Harangszó, 1923

1923-06-17 / 25. szám

Hősök emlékünnepére. Dallam: istenfélők mily boldogok vagytok. Gyászbaborult szívvel siettünk ma Urunk te szentségei hajlékodba, Ide vonz szivünk, Amikor a múltra emlékezünk. Megjelennek előttünk hőseink: Hazáért halt gyermekink, férjeink, S az édesapák, Kik dicsőségnek álmát alusszák. Mi pedig reménytelen lélekkel Küzködünk nemzeti életünkkel. Koldusok lettünk, Lehanyatlott régi dicsőségünk. Nem mi-nékünk terem Bánát síkja, Nem a mienk Kárpátok hegylánca, A kincses Erdély, Tenger kékje és a „nyugati vég.“ De ne bántsa ti szent álmaitok, Szétszaggatott gyászos országotok. Szent erős hitünk Felragyog még régi dicsőségünk. Neveteket kőbe véstük itten, , De emléktek itt él sziveinkben Hogy intsen minket Szent hazánkért feláldozni mindent. Dubovay Géza. Hanmgavatás s elesett isi emlék­oszlopának leleplezése Csip. Isten Szentlelkének emberietekben működő ereje, felejthetetlen szép ünne­pet készített Pünkösd hétfőjén a ki­csiny, hitbuzgó csánigi gyülekezetben, Gömböcz Sándor, egyházszeretetéről s áldozatkészségéről ismert és becsült csánigi hívünk, a világháború alatt elrequiráit kisebbik harang helyett egy 100 kgr.-os, szépcsengésü, új haranggal ajándékozta meg gyüleke zetét, maga a lelkes, szép érzésű lakosság pedig közáídozattal egy művészi kivitelű emlékoszlopot emel­tetett Csänig község hősi halált halt fiainak emlékére; — az új harang felavatása s az emlékoszlop leleple­zése szolgáltatott Istentől megáldott alkalmat arra a mélyhatásu ünne­pélyre, mely Pünkösd-hétfőn magávul ragadta a jelenvoltak lelkét. A harangavatást Zongor Béla esperes végezte, kit a gyülekezetbe érkezésekor a lakosság, élén a lel­késszel s a tanítóval, meleg szere­tettel fogadott. Az .»Erős várunk* éneklése s Tar­ján I. helyi lelkész oltári imája után Zongor Béla esperes lépett az emel­vényre a helyi lelkész s Horeczky Béla uraiujfalui s. lelkész kíséretében Gyönyörű avató beszéde Csel. 2. i —4. versein épült fel s nagy erővel hir­1923. június 17. HARANGSZÓ. dette a harang magasztos hivatását, mely ércnyelvén az Isten szentleikét szólaltatja meg s amaz »egy akarat» ra inti a lelkeket az Isten, az egyház, a haza szolgálatában; rámutat azokra a közös, nagy eszmékre, amelyek csak egy akarattal szolgdlbatók győzelmes erővel, mert előttük kell, hogy össze­omoljanak mindama választófalak, melyek vallási, politikai és társadalmi tekintetben külön-külön felekezetekre osztják az embereket. Mielőtt a harangot megszólaltató áldása elhangoznék, Horeczky Béla s. lelkész veszi át a szót az esperes­től. Beszédjében Csánig hősi háláit halt fiáit fonja körül az emlékezés babérkoszorújával. A Pünkösd másod napi evangéliom a Krisztus önfelál­dozó szeretetének Szentleikét hirdeti Ez a Szentlélek töltötte be az önfel­áldozás erejével azoknak a hősöknek kebelét, akik a Répcze-menti kis faluban, mint munkás, békés polgá­rok, reményteljes ifjak s fiatal család­apák éltek, dolgoztak és imádkoztak önmaguk, családjuk, hazájuk javára. A szörnyű világégés idején pedig vérüket ontva oda adták életüket atyjuk fiaiért. A pünkösdi szentlélek önfeláldozásra képesítő ereje hassa át ma is mindnyájunk szívét, hogy tud­junk hazánk megmentésén önzetlenül munkálkodni s tud,uk — ha kell — érte vérünket is ontani, mint azok a dicsőséges emlékű hősök, akiknek nevei előtt fedetlen fővel állunk a hálás kegyelet, a gyászoló szeretet könnyeit hullatva. Az ünneplő közönség soraiból sű­rűn felhangzó zokogás kísérte a szívig ható beszédet, melynek végeztével Zongor Béla esperes elmondta fel­avató áldását az új harangra s az 8 Jövel Szentlélek Úristen csendes akkordjai közben felcsendülő szavával elsősorban is az elesett hŐ3Ök emlé­két siratta — dicsőitette. A közel távolból összesereglett nagy szátnu közönség soraiban ott voltak szentmártoni Radó Lajos, a Luther-Szövetség elnöke, Polczer De­zső, sárvári járási főszolgabíró s Horeczky Gyula, a csánigiak ősz nyug. tanítója, »nevelője«, kinek év­tizedes buzgó munkásságát hirdeti az az egyházszeretet, áldozatkészség, mely a csánigi gyülekezet minden egye3 tagját egy lélekkel tölti be, valahányszor a köz szent ügyeit tet­tekkel kel! elősegíteni. Az ünnepély végeztével effertórium volt, mely 24.000 koronát eredmé­nyezett. Tarján István. A „Hangya“ 25 éves jubileuma. A Hangya a magyar falunak eme jellegzetes intézménye most ünnepelte fennállásánák 25 éves jubileumát. Ez alkalomból az ev. papság üdvözletét Biatuiczky Pál ev. esperes tolmá­csolta, a LutberszíJvetség nevében pedig báró Kaas Albert elnök üdvö­zölte a Hangyát. A jubileumi kongresszus után a Hangya elnöksége nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszterrel a városligeti Vajdahunyad-várához vo­nult, ahol megkoszorúzta gróf Károlyi Sándor szobrát Az ünnepi beszédet itt nagyatádi Szabó István mondotta: Eljöttünk, — úgymond — hogy megkoszorúz?uk az ő ércbe öntött emlékét, mely némaságában is örökké hirdetni és jelképezni fogja, hogyan kell élni egy gazdag embernek, egy magyar főurnak, hogyan kell éleiét úgy berendeznie, hogy utána áldá3 fakadjon és jólét virágozzék. Gróf Károlyi megmutatta, hogyan lehet eredményes munkával megszerezni azt a lelki örömöt, mely egyedül adhat boldogságot ezen a földön az em­bernek. Az én hitem szerint az ember el­kárhozása ott kezdődik, amikor ha­lálos ágyán meghasonlik önmagával és a belső biró vádolja távozásakor. Gróf Károlyi Sándor szent hitem szerint az üdvözülés boldog tudatában szenderedhetett el, abban a tudatban, hogy életében mindig használt mások nak, mindig törődött a kisemberekkel és boldogította őket. Ma az aranyborjú imádása bele­vette magát a leltekbe, az egész közéletbe és a magánéletbe, látjuk a hirtelen meggazdagodásért való tüle­kedést. Ezeknek az emberekaek el kellene jönni ehhez a némán beszélő szoborhoz, megnézni az ő életét és hiszem, hogy ez a példa jó hatással lenne rájuk. Károlyi Sáador az ö nagy vagyona mellett kint járt a köz­ségekben, ahová igen sok nagyur nem szereti betenni a lábát. Az az ember volt, ki nem törődött az első sikerteienséggekkel. Ez óriási előny, mert a legtöbb ember elveszti ener­giáját, ha gáncsoskodással találkozik. 197 Kétszobás lakás, konyhával, kamrá­val, pincével és kúttal 2 millióért eladó. Cím: Chugyik Pál aszódi lelkész. Üzemképes kéthengeres, öt lóerős mo­torkerékpár eladó. Cím: Szalber Károly Szentgotthárd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom