Harangszó, 1923

1923-07-22 / 30. szám

238 HARANGSZÖ 1923 július 22. Az angolok a debreceni kollégiumért. Amerika példáját, amely a múlt évben föloldotta a Magyar Reformá­tus Egyháznak a liáboru alatt lefog­lalt vagyonát, most követte a másik angolnyelvü, protestáns nagyhatalom, Nagy Britáunia is Ez utóbbi esetben a szóban forgó összeg talán kisebb ugyan, de az ügy részletei annál érdekesebbek. 1753 baft Mária Terézia kormánya, hogy a protestáns »eretnekség« fön- maradását vagy terjedését lehetetlen­né tegye, a protestáns gondolkozás és nevelés központjára akart súlyos csapást mérni, s ezért megtiltotta Debrecen város tanácsának, hogy a Collégium tanárainak fizetést adjon. A debreceni Református egyház elöl­járósága (amely szinte azonos volt a város tanácsával) és a Collégium tanárai erre helvét, hollandi és angol hittestvéreikhez fordultak segítségért, még pedig nem eredménytelenül. Angliában a Collégium kél végzett növendéke, Veszprémi István és Kal­már Ferenc ment ki, s közvetlenül az Angol Egyház hírneves prímásá­hoz, Harring Tamás canterbury i ér­sekhez fordult, aki személyesen indí­totta meg a gyűjtést az anglikánus püspökök, valamint az oxfordi és Cambridge-i egyetemek coilégiumai között. A tudós érsek a győjtöívre, amelynek másolata a Collégium levél­tárában van, többek közt azt írta, hogy a krisztusi vallás megőrzése a Magyar Királyságban Isten után főképp a tudomány és tiszta vallás ezen szemináriumának fönntartásától látszik függeni. Nemsokára 600 angol fontnyi alap gyűlt össze, amelynek kezelését az érsek a Society for the Propagation of the Gospel in Foreign Parts (Az Evangéliumot Külföldön Terjesztő Társaság) nevű egyesületre bizta, amelynek gondozásában van az időközben 3050 font stariiagre szaporodott alapítvány ma is. Ezt az alapítványt a brit hatóságok a tria­noni békeszerződés 332 ik cikke ér­telmében lefoglalták, s a háború után esedékessé vált kamatoknak a Debre ­ceni Collégium számára való folyó­sítását is megtiltották. A Magyar Ki­rályi Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal kérelmére Cockburn Henrik főkonzul, a brit Clearing Hivatal budapesti képviselője, melegen fölka rolta a Collégium ügyét, s sikerült kivinnie, hogy a Board of Trade, vagyis a brit Kereskedelmi Minisz­térium, mint illetékes főhatóság, meg­engedje a brit Clearing- Hivatalnak, hogy az alapítványt és háború utáni katnataá a zár alói oldja föl, úgy­hogy a megrendült pénzügyi viszo­nyok közé került intézet most ismét élvezetébe jut a 170 éves alapítvány gyümölcseinek. OLVASSUK A BIBLIÁT. »Hogy mindnyájan egyek legyenek!“ Jút. 30. Filippi 2.1—2. Minden jó érzésű ember elszomorodik, amikor veszekedőket, különösen veszekedő házastársakat, vagy testvéreket lát. Az apostol is örül, ha a filippibeliek helyet adnak életükben sok szép keresztyén erénynek, de mindaddig nem lesz teljes az öröme, míg egy akarattal nem lesznek. A filippibeliek egysége az apostol örömének koronája. Jézus is ezért könyörög utolsó nagy imádságában (János 17 20—21.). A keresztyének egysége Krisztus és a szentek örömének koronája. És mi ennyire nem vagyunk képesek azokért, akik mindent képesek voltak feláldozni értünk! Júl. 31. Filippi 2.3 Minden ember hajlamos arra, hogy a másik fölé szeretne kerekedni s ha ez nem is sikerül neki, legalább maga tartja magát különbnek másoknál Erényeit mindig szem előtt tartja s hibáira a kisertés nagyságában és a kö­rülményekben mindig talál mentséget Má­soknak pedig bűneit tartja mindig szem előtt s erényeire Isten kegyelmében s a körülményekben keres magyarázatot. A ke­resztyén ember fordítva cselekszik s ezért tart mindenkit különbnek magánál. Ez a keresztyén alázatosság a keresztyének egy­ségének létföltétele. Aug. 1. Filippi 2.4. A meg nem tért ember a világ középpontjának gondolja magát s azt akarja, hogy minden körülötte forogjon. Csalt az alázatos keresztyén képes szociális gondolkodásra, tud beleilleszkedni az emberi társadalom közösségébe s tudja alárendelni a maga hasznát a közérdeknek. A keresztyén önzetlenség is létföitétele a keresztyének egységének. Aug*. 2. Filippi 2.5—ix. A legtöbb ember uralkodni és nem szolgálni akar, ami az­után folytonos érdek- és hatásköri össze­ütközésre vezet. A keresztyén ember aláza­tosságának és önzetlenségének foiyománya- képen a keresztyének egységének abban kell megnyilatkoznia, hogy egymásnak szol­gálni akarnak. Pál magát is felhozhatta volna erre pé dának, de az alázatos Pál Krisztus példáját veszi fel, aki mindenek urából mindenek szolgájává lett, hogy mindeneket úrrá tegyen. A szolgálatkészség indulata legyen bennünk! Aug. 3. Filippi 2.12—14. A keresztyének egysége akkor találja meg biztosítékát, amikor a keresztyének belátják, hogy Isten minden mindenekben s átadják teljesen Neki a vezetést, ök csak alázatos, magával soha meg nem elégedő lelkiismeretességgel engedelmeskednek Neki. Aug 4 Filippi 2.15—18. A csillagok az égen függnek s a földnek világítanak a naptól kapott világosság kisugárzásával. Az Istentől függő keresztyének egységének is az lesz a következménye, hogy a kérész- tyénség az élet utjának mutatója lesz e gonosz világban. A keresztyének egysége hatalmas igehirdetés. Az első keresztyénség diadalmas terjedésének egyik titka az volt, hogy a pogányok ezt a benyomást nyerték életükről: Mennyire szeretik ezek egymást! Aug. 5. Filippi 2.17—18. Az apostol olykor halálsejtelmeket érez, de örömmel néz a vértanúhalál szemébe. A filippibeÜ- eknek fájdalom és veszteség lenne az apos­tol halála s ő mégis azt kívánja, hogy örüljenek együtt vele, mert neki elköltözni s a Krisztussal lenni sokkal inkább jobb. Az együtt örvendezés szintén a keresztyé­nek egységének következménye. Pál is a maga nyomorúságában együtt örül minden­kivel. Tudok-e én örülni mással akkor is, mikor annak az örömnek az én fájdalmam is ára ? HETI KRÓNIKA. A magyar nemzetgyűlés még mindig az indemnitást tárgyalta. Figyelemre méltó beszédeket mondottak: Meskó Zoltán, Kuna P. András, aki a kisgazda osztály sokszor súlyos gondjaira és nem egyszer nehéz helyzetére mutatott rá, Walkó Lajos mi­niszter, aki külkereskedelmi mérlegünk várható javulásáról beszélt, Eőri Szabó Dezső, ki fájó lélekkel állapította meg, hogy a komoly vitákat sokszor korcsmái jelene­tek zavarják meg, Alföldy Béla a közegész­ségügyről szólott. Nagy Emil igazságügyi miniszter két törvényjavaslatot nyújtott be : a késedelmes fizetésekről s az egyesbiró- ságok hatáskörének kiterjesztéséről. A kép­viselőnek alaposságával, tudásával szólt az iiidemnitási vitához báró Kaas Albert képviselő, a Luther-Szövetség országos elnöke. A kommunista-ügyekben a rendőrség még mindig tovább nyomoz. Eddig többe­ket tartóztattak le. így többek között a győri szociáldemokrata párt titkárát is. A szociáldemokrata párt nevében a Népszavával kapcsolatban Szabó Imre kép­viselő egy nyilatkozatot olvasott fel, mely­ben a párt kijelenti, hogy a nyomdai mun­kások munkabeszüntetése nem akari terro- riszíikus lépés lenni, Böhm nyilatkozatát nem helyesli, a bolsevizmussal nem ért egyet. A párttól távol áll a ssóndék, hogy sajtója révén a tömegekben olyan izgatott hangu­latot teremtsen, amely íömegszenvedélyek kitörésére vezethet. Ezen nyilatkozat után a kormány az erősebb rendszabályokat a Népszavával szemben visszavonta. Az oláhok Nagyváradon minden fele­kezeti iskolát megszüntetnek. A hadapród­iskolában egyetemet állítanak fel. A bajor országgyűlésen törvényjavas­latot terjesztettek be a bajor alkotmánynak népszavazásra vonatkozó intézkedéseinek megváltoztatása tárgyában. A cseh légionáriusok és fascisták Prá­gában egy népgyüiésen összetűztek Benes külpolitikája miatt. Szerbia és Csehország nem járul hozzá ahhoz az Oroszország ellen irányuló egyez­ményhez, amelyet Lengyelország és Romá­nia követelnek. Az angol kormány válaszát a jóvátétel kérdésében feszült figyelemmel várja az egész világ. Olaszország mindenben egyet­ért Angliával. A franciák a cseh hadsereg vezérkari főnökét Párisba rendelték. A lausannei szerződést augusztus 15- ikc előtt gondolják még aláírhatni a szer­ződő felek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom