Harangszó, 1923

1923-06-17 / 25. szám

25. szám. XIV. évfolyam. 1923. Június 11. Alapította KAPI BÉLA 1910-ban. Laptulajdonos: 3 Douaniuil Latkr-Siüvclsíc. Aa OrttaáKOH Lothor-Sitöf et- hég luvatalwN lapja. Kéziratok, előfizetési díjak éa reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Klófízetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. £8yjBl6DlK mlQűea vasáraa;. 8zerko*ztő-kladóhlraUl: SZENTOOTTHÁRD, Vasvirmegye. A „HAUAM1SZ0" előfizeti«! Ara: negyedévre 250 korona. Lether-Szüretégl tagoknak 10°/o-oa kedvezmény. Amerikába küldve előflia- tósl ára egész évre 1 dollár. Bgyee szám ára 80 korona. A .Harangozd* terjeszté­sére befolyt adományokból szórványban lakó híveink­nek Ingyenpéldányokat küldünk. Egyházunk és az 1922.évi VI. t.-c. végrehajtása. A 16-dik század elején, a refor­máció hajnalhasadásakor hazánkban a közoktatásügy teljesen elhanyagolt állapotban volt. Hitbuzgó őseink az iskolákban a templom előcsarnokát, az egyház veteményes kertjét ismerték fel, lelkes áldozatkészséggel gondos kodtak iskolák felállításáról s ezzel nemcsak egyházi, hanem nemzeti célt is szolgáltak. A protestantizmus emelte ki iskoláival a magyarságot tanulat- lanságából s a műveltséget, mely előbb csak egyesek birtokában volt, köz- műveltséggé tette. A reformációnak a műveltség terjesztése körüli érde­meit igazolja, hogy a 16- dik század­ban 168 tanintézet közül 134 a pro­testánsoké volt. A két protestáns egyház azután későbben is, az iskolák felállításával és fenntartásával, lelkesedéssel vette ki részét a közművelődés terjesztésé­nek áldozatos munkájából. A magyar kultúrában rejlő ős erőt, melyre nap­jainkban oly gyakorta hivatkozunk, a magyar nemzeti műveltség elter­jesztését, a magyar irodalmi nyelv kifejlesztését, a magyar irodalom megalapítását: a reformációnak a protestantizmusnak köszönhetjük első sorban. A protestáns iskoláknak nagy nemzeti kúiturmisszióját elismerte az államhatalom is, amidőn az idők folyamán az iskolákat fenntartó, teher alatt rcskadozó gyülekezeteknek bizo­nyos évi dotációval a segítségére jött. Ezt az eddigelé állandó jellegű dotá­ciót vonja meg a kultuszminiszter most az 1922. évi VI. t.-c végrehajtá­saképpen egész sereg gyülekezettől »iskolák néptelensége* címén s így az integer Magyarország legerősebb fellegvárait adja fel. Bármennyire is megvagyunk győ­ződve arról, hogy az 1922 évi VI. te. meghozására a nemzetgyűlést min­denekelőtt az államháztartás ^súlyos Kérdések. Hol van az Ige, „Jézus tört szive", „Könyveknekkönyve“, Hit-mécsvildg ? Hol vagytok szenttől híven jövendőit Próféciák ? Hol van az oltár ? Hol van a zsoltár, Szív kohójában fogant ima, Szeráfi dalhoz hasonló pajkos Melódia ? Égi Magasság! hol az igazság, S vérrel pecsételt gondolatok, Annyiszor hallott, annyiszor vallott Krisztus-tanok ? Hol a megbánás, a megbocsátás S annyi gyönyörű szentelt titok? Hol a megértés, könnyező részvét S fiúi-Jobb ? Méhén időnek miért nem nőnek Tűzcsóvás lelkű apostolok, Kiknek szavára megtérnek vágyva Tévedt juhok? Hol van az elme nagy győzedelme: A szeretet, a szív-ragyogás, Boldogság kútja, öröklét útja, Megújhodás ? Tenger kétségben, ezer ínségben Hol csillan fel egy csöpnyi remény? Hol van az Isten ?! Miért nincs most Hóreb hegyén ? [fenn Csipkebokorba villámot szórva Miért nem hallatja újra szavát? Miért nem váltja már pirkadásra Az éjszakát?! VÁLYl NAGY GÉZA. helyzete kényszeritette: a törvényt éppen a mai kormányzási rendszer szellemének szempontjából sajnálatos­nak, károsnak, egyházunkra nézve pedig határozottan sérelmesnek tart­juk, mert „ezen törvény végrehajtása valóban csakis a kisebbségi egyházak sérelmével történhetik“. Ehhez járul azután most még, hogy újabban mind hitelesebb formában tartja magát a hfr, hogy a kultusz­miniszter őszre életbe lépteti az új iskolareformot »és a felekezeti iskolák eddig élvezett állami szubvencióit megvonja«. Mindezek a jelenségek, jóllehet mi bizalommal viseltetünk a kormány kultúrpolitikája iránt, mindazonáltal a legnagyobb aggodalommal töltenek el bennünket: hogy így mi lesz velünk ? Mert nekünk, ha élni akarunk, ha nem akarunk elpusztulni, egyetlen is­kolát feladnunk, egyetlen tanítót el­bocsátanunk nem szabad. Nekünk meg kell őriznünk azt a kulturfokot, melyet atyáink áldozatkészsége, aka­ratereje, kitartása a múltban elért. Ne feledjük el, akié az iskola, azé az ifjúság és akié az ifjúság azé a jövő. Az ország kormányzójával, a leg­első magyar emberrel hirdetjük azért, hisszük és valljuk, hogy a magyar ujraébredésnek — a magyar anyaföld mellett — másik nagy tényezője a magyar kultúra, amelynek fölényét éa hódító erejét nem lehet semmiféle más erővel leküzdeni A magyar kultúránál pedig mi protestánsok legkevesebb 50%-al va­gyunk érdekelve. Az ének hatalma. Rég nem látott nagynénémet láto­gattam meg abban a kies fekvésű Balatonpani falucskában, ahol egy­Olvassuk és terjesszük: a Harangrszót. P * P A 'N\S ZERKESZTIK: SZALAt Í«fti»t^NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. XL KÖU WUT 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom