Harangszó, 1923
1923-10-28 / 44. szám
XIV. évfolyam. 1923. október 28. 44. szám. Alapította K A PI BÉLA 1910-bon. Laptulajdonoa: s DunáDlull Lutüer-Szfivetsftű. Az OrH/.ágOM l.uthor-S/övot- HÓg hivatalén lapja. Kéziratok, előfizetési dijak és reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Kijelenik minden vasárnap / Bierkeaitő-kladóhlvatal: szentootthArd, Vasvirmegye. i „HABA.NUHZO“ elAOxeMal Ara: negyedévre 3000 korona. Megsiállt területre 5000 K. Latber-SzSretégl tagoknak 10“/o-on kedvezmény. Amerikába küldve előfiie- tésl ára egész érre 1 dollár. Egyes szám ára 300 korosa. A .Harangozd* terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Mit ünnepelsz? 406 esztendő suhant el felettünk azóta, hogy dr. Luther Márton nevét a történelem feljegyezte. Több, mint négy évszázaddal öregbedett a világ azóta, hogy az emberi szellem ereje uj utakat tört a haladás számára az örök titok felé. Évszázadok peregtek le... és a lélek szabadon folytatja élet- és világformáló munkáját * * * De ne azt ünnepeld, hogy Luther nevét megismerted I Ne azt, hogy az emberi szellem szabadon szárnyalhat az ismeretlenség végetlen mezején és hogy a lélek ereje jellemeket és világokat tud átformálni! Hanem lásd meg Lutherben Isten ama szolgáját, aki felismerte az elfeledett világosságot. Az isteni irgalom műve volt az, hogy az evangéliom drága örökségét elhanyagoló s az üdvözítő hit helyett a gyarló emberi cselekedetek érdemét hirdető egyház lelkiismeretét felébresztették a wittembergi vártemplom kapuján elhangzó kalapácsütések. Luther lelke az Istent kereste. A zárda mély csendjében a lelki élet- váltságok és viadalok közepette érezte, hogy a Megváltó eszmének ki kell törnie az emberi korlátok mögül, érezte, hogy a végtelenséget nem lehet a szűk ce'lák falai közé beszorítani. Miként Jeremiás prófétának a szívében, olyan volt az ő szívében is az Urnák igéje: Csontjaiban rekesztett égő tűz. Ez a tűz volt az Ige tüze, az Eszme fénye, amely leolvasztotta a telkekről a rabszolgaság láncait s rávilágított bizonyságképpen arra az írásban foglalt örök érvényű igére: »Az ég és föl elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.« (Máté 24.35) Az Úr parancsolt s Luther engedelmeskedett. És a Megváltó eszme mint a villám tova repült a világba Ahol feltárult előtte a kebel, ott mint dldásthintő napsugár hullott alá. Ezt a diadalmas Igét, ezt ünnepeld I Mit ünnepelsz? — Ne a kér. szabad szellemét ünnepeld, amely felkapaszkodik az önelégültség, a hiúság és gőg vakondtúrásaira s vak elbizakodottságában veri a mellét lenézve mindent, ami szent és örökkévaló 1 Hanem ünnepeld azt az igét, amely az üdvösség után sóvárgó lel keknek vigaszt nyújtott. Ez lett az üdvözítő kegyelemnek örökkévaló eszköze és az Élet Vize után epedő ember-lelkek épülésének kiapadhatlan forrása. Ember-milliók törtetnek előre az élet országutján tele életgondokkal és a megélhetés küzdelmeivel. Mögöttük élettragédiák, előttük homályos jövő. Majdnem mindannyi lelke az anyagi kérdések bilincseitől roskadozik. Pedig élőt ük égig érő magasságban világít az Ige. De nem látják. Nem látják, hogy az ú. n. »szabad szellem« csak reménytelen rezignáció sírja felé sodorja őket, míg a reformáció által eredeti jogaiba léptetett Isten Igéje kivonja a kényszer hatása alól az embert, kibontogatja lelkének szárnyait az igazi szabadságra, s megnyitja előtte az Igazság végetlen mezőit. Az Isten-keresés utján az evangéliom világánál ited által juthatsz csak erre a szabadságra. Ez biztosítja a haladás ör«k nagy útját. És ez a reformáció vívmánya volt. Ez a szabadság nem a tudomány labyrinthjából lépett be a mi életünk valóságába, hanem a lélek mélységéből buzogó megigazító hitből amely a lélekben él és nem a betűben. Ez a hit összetöri az anyagelvüség bé- kóit, lángra lobbantja a nemes idealizmus szikráját és megnyitja az ajkat a nagy vallástételre: »Mert nem szégyenem a Krisztus evangéliomát; mert Istennek hatalma minden hívőnek üdvösségére.« (Róm. 1.16) Ezt az igét ünnepeld, mely a reformáció utján szabaddá lett I Mit ünnepelsz ? — A lélek szabad alkotásait talán ? Van templomod, iskolád, kultúrád, vannak egyháztársadalmi intézményeid, melyekkel nemes érzületet, ideális- must. hazaszeretetet hullathatsz ezrek szívébe..., de ünneplő lelked szálljon tovább I Ha csak a templomban keresed az Istent és csak a kövekre rakod az emlékezés ünnepi koszorúját, ünnepelni akaró lelked csak a múlandóság porában vergődik. Olyan az, mint a madár, amely csak fél szárnnyal akar a magasba törpi Hanem lásd meg, hogy mi nyitotta meg először a szíved ajtaját! Ami templomot, iskolát, kultúrát és szabad egyházat adott néked, ami eredeti lényedet és emberi méltóságodat visszaadta, amely a leghelyesebb irányt jelölte meg tökéletesbülésed célja felé, amely vallásodat megtisztította minden szennyes érzékiségtől és felnyitotta szemeidet, hogy meglásd a legszebb erkölcsi ideált, az a reformáció utján szabaddá lett Igei Ez táplálja jellemed nemes élethajtásait, de ez tördeli le kinövéseit is. Ez önt telkedbe életformáló erőt és ez tett képessé arra, hogy szabadon alkothass nagyot. Ezt az Igét ünnepeld a reformáció nagy napján I Magassy Sándor. Október 31. Szeretnék félretenni minden szónoklást ezen a napon és együgyü szóval szólni, amilyenen a nagy Mester nagy szolgája a mi hősünk, a hitnek hőse: Luther Márton szólana. A megértő protestáns elméhez A felvilágosult protestáns agyra bízni, adja át a lelkesedést a protestáns Álljunk egész lélekkel a Harangszó mellé! / /^TfpTpTT'x BEfflMÍIS MSm*'» vAr “ mt v*</ó fegyverünk*é,s pajzsunk; Ha ö velünk, Ki ellenünk?“ H y v
