Harangszó, 1923

1923-09-23 / 38-39. szám

1923. szeptember 23. egyházkerület nevében Zelenka Lajos felügyelő, a katonaság nevében Mysz ezredes, a r. kath. konvent nevében Pinezics elnök, a ref. konvent nevé­ben Nagy Ferenc pesti esperes, a dunántúli ref. kerület nevében Czeg- lédy espere^, a törvényhatóságok ne­vében dr Simon Elemér főispán, Sop­ron városa nevében dr. Thurner M. polgármester üdvözölték. A theol. akadémia üdvözletét Stráner Vilmos egyetemi tanár tolmácsolta. Az espe- >esi és lelkészi kar nevében Vargha esperes, a felügyelők nevében dr. Ajkay Béla, a középfokú intézetek nevében Hollós János igazgató, a tanítóképző nevében Hamar Gyula igazgató, a tanítói kar részéről Krug Lajos, a gyámintézet és Luther Szö­vetség nevében dr. Károlyi Endre mondottak üdvözlő beszédeket. Végül a geresdi gyülekezet szeretetét, üd­vözletét Nagy Ferenc lelkész hozta el. Miután előbb még táviratilag hó­doltak a kormányzó Öfőméltóságá- nak, rövid szünet után kezdetét vette a beiktató ünnepség után a rendes közgyűlés, melyen Kapi Béla püspök előterjesztette egyházunkat közelebbről érintő, rendkívül nagy gondosággal, egyháza iránti aggódó szeretettel megírt mesterművét, az évi jelen­tését. A püspöki jelentést a közgyűlés kinyomatni és a nemzetgyűlés összes tagjainak megküldeni határozta el. A felekezetközi viszonyról szólva a püspök megemlékezett jelentésében azokról a támadásokról, amelyek a protestantizmust és evang. egyházunkat szakadatlanul érik különösen az u. n. missziók alkalmával, de r. kath. gyű­léseken is. Történik ez akkor, midőn a r. kath. egyház hivatalos vezetői és fejei a felekezeti békét hangoztat­ják és történik olyan módon, amely már a törvényszék és a bíróság elé tartozik. A kormányzó augusztus 26 án írta alá a theológiai fakultás tanárai­nak kinevezési okmányait, a soproni theológia akadémiának mind a négy tanára kineveztetett. Az elszakított részeken a vend vidék evangélikus gyülekezetei igen szomorú és súlyos helyzetbe jutottak. A jugoszláv kormány a felekezeti is­kolákat eltörölte, evangélikus tanító­inkat elhelyezte és helyükbe r. kath. tanítókat nevezett ki. A külügymi­niszter elvállalta egyházunk és isko­láink érdekeinek képviseletét. A nyu gáti részen az egyházi élet nyugal­masabb) Gyülekezeteink elfogadták az osztrák egyházi alkotmányt és az idetartozásuk megszűnt. Hazai egy­házunk azonban megmarad a régi jogi állásponton. A tanintézetek segélyezésére a gyülekezetektől befolyt adomány cí­mén 4,222.228 korona, előleg címén 2,393 712 K, összesen 6,625.941 K. Megható és történelmi fontosságú jelenete volt a közgyűlésnek, mikor Stráner Vilmos mint az évszázadok óta fennállott soproni theológiai aka­démiának utolsó igazgatója beadta utolsó jelentését és fogadalmat tett, hogy új állásában is a régi szívvel fog dolgozni egyházáért. A püspök 8z igazgatónak mélyen átérzett sza­vaira válaszolva, kifejezte azt a re­ményét és kívánságát, hogy az új oltáron is a régi tűz fog égni. Az egyházkerület pénzügyei súlyos helyzetben vannak. A rendkívüli köz­gyűlés határozatát még mindig nem lehetett végrehajtani, mert egyes gyü­lekezetek nem küldték be állami adó­kimutatásukat. Az esperesek megbí­zást kaptak, hogy a késedelmes gyü­lekezetekkel a kimutatást haladékta­lanul elkészíttessék. A pénzügyi bi­zottság javaslata alapján a kerületi járulék kivetésénél a házadó egysze­resen, a kereseti adó négyszeresen, a földadó tizenhatszorosan veendő számításba (az 1922. évi állami adó szolgálván alapul). Ezt az arányt a pénzügyi bizottság szakemberek alap­ján állapította meg. Az egyházkerüíeti tisztviselők és alkalmazottak fizetése búza valutában lesz megállapítva s ezzel az »egyenlő elbánás* elvének eddig követett mód szere megszűnik. A kerületi pénztár­nál az eddigi négy erő helyett kettő lesz csupán; az alsfámvevöi állás és az irodai segéderő állása meg­szűnik. A népiskolai bizottság kívánatos­nak tartja, hogy a népiskolai oktatás tartama az eddigi hat évről nyolc évre emeltessék, mert különben el­vesztjük kulturális fölényünket, hiszen az ú. n. Burgenlandban most már megnyílt a hetedik osztály a nép­iskolákban, A lelkészegylet és tanítóegylet je­lentéseinek meghallgatása után a közgyűlés este 8 órakor a püspök imájával ért véget, miután a jövő évi közgyűlés színhelyéül Pécs tűze­tett ki. Tanítók gyűlése. Derék tanítóink Krug Lajos elnök­lete alatt az evang. népiskola Luther termében tartották közgyűlésüket szept. 12 én, Krug Lajos tartalmas meg­HARAN°SZÖ. nyitójában azokról az eredményekről számolt be, melyeket egyesülete élén a múlt évben kivívott. Grieszhéber Endre a hitoktatás kérdéséről értekezett Rendkívül ér­dekes értekezés hangzott el a tanító- képzés reformjáról is Az ülésen a németországi tanító­kat testvéri szeretettel üdvözölték. Az ülésen részt vett Kapi Béla püspök is. A délután folyamán a tanítók ki­mentek a temetőbe és lerótták kegye­letük adóját a mesterek »mestere* Kapi Gyula sírjánál. Lelkészek gyűlése. Az egyházkerületi lelkészegylet szeptember 12-én Németh Károly elnöklete alatt tartotta ülését. A köz­gyűlést megelőzőleg K'ss Samu lel­kész mondott megszivelendő szép be­szédet. dr. Pröhle Karoly egyetemi tanár az eisenachi konferenciáról számolt be. Hanzmann Károly a pénztár állásáról tett jelentést, az el­nök az egyházmegyei lelkész egyesü­letek munkálkodását, indítványait ter­jesztette elő. Lutherszövetség. Kapi püspök és szentmártoni Radó Lajos elnöklete alatt ugyancsak szept. 12-én tartotta rendes évi közgyűlését. A szövetség munkálkodásáról Németh Gyula főtitkár számolt be. Czipott Géza lapunk fel. szerkesztője »Egy­házi sajtónk helyzetét* ismertette. A szövetség pénztárnokává Kováts Zsig- mond réthi lelkészt választotta meg. Gyámintézeti közgyűlés. Ez idén már egy kicsit nagyobb érdeklődés mellett folyt le mint ta­valy a délutáni órákban szeptember 12 én a templomban. Az ülésen Scholtz Ödön esperes és dr. Károlyi Endre elnököltek. Scholtz elnök me­leg szavakkal üdvözölte az egyház­kerületi gyámintézet élén az újból egyhangú bizalommal megválasztott vezért, dr. Károlyi Endrét, ki érző lelkének, nemes szívének minden dobbanásával a gyámintézeté. Az elnöki jelentés kapcsán a közgyűlés köszönetét mondott Scholtz elnöknek a Gusztáv Adolf egylet erlangeni közgyűlésén való részvételéért, majd annak a jogos kívánságnak adott kifejezését, hogy a kerületi gyűlés alkalmával a gyámintézeli estélyi is­tentiszteletek újból beállítandók a programba. Czipott Géza gyámintézeti pénz­táros jelentéséből kitűnt, hogy Du- nántúlott ez &vben az egyházközségek _______ ________283

Next

/
Oldalképek
Tartalom