak és kétségbeesésnek egy szilaj kitörése végül is mindent elnyel. A németországgal szemben követett embertelen, a teljes megsemmisítést célzó elbánást azzal az állítással akarják igazolni, hogy Németországot terheli a háború bűne és ezért meg kell büntetni. De ez az állítás tisztára hazugság; ezt ünnepélyesen kijelentjük Isten és a lelkiismeret előtt. A versaillesi bünvaliásra sem lehet hivatkozni, mert azt isteni és emberi jog ellenére a legsúlyosabb fenyegetésekkel kényszerítették ki egy védtelenné vált népből és megállapított tények szolgálnak cáfolatául. Kifogástalan tanuságtételek, még az ellentáborból is, habár csak lassanként, de ellenállhatatlanul világossá teszik majd mindenki előtt, hogy hol találhatók az igazi bűnösök. Németországnak semmiesetre sem kell félnie ebben a tárgyban a teljes igazságtól. Arra a bűavallomásra alapított békét és miadazt, amit azóta velünk elkövettek, csak kiáltó ellentéteként tekinthetjük annak a követelménynek, amelyet éppen az ellenünk szövetkezett népek annyiszor és annyira emlegetnek, hogy t. i. népek életében is a keresztyén elveket kell alkalmazni. Amíg a mostani magatartásukkal nem szakítanak addig a népek közt valódi és tartós békéről, amilyent mi is őszintéo óhajtunk, szó nem lehet. Hálásan elismerjük azt. amit a keresztyén felebaráti szeretet a német gyermekekért és ínségesekért tett és német intézményekért tett és tenni meg nem fárkd. Azonban a legjóaka- róbb és legjólesőbb támogatás sem segíthet rajtunk. Amire nekünk szükségünk van, az annak a lehetősége, és nem kevésbbé annak a lehetősége, hogy ősi öröklött szellemi birtokállományunkat megtartsuk s a keresztyén kegyességnek és erkölcsiségnek javait ápoljuk. Jogigényünk van arra, hogy a német nyelv és a német kultúra területén belül biztosított szabadságban és olyan feltételek mellett éljünk, amelyek képessé tesznek arra, hogy a népek világában teljesítsük Istentől rendelt hivatásunkat. Ezért a jogigényért, a német népnek és ősi keresztyén kultúrájának fenntartásáért szállunk síkra. Ezzel, mint a német evangélikus egyházaknak hivatott képviselői, szent kötelességet teljesítünk. De keresztyéni kötelességnek tartjuk azt is, s komolyan és szívből kérjük külföldi hitrokonainkat, hogy ne zárkózzanak el e kötelesség elől. Prohászka püspök a keresztény kultúra lényegéről. Budapesten az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga előadássorozatának keretében Prohászka Ottokár tartott előadást a keresztény kultúráról. Raffay Sándor evangélikus püspök megnyitó szavai után Prohászka Ottokár megyéspüspök kezdte meg előadását, melynek bevezető részében a keresztény kultúra lényegét fejtegette. Majd áttért arra, hogy mikép sikerült az emberiségbe és a világba beleoltani ezt a kultúrát. — A kereszténység — mondotta — a lelkeket formálta át és ennek a kultúrának nyomán fejlődött ki a mai civilizáció. — A francia forradalom eltűnik a keresztény forradalom mellett, a ma
