Harangszó, 1923
1923-08-12 / 32-33. szám
1923. Augusztus 12. HARANGSZÖ 253 van a hollandiai gyermekeknek és szülőknek; 3 egy-két hónap utón gyermekeink követelődzőkké válnak és kihívó természetükkel sok keserűséget okoznak jóltevöiknek; 4 s végül megsokalták a sok kolduló levelet, amellyel egyes magyar szülők évek óta úgyszólván megzsarolják a hollandi szülőket. Mi ezeket az okokat egyetlen okra vezetjük vissza: Kiveszett népünk jórészéből az igaz Isten félelme s a gyermeknevelésből hiányzik a bibliás szellem. # Mi primitiv magyarok — mondotta Friedrich a parlamentben — szívünk minden jó érzésével tiltakozunk mint jogtalanok és mint tehetetlenek azon eljárás ellen, amelyet a franciák a Ruhr Gebieten a németekkel szemben elkövetnek. Arra még nem volt példa a világon, ami ott történik. A franciák azt követelték renddelek alakjában a németektől, hogy a megszálló fekete csapatok részére bizonyos számú német nőt bocsássanak rendelkezésre. Egy valaki, aki oly igen szereti a protestánsokat, elgondolkodva nagy kérdések útján, most ha a franciák protestánsok volnának, mindjárt károgná : imé ilyenek a protestánsok 1 De hát a franciák véletlenül 99%-ban nem azok, fgy ennél a kérdésnél hallgat, mint.. . * Az aranyborjú imádásának gyászos korát éljük és az őrült hozsánna a pénz bálványa körül egybeömlik az átkozódók és megzsaroltak jajkiáltásával. De ezt az áruzsorás nem hallja meg, hát minek is az ? Elég, ha ő hizik és terebélyesedik a fogyasztó zsírján és a jajszót olyan könnyű meg nem hallani — csak a fület kell egyszerűen bedugni. # Egy francia úr, aki nagy barátja a szép virágoknak és a sokat bíbelődött biológiájuk rejtelmeivel, érdekes próbáknak vetette alá kedvenceit. Cserépbe ültetett virágokat telepített olyan szobákba, ahol sokat muzsikáltak. Soká és gondosan figyelte növényeit és kisütötte, hogy kárukra voit a nagyon zajos, zűrzavaros zene, olyan helyen senyvedtek el leghama- rébb, ahol többen egyszerre gyakoroltak. E lenben lágy, harmóoikus, melódikus zene élesztőleg hatott rájuk, szebben virultak és tovább megőrizték szirmaik pompáját. Úgy látszik tehát — persze a gai- lus lelke rajta — hogy a virágok jobbizlésiiek a mai kor átlagemberénél, aki'jazz-band-ek ocsmány riadó- zásai között leli őrömét. v A nemzetközi munkahivatal által feldolgozott statisztikai adatok szerint azokban az országokban, ahol bevezették a nyolcórai munkaidőt, az alkoholizmus a munkások körében csökkent. A munkások szabad idejüket fokozottabb mértékben töltik el sporttal, könyvtárakban, szakszerű továbbképzéssel, kerti munkával stb A vasárnapok és ünnepnapok után következő napokon ritkábbak lettek a mulasztások. Az üzemekben a fegyelem a nyolcórai munkaidő bevezetése óta javult. * ? Az élet olyan szép, ha az embernek egészsége s harapnivalója van hozzá. Sajnos, mint mondják egyes statisztikusok, a halandók átlagos életkora mind kisebb lesz, ami valószínűleg annak a jele, hogy satnyulunk és folyton szaporodnak a bacillusok Az orvosi tudomány, mely mindenféle bacillust felfedez, fokozott erőfeszítéssel próbálja megoldani a hosszú élet titkát. Úgylátszik, eleddig csak találgatások vannak,mert még mindig ritkaságszámba megy a kilencvenéves ember. Legutóbb az angol orvosok kezdték törni ezen a problémán a fejüket. A most született sok új el mélet között talán a legfigyelemreméltóbb egy londoni egyetemi orvos- professzornak a nézete, amely szerint a tartós egészségnek és hosszú életnek a megalapozására a legcélravezetőbb, ha gyermekkorunktól kezdve szellős, könnyű ruhához szokunk és minél több gyümölcsöt fogyasztunk már kiskorunktól kezdve. Felnőtt korunkban pedig tartózkodjunk a túlsók fűszertől és élvezettől. * Rómából jön a zordon hir, hogy az ottani városi tanács eltiltotta a nyilvános helyen való csókolódzást. Ezzel szemben följegyezzük karcos toliunkkal azt a körülményt, hogy Amerikában, ahol nemrég szintén borzasztóan szigorú rendszabályokat hoztak a nyilvános csókolódzás ellen, a minap egy jótékonysági ünnepen hat szép és fiatal hölgy hatvanezer dollárt gyűjtött egy kórház javára csókja révén A hat önfeláldozó tündér összesen tizenkétezer csókot kapott az napon. Persze, a szerencsés gazdag lovagok annyi csókot váltottak, amennyit akartak, a jótékonyság nemtöivel. Amikor a szekták milliókat, a kath. egyház százmilliókat, a Sátán milliár- dokat tud előteremteni saját céljai szolgálatára, mi akkor anyaszentegy- házunk igazságainak írásban való hirdetésére áldozatot hozni nem volnánk képesek. Széplelkü asszonyaink, honleányaink: Segítsetek! OLVASSUK A BIBLIÁT. jó vásár. Aug. 13. Filippi 3.i. Pál egyszer az életében jó vásárt csinált. Aki jó vásárt csinált, örül Pál azóta szüntelen örül s nein ún bele az örvendezésbe, sőt — mint ahogy az örvendező ember vidám arcokat akar maga körül látni — nem restellj folyton örömre buzdítani híveit. Hisz nincs nap, amikor ne érezné, hogy milyen jó vásárt csinált akkor, mikor odaadta bűneit az Isten kegyelméért. A kegyelmet nyert tékozló fiú öröme él-e bennem állandóan? Aug 14. Filippi 3.2—3. Azár, amit Pál fizetett a vásáron, legelőször is az volt, hogy lamondott a testben való bizakodásról, arról a reménységről, hogy a maga erejéből legyőzheti bűneit s nemesebb, tisztább életre jutva kiérdemelheti az Isten üdvözítő kegyelmét. De ennél elismerte azt is, hogy elveszett és elkárhozott ember, ki testestöl- lelkestől gonosz. Az apostol nem győzi eléggé inteni a híveit s nekem sein lehet sohasem elég a vigyázásból, hogy ez az egyedül helyes önismeret megmaradjon bennünk és sem ember, sem Sátán vissza ne tudjon tántorítani a testben való bizakodás folyton körülöttünk settenkedő álláspontjára. Aug. 15. Filippi 3.4—7 Pálnak nemcsak a teljes győzelem reményéről kellett lemondania, hanem az eddig elért nyereségekről is. Mindazokról az eredményekről s előnyökről is, amelyeket őséinek, szüleinek élete és saját erkölcsi küzdelmei vívtak ki a maga számára. Ez nem volt kis ár attól az apostoltól, akinél talán senkinek sem lehetett több joga testben bizakodni s Isten üdvözítő kegyelmére jogot formálni és mégis nemcsak hogy megadta, hanem egyenesen kárnak is iteite eddigi eredményeit, mert belátta, hogy minél jobb volt Krisztus nélkül, annál messzebb volt Krisztustól s az üdvösségtől. Mikép Ítélem én meg erkölcsi küzdelmeim elért eredményeit? Nem szállnak néha kissé a fejembe? Aug. 16. Filippi 3.8. Pál sok mindent hagyott kárba veszni, hogy a Krisztusi megnyerje, sok anyagi előnyről lemondott a Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt. Azóta már sok idő telt cl, sokat szenvedett, tapasztalt, de nem bánta meg, amit tett. Krisztusért ma is minden árt csak szemétnek iiél. line egy kincskereső, aki a megtalált drága gyöngyért mindenét eladta s nem bánta meg. Krisztusért s benne való gazdagodásért semmi sem ár! Aug. 17. Filippi 3.0. Mit kapott Pál ezért az árért, hogy úgy örül a vásárnak ? Igazsága van a Krisztusban való hit által Istentől az Istennél. Bűnei el vannak törölve, múltja nem háborgatja, lelkiismerete nem furdalja, nyugodt. A nagy per a szent Isten s a bűnös ember között számára le van zárva. Krisztus eltépte a vádlevelet. Hát ár ezért valami ?
