Harangszó, 1923

1923-07-15 / 29. szám

230

HARANGSZO

1923. július 15.

Tömböly István és Nagy Samu helyettesek Ujmalomsok; uj gondnokok: Bolla István Győrszabadhegy, Egyházi István és Bősze Gyula Kisbabot, Tóth József Kispác, Bors János Kajár, ifj. Kovács István Rábaszent- mihály, Sipos István Nagymórichida, Káldy Károly Árpás, Tóth Lajos és Németh János Ujmalomsok, Pettkó Szandtner Tibor Bábolna.

Az egyházmegyei gyáminlézet világi elnökévé Mihályi István nagy- démi földbirtokos, a lovászpatonai gyülekezet felügyelője választatott meg, aki megválasztása alkalmából

50.000 koronát adott a gyámintézetnek A gyülekezetek a gyámintézetre 120.901 koronát gyűjtöttek.

Nevezetes újítást léptetett életbe a közgyűlés az iskolavizsgálat terén, amidőn a népiskolai bizottság javaslatára egyházmegyei iskolafeíügyelői állást szervezett s e tisztségre a népiskolai bizottság eddigi előadóját, Horváth Béla csikváudi lelkészt választotta meg, akinek feladata lesz egy-egy tanító kíséretében az egyházmegye valamennyi iskoláját évente legalább egyszer meglátogatni. Az állás szervezésénél főcél az volt, hogy az iskolavizsgálatok egyöntetűsége biztosítva legyen, másfelől az iskolafelügyelő egységes szempontból áttekinthesse az egyházmegye területén levő népiskolák állapotát s a tanítási eredményeket Az 1923/24-ik tanévre minden iskola tantervébe és órarendjébe felveendő heti egy óra a lelkész számára.

Megkeresi a közgyűlés a győri egyházközséget, hogy a diakonissza anyaház céljaira bocsássa renddke zésre Szeretetházát, amely ennek a fontos rendeltetésnek teljesen megfelelne.

A gyülekezetek egyházmegyei járulékai a fokozódó drágaság egyensúlyozása céljából a tavalyinak tizenkétszeresére emeltettek fel. '

Reméljük, hogy a közgyűlés határozataiból áldás fakadgyülekezeteinkre és egész egyházunkra. N. K.

KORKÉPEK.

Karcolatok a hétről.

A félegyházi katholikus napon soha nem látott tömegek lepték el a város utcáit. A környék katholikusságának nagygyűlésére alakult ki ez a gyülekezés, amelyben a társadalom minden rétegének képviselői résztvettek. A katholikus gyűlés feliratban hívja fel a közoktatásügyi minisztert, a tanulmányi alapok felügyelő bizottságát és az illetékes városok figyelmét arra, hogy a nemzeti megújhodás alapfeltétele a vallás lévén, minden esetre azon kell lenni, hogy az eddig elhanyagolt tanyák lakossága templomokat és plébániákat kapjanak.

Azt hiszem mert kértek kapnak, mi azonban hiába kérünk, nekünk magunknak kell építenünk.

*

A Katolikus Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete június 24—27. napjain tagjai részére továbbképző kur zust tartott. Nekünk sem ártana az ilyen kurzus tartása.

*

Eddig hivatalosan a lélek tükrének szerepét az emberi szem töltötte be., Innen a mondás: Nézz a szemébe s megtudod, kivel van dolgod. Egy angol újság most szembeszáll e közhittel, komoly antropológiai tekintélyek véleményére támaszkodva mondván, hogy az emberi karakter igazi kifejezője az arc profilja. A tudósitás szerint a túlságosan telt ajkak szellemi gyöngeséget, az összeszorított ajkak nyereségvágyat, az erős és lehajló orr akaraterőt, a gömbölyű áll lágy, nőies Jelkületet jelent és így tovább.

*

A főzelékekről eddig csak azt tudtuk, hogy a fogyasztónak egészséges. Egy szépségéről hires hölgy, ki tün- déri mivoltát hatvan éves koráig híven megőrizte, most kibővíti a főzelékekről szóló ismereteinket, amennyiben nemrég napvilágot látott cikkében arról a csodálatos hatásról értekezik, melyet a főzelékevés a szépségre gyakorol. E szerint a reggeli retekevés eltünteti a ráncokat, a hajnali nyers paradicsomélvezés tisztítja a bőrt, a salátafogyasztás meg éppen, mint varázsszer, a rutákból valódi Vénuszokat csinál. Ezekután meg vagyunk győződve, hogy a világon szerteszét nem fog elég saláta nőni a női közönség számára, mert ámbár minden hölgy szép, mégis — ki nem akarna még angyalibb lenni.

OLVASSUK A BIBLIÁT.

Pál fogságának hatása.

Júl. 16. Filippi 1.12—13. Pál, az örök vándor, bilinccsel be van kötözve, messze hangzó szavát négy fal elzárja a világtól. Milyen jó! így sóhajt fel megkönnyebbülten ellenségeinek hada. Milyen kár 1 Így bánkódik a hívek sokasága. Pedig fordítva is sóhajthatnak, mert itt újra valóra vált, hogy „ti gonoszt gondoltatok ellenem s Isten azt jóra fordította“. Pált nem lehet elnémítani.

Bizonyságot tesz börtöne folyton változó őrei előtt s lassacskán az egész kaszárnyában hire megy az érdekes fogolynak, kinek semmi más bűne nincs, mint az, hogy egy megfeszített zsidó feltámadásában hisz s azt a világ megváltójának hirdeti. Talán sohase jutott volna el Pál szava a császári udvarba, ha fogoly nem lesz. Szenvedésemben látja-e közvetlen környezetem, hogy meggyőződésem, hitem és békességem a kereszt alatt sem törik össze? Mert ez ellenállhatatlan hatású.

Júl. 17. Filippi 1.14. Pál fogsága nemcsak hitetlen, hanem hivő környezetére is építő'hatású. Ugyanis Krisztus mellett kitartani, az igét hirdetni mindig bátorság kell, mert az evangélium mindig dőreség a világ szemében. S ha Pál ellenségei azt hitték, hogy fogságba vettetése a többi keresztyéneket is megrémíti s elnémítja, nagyon csalódtak. Pál engedelmessége által Isten kimutathatta az ő fogságában kegyelmét és mindent jól intéző bölcseségét s ez megerősítette a hívőkben az Istenben való bizodalmát, a hitvalló bátorságot s a szenvedésre való készséget. Csak engedetlenségem az oka, ha nem látszik meg szenvedésemen : „Mind jó, amit Isten tészen“!

Júl. 18. Filippi 1. is—is. Pál fogsága egyre nagyobb körök érdeklődési középpontjába állítja bele Krisztust. Amikor hires lesz, a zsidóskodó keresztyének irigységből és versengésből, hogy ők is vannak olyanok s tudnak annyit, mint Pál, elkezdik erőteljesebben hirdetni a Krisztust, mások pedig az apostol iránt való szeretetből kezdenek beszélni arról, aki ennek a szenvedő hősnek a titka s így — már színből vagy szívből — de sokak által hirdettetik Rómában a Krisztus neve. A keresztyén szenvedés apostolokat nemz. A lebilincselt helyett mások vállalkoznak az örömhír szét- vivésére.

Júl. 19. Filippi 1.19—20. Pál fogsága önmagára is építő hatású. Minden szenvedés Istentől adott alkalom Krisztus dicsőségének növelésére, a keresztyénségben való mélyülésre s azon meggyőződésben való megerősödésre, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javokra, üdvösségükre szolgál.

Júl. 20. Filippi 1. 2i—24. Pál lelkében az Ítéletre való várakozás alatt kikristályosodik az élettel és halállal szemben való állás- foglalása. Megismeri az élet értékét: alkalom a bizonyságtevés szolgálatára. Megismeri a halál értékét: Krisztussal leszek. Mi nálam az életnek és a halálnak az értéke ?

Júl. 21. Filippi 1 . 25—26. Milyen biztos Pál a felmentő Ítéletben 1 Reménységét arra alapítja, hogy reá még szükség van ezen a világon és a hívei imádkoznak megmaradásáért: A halál völgyében tanulja meg az ember a keresztyén reménység és szeretet értékelését.

Júl. 22. Filippi 1 . 27—30. Pál fogságában ismeri meg egyre jobban a szenvedés értékét. Itt látja meg egyre tisztábban, hogy a szenvedés nemcsak fölösleges rossz, hanem érték is. A hitvallók szenvedése üdvösségünk jele. Hogy gyűlöl a világ, az biztosít arról, hogy szeret az Isten. S szenvedni Krisztusért kiváltságos kegyelem.

Egy fiatal, evang. vallásu ember ajánlkozik konvencióval akár kocsisnak, akár csordásnak Szentmihályra. Megkeresések Mogyorósi János Nagykamond, Veszprém m. küldendők. 1—3