Harangszó, 1923
1923-09-30 / 40. szám
XIV. évfolyam. 1923. szeptember 30. . 40. szám. Alapította K A P1 BÉLA 1910 ben. Laptulajdonoß: I Dunántúli Lutlier Szövetséo. Az Országon liUthar-Szövet- HLtf hivatalos lapja. Kéziratok, előfizetési díjak és reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkéss és tanító. HARANGSZÓ SZERKESZTIK: HeoJetanik minden vasúm; s/^^y;»ímAl>V^émeth karoly, czipott Géza. Szerkesztő-kiadóhivatal: SZENTOOTTHÄRD, Vasvármegye. i „HAKANHNZO“ előflzetéal ára: negyedévre 3000 korona. Megszállt területre 5000 K. liUthor-8/.övetégl tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési Ara egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 300 korona. A .Harangszó" terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. A sajtó értékelése. Gazdasági összeroppanásunk — miként a hegyoldalról alágördülő lavina — eltaposással fenyeget társadalmi osztályokat, existenciákat, intézményeket és erkölcsi világnézeteket. Virágzó vállalkozásokat zúzott szét, fojtogatja a vagyontalan néposztályokat, embereket kerget nap-nap után a halál karjaiba és elérkeztünk immár oda, hogy szétmorzsolással fenyegeti a sajtót is. Egymásután dőlnek ki a csatasorból a vidéki újságok, az óriási költségek miatt a könyvkiadás (nyomtatás) majdnem teljesen szünetel s a kulturális haladás is holtpontra jutott. Pedig a sajtó szét- morzsolása kiszámíthatatlan károkat jelent számunkra. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy nagyon sokan vannak még, akik nem tudják kellően értékelni a sajtó munkásságát, mert nem ismerik a sajtó elhivatását és nagy jelentőségét. Épen ezért nem csodálkozom azon, hogy az emberek nagy része nem siet a veszélybe jutott sajtó megsegítésére. Nem a sajtó jajkiáltását akarom tolmácsolni soraimmal, hanem szeretném a sajtó jelentőségét megismertetni azokkal, akik erre rászolgálnak. Valamelyik külföldi tudós mondotta egyszer: „Boldog az az ország, amelynek virágzó sajtója van. ‘ Vájjon miért? Mert a virágzó sajtó a legkézenfekvőbb bizonyítéka annak, hogy az ország kultúrája magas fokon áll, az emberek boldogok, megelégedettek — mert tanulnak. A sajtó ugyanis az iskolán kívüli tanítónk, nevelőnk. Igehirdető a hívők között. Tanácsadónk a bizonytalankodás óráiban. Fegyver az igazság kezében. Félelmetes nagyhatalom, mely ellenőrzi, számonkéri azok sáfárkodását, akiknek közügyeink vezetését a kezébe adtuk. Védelmezőnk, ha ellenünk törnek, és szeges ostor, amely sújtja a gonoszokat ... Ez a jó sajtó! Nekünk protestánsoknak létérdekünk, hogy erős, hatalmas jó sajtónk legyen, amely egy táborba gyűjt bennünket; jó sajtónk, amely hirdeti közöttünk az Ur igéit, tanít, vezet bennünket és megvédelmez, ha ránktámadnak. Hazánkon végighömpölygő gazdasági földrengés hullámai erősen korbácsolják a dunántúli evangélikusok egyik világító tornyát: a Harangszót is. Még áll ez a világító torony, keményen dacol az országrengető elemekkel, de ha nem sietünk segítségére az elemekkel vívott tusakodásában, ki tudja, meddig képes ellenállni... és egy napon arra ébredünk, hogy ennek a világító toronynak kialudt a lámpása ... Midőn a katholikus sajtó mind- hatalmasabb sziklafalként dacol a mindent elnyelni akaró anyagiassággal, amidőn mások milliókat áldoznak sajtójukra, akkor nekünk is össze kell fognunk és segítségére sietnünk a protestáns sajtónak és meg kell védelmeznünk sajtónk védbástyáját: a Harangszót. Lelkészeink, tanítóink, a felügyelők, gondnokok, presbyterek, nő-, leány- és ifjúsági egyletek, öregek és fiatatok ne szűnjenek meg a Harangszó támogatására serkenteni a gyülekezet tagjait, hiszen minden korona, melyet a Harangszó támogatására adunk, dúsan meghozza az erkölcsi kamatot: az erős protestáns sajtót, amelyre pedig — ha hihetek a jövendölésekben — igen nagy szükségünk leszen eljövendő súlyos napjainkban. Polgár József. A mi szegény csonka és beteg hazánknak testi és lelki orvosokra van szüksége. Payr Sándor egyetemi tanárnak, a Harangszó belmunkatársának pécsi beszédéből az eskütételkor. A Pozsonyból Pécsre helyezett m. kir. Erzsébet tudományegyetem újonnan kinevezett tanárai: dr. Deák János, dr. Kovács Sándor, dr. Pröhle Károly, Payr Sándor, Stráner Vilmos Kiss Jenő ev. tanárok, valamint az orvosi karnak újonnan kinevezett tanárai : dr. Ángyán János, dr. Gorka Sándor és dr. Rohrer László szept. 15 én tették le a hivatalos esküt Pécsett az egész egyetemi tanács és más érdeklődők jelenlétében az egyetem ezidei rektora kezébe. Dr. Nagy József rektor, a kiváló filozófus, költői gondolatokban is gazdag, ékes beszéddel üdvözölte az új tanárokat, összetartásra, törhetetlen hazaszeretetre buzdítva őket. »Az Alma Mater — mondotta — ma új gyermekét fogadja keblére, az evang. theol. fakultást. Mi igazán a legnagyobb örömmel kapcsoljuk be az új fakultást egyetemünk keblére és szentül hisszük, hogy annak tanárai egyetemünknek mindig díszére válnak. Az összetartás lesz az az erő, mely parva Universitásunkat naggyá fogja tenni. Nézzük csak a kis göttin- gai egyetemet, mely a nagyobb egyetemeknek is mindenkor mintája volt.* Beszéde további folyamán is erőgyarapodást vár a rektor a theol. fakulAlljunk egész lélekkel a Harangszó mellé!
