Harangszó, 1923

1923-12-02 / 49. szám

I $23. december 2. A tolna—baranya—somogyi egyházme­gye főesperese Schöll Lajos, Fábry László nagyszokolyi, Bándy Miklós nagybábonyi és Németh Sándor helyi lelkészek kísére­tében itt rövid, tartalmas beszéddel avatta fel az új harangokat, melyek első ízben egymás után külön-ktilön szólaltak meg, majd mind a három harangnak gyönyörű ősszhangzatos zúgása mellett az ünneplő közönség a templomba vonult, hol egyet­lenegy hely sem maradt üresen. Bándy M. oltári szolgálata után felharsant a gyönyörű „Csendül, kondu'j új harangszó“ kezdetű ének, mely után Schöll föesperes lépett az oltár elé a nagyszokolyi és a nagybábonyi lelkészek kíséretében és megtartotta az ünnepi beszédet A 93-ik zsoltárra épített beszéd során biztosan megfogamzott a lel­kekben a főesperesi intés: a templom erős vár a hitnek ébresztésére; a harangok éke­sen szóló nyelvek az Isten dicsőségének és a szeretetnek hirdetésére. Az ünnepi beszéd után Tilt Illés és Derschner A. tanítók kettese következett. Ezután közgyűlés volt, melyen a haran­gok beszerzésének rövid történetét a helyi leikész ismertette. Az egyik harang 120 kg, a másik 55 kg. súlyú, melynek beszer­zési ára 38 q búza volt, a legnagyobbik megmaradt. Fábry László záróimája és áldás osz­tása után véget ért a felejthetetlen ünne­pély, melynek 22 ezer koronát kitevő offer- tónuma, a mi kedves lelki gyermekünk, a Harangszó fenntartására fordíttatott. A harangok egy negyed óráig az elesett hősök emlékéért zúgtak-búgtak. Nem hagyhatom szó nélkül azt az iga­zán szép szokást, amelyet ezen évfordulón a jó kötcseiek megtartani el nem mulasz­tanak. Délután 2 órakor a falu apraja és nagyja, ifja és örege a lelkészt lak udva­rába gyülekezik, hol az „első" legény szép versben méltatja a nap jelentőségét, hálára intvén az utódokat az ősök iránt, buzdílva őket, hogy a templomot híven iátogassák, vallásukat szeressék, annak intézményeit lelkesen pártolják. Fiatalok és aggastyánok, hajadonok és gyermekes anyák szent áhí­tattal és kalaplevéve hallgatják az ifjú ver­ses intéseit és buzdításait. Éljen ez a szép szokás a kötcseiekben még továbbra is, sok-sok éveken át, hogy a jelen kor is méltó legyen majdan arra az emlékezésre, amit ők ma az ősöknek adnak. Szép volt, adja Isten, hogy sok ily gyü­lekezetünk legyen! Bándy Miklós. * Tompos Gábor és neje Szabó Anna jobaházai gyülekezet buzgó tagjai a bábom­ban elrekvirált harang helyébe, az előbbi harang alkatrészeinek elhasználásával egy 84 kgr. súlyú harangot adományoztak 900.650 K érlékben gyülekezetüknek, melyet szept. 30-án avatott fel Hérints Lajos esperes, a gyülekezet lelkésze, ki gyönyörű és meg­ható beszédben (Zsolt. CXL1I. 1—5. alapján) adta át magasztos rendeltetésének. Ez alkalommal az imaházul szolgáló iskola nem tudta befogadni minden ven­dégeit. Es mikor az ünnepi istentisztelet után távoli harcmezőkön elesett hősökért ineg- szólamlottak a harangok, hangjaik össze­folyt anyák és hitvesek sírásával, jelezve, hogy fölötlük az édes kegyelet emlékezett... Mert alig 76 családból álló gyülekezetből 23 ifjút a háború vihara vetett idegen földre HARANOSZÖ. s kényszeritett utolsó útra, egyrészét ide­gen hant alá... Az utána következő dísz­közgyűlést Németh Gyula egyházfelügyelő megnyitván, a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg ezen ünnepnapot, köszönetét fejezvén ki az adományozóknak. Ugyancsak ez alkalommal mondott köszönetét a köz­gyűlés Dobrády Antal és neje Molnár Eszter egyháztagjainak is, amiért saját ter­mesztésű kenderből font 2 új harangköte­let ajándékoztak a gyülekezetnek. PROBLÉMÁK. Az olvasók köréből. Egy falusi bölcsclkedőnek. Az ér­zelem nem más — amint azt egyik neves lélekbúvár megállapítja — uyilvánulása annak a kölcsönhatás­nak, melyet érzetek és képzetek egész szervezetünkre gyakorolnak. Ha va­lamely érzelem szervezetünk működé­sét előmozdítja, kellemesnek; ha gá­tolja, kellemetlennek mondjuk. Az érzelem keletkezésének egyik főfeltétele a szervezet különös érzé­kenysége, mely tz egyének szerint igen különböző. A érzelem gazdag ember ép úgy mint a szívtelen, főleg szervezete miatt olyan, amilyen. Ér­zelmekre vald hajlandósággal szüle­tünk. Esek alapján mondhatjuk, hogy az érzelmekre való hajlandóságot is örököljük Némely ember teljes életében csupa szív, csupa érzelem, más pedig jég­hideg és kőkemény marad mindig. De minthogy a szívtelenektől óvako­dunk, sok ember ügy takarja el ezt a szívtelenséget, hogy külsőségekben utánozza a jószívüeket. Ennek az u. n. takarásnak azután igen sok útja-módja van. Néhány szó a „Luther-Naptár“ mélyen tisztelt terjesztőihez és olvasóközönségéhez. Egyes tájékozatlanságból származó el­járások a következő kijelentésekre kény­szerítenek : 1. A Luther-Naptárakhoz mellékelt Ér­tesítés s a bizományosokhoz külön küldött Figyelmeztetés feltételeitől a bizományi rendszer kockázata mellett s a mai hitel- viszonyok zátonyai között szemernyivel sem térhetünk el, mert a Luther-Naptár nem nyerészkedésre alapított üzlet, melynél al­kudozni, vagy erőszakoskodni lehet, ha­nem olyan túlzottan előnyös feltételekhez kötött egyházi és nemzeti misszió, melyet támogatni kell. Az elszámolást 1923 nov. 6-tól kezdve tehát csak 4000 koronájával fogadhatjuk el. 2. A nagy adósság legalább egy részé­től való gyors megszabadulás szándékában túlságosan kedvezményes 3200 koronás kezdő ármegállapítás a végleges számla hiányában elhibázottan történt, úgyhogy a 365 jelenlegi 4000 kor. még mindig nagyon ked­vezményesnek mondható, aminek nyilván­való bizonysága a sokkal kevesebb költ­séggel kiállított egyéb naptárak 5—6000 koronás ára. 3. Az elhibázottan kedvezményes 3200 koronás ár a közölt feltételek szerint csak azokra a példányokra vonatkozhatik, ame­lyeknek ára mint előzetes megrendelés már előre befolyt, illetve amelyet a bizományo­sok legkésőbb 1923 nov. 6-án postára ad­tak. Előzetes készpénzfizetés nélkül ma az amúgy is hibás számításon alapu'ó ked­vezménytől vaió elesésért senki szemre­hányást nem tehet, különösen akkor, ami­dőn viszonylag a 4000 koronás ár is min­dig kedvezményes. 4 Ahol tehát az árusítás és elszámolás önkényesen, a közölt feltételektől való leg­kisebb eltéréssel történt, ott az ügy érdeké­ben feltétlenül reparációra van szükség, amelynek megfelelő módját az illetőkkel külön közöljülc. 5. Amennyiben a fellendülő buzgalom, megértés és pontosság december közepéig a Luther-Naptár ügyének megfelelő meg­szilárdulását és az egyre súlyosbodó vi­szonyok között jövőjének biztosítását mu­tatja, úgy az erre vonatkozó külön értesí­tés nélkül a Luther-Naptár ára 1923 decem­ber 10 ike után is a viszonylag nagyon elő­nyös 4000 korona marad. Siessen tehát mindenki minél előbb a kedvezményes 4000 koronáért a Luther-Naptárt meg­szerezni. 6. Hála és köszönet a többségben levő megértő és méltányoló ielkeknek, akiknek buzgósága erős meggyőződésünk szerint minden "akadály és nehézség ellenére is feltétlenül biztosítani fogja a Luther-Nap­tár jövőjét és fejlesztését. Testvéri szeretettel és hazafias köszön- tésscl Sopron, 1923 nov. 22. a Luther-Naptár szerkesztősége. HETI KRÓNIKA. A magyar nemzetgyűlés újból ülése­zik. Három törvényjavaslatot: az aufóadó- ról, a buzavalutáról és a késedelmes tar­tozások fizetéséről szólókat csaknem vita nélkül elfogadta. Otto királyi herceg szü­letésnapja alkalmából tartott istentisztelet­tel kapcsolatban Szakács Andor interpel­lált Az interpellációra a miniszterelnök válaszolt. A királykérdés — úgymond — vitás ebben az országban. Napirendre ho­zatala nincs az ország érdekében. Duna—Tisza-völgyi vizitársulatok ala­kításáról, a mezőgazdasági művelésre al­kalmas területek lecsapolását, a búza ér­tékre szóló je'záloglevelekről szóló törvény- javaslatok elfogadása után több interpel­láció hangzott el. Meskó Zoltán és Heinrich Ferenc azt a gondolatot vetették fel, hogy az ellenzék a külföldi kölcsön tárgyalásának tartamára adjon fegyverszünetet a kormánynak. Az elmúlt napokban két katholikus vc- zérférfiu is újból a keresztény felekezetek közötti báké3 egyetértésre hívta fel a ma­gyarságot. Csernoch hercegprímás Buda­pesten a belvárosi plébános-beiktatáson azt mondotta: „Keresztények egy táborba." Prohászka egy gyűlés alkalmából pedig oda nyilatkozott: Protestánsok és katholi- kusok ne Kain és Ábel szeretetével, de Krisztus szeretetével szeressük egymást. .. Nem rajtunk múlott eddig se.

Next

/
Oldalképek
Tartalom