Harangszó, 1923

1923-06-10 / 24. szám

Í923. jdnius 10. HARANQSZÖ. 191 és 57 vidéki, összesen 88 középisko­lai tanuló. A most százéves fenn­állását ünneplő budapesti ev. főgim­názium a 3-dik, Veres Pálné-féle leánygimnázium a.6-dik lett az elnyert jutalmak száma és értéke szerint. — A történelmi verseny 2-dik győztese Mendöl Tibor szarvasi ev. főgimn. tanuló lett. Amint látni, iskoláink, ifjaink meg­teszik kötelességüket, nincs mit szé- gyenelnünk. Ismerjük fel tehát isko­láink nagy horderejét egyházunk, hazánk szolgálatában. * A főváros kath. papsága konferen­ciára gyűlt össze. Megjelent a fővá­rosban tartózkodó dr. Csernocb János biboros-hercegprimás is, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a kommün bukása után örvendetesen nagy vallási föllendülés következett be, de megállapítja azt is, hogy ebben az utóbbi időben némi visszaesés is mutatkozik. Szeretettel kéri a pap­ságot, hogy ezt a föllendülést ne engedjék elaludni, hanem gyakori szentbeszédekkel, de főleg jó példa­adással igyekezzenek a fölszított lán­got tovább fejleszteni. * A rákosszentmibályi szörnyetegnél, Molnár-Tóth József Kőris-utcai laká­sán házkutatást tartottak. A lakásban rengeteg olvasni való volt, de csupa füzetes ponyva és detektív regény és véres gyilkosságról szóló történet. A rendőrség azt is megállapította, hogy Molnár-Tóth igen gyakran járt mo­ziba, mindig a kalandorfilmeket és a több részből álló detektivhistóriákat nézte meg íme, mivé lesz az ember, ha a biblia, ima- és énekeskönyv helyett füzetes ponyva és detektív regény csak a lelki tápláléka s templom he­lyett szívesebben a moziba jár kalan­dorfilmekben é3 detektivhistóriákban gyönyörködni. Beszélő számok. Egy evangélikus szellemű német napilapból vesszük át a következő­ket: a porosz országgyűlés ez idei költségvetési tárgyalásai során a val­lásügyi minisztérium a következő ada­tokat terjesztette elő, melyek az evan­gélikus egyháznak és tagjainak intel- mül szolgálhatnak. A háború utáni Poroszországnak 26 2 millió evan­gélikus és 11.1 millió katolikus la­kosa van. Az evangélikus egyház szolgálatában 9669 lelkész áll, a ka­tolikuséban 7763. Az evangélikus egyház minden 2400 hívére esik egy- egy lelkész, a katolikusoknál már minden 1430 lélekre. És ezen felül még 1500 szerzetesrendtag működik a katolikus egyház szolgálatában. Hogy milyen tervszerűséggel és moz gékonysággal építi ki a maga szerve­zetét a katolikus egyház, annak bi­zonysága az, hogy a háború óta a következő számban szaporodtak az új papi állások 1919-ben: 23 evan­gélikus, 33 katolikus. 1920-ban: 20 evangélikus és 65 katolikus. »921- ben 9 evangélikus és 40 katolikus. 1922-ben: 4 evangélikus és 15 kato­likus. összesen 56 evangélikus és 153 katolikus. A katolikus egyház olyan országban mutatja be a maga erőteljes munkáját, ahol nem az ál­lamhatalom és a nagy egyházi va­gyon áll a háta mögütt A mi itthoni munkánknak gátat vethet az egyház szegénysége ? A gazdag gyermekek­nek elhagyatott anyaszentegyháza lenne e a mi magyarországi luterá- nus egyházunk ? OLVASSUK A BIBLIÁT. Illés. Jún 11. I. Királyok 18. u—w. Milyen boldog ez az Illés! Amikor másnak még csak gyenge szellő simogatja az arcát, ő már nagy esőnek zúgását hallja, amikor más még csak tengernyi felhőt lát, ő már boldog örömmel rohan az eső elől. De így csak annak a jótéteményeit érezhetjük meg előre, akit ismerünk, imádva szeretünk s akiről tudjuk, hogy végtelenül szeret min­ket. Ez az Isten gyermekeinek boldogsága 1 Jún. 12. I. Királyok 19. í—is. Minden lélek vágyódik testvéri közösség után, mert az ember is érzi, hogy nem jó az ember­nek egyedül lenni. Illésnek is ez fáj, hogy egyedül van. De hát egyedül van-e az, aki­vel Isten van s van-e joga panaszkodni egyedüllétről annak, aki nem vesz magá­nak fáradságot megkeresni a rokon lelkek sokaságát? Illés körül 700 ember él, aki nem hajolt meg a bálvány előtt s ő mégis egyedüllétről panaszkodik. Meg kell ezeket nekem is gondolnom, mikor megértő lelkek hiánya miatt csüggedezem. Jún. 13. I. Királyok 19. w—sí Az bizo­nyos, hogy senki sem nélkülözhetetlen ezen a világon. Nem szabad azt gondolnunk, hogy munkák, intézmények összedőlnek, ha mi kivonulunk belőle Isten a kövekből is tud fiakat teremteni magának. De azért az is bizonyos, hogy Isten, mint mindent, ezt a munkáját, az utánpótlást is emberek által végezteti. Különösen kötelessége ez azoknak, akik Isten országáért dolgoznak, mert ez a munka egy emberöltő alatt el nem végezhető, itt legtöbbször más a vető és más az arató. Jún. 14. I. Királyok 21 .17—29. Az em­berek szeretik ostorozni a bűnöket, de csak az illetők háta mögött részletesen, szemtől szembe csak általánosságban. Bizony kelle­metlen kötelesség a személyes Ítélet hirde­tése. Húzódozunk is tőle, mert félünk attól a goromba fogadtatástól, amelyben Illés is részesült. De azért ne felejtsük el, hogy Akábnál is volt eredménye s hogy minden emberben ott él az erkölcsi tisztaság vágya, amely segítségünkre jön. Jún. 15. II. Királyok 1 .1—is. Illés már utódjáról is gondoskodott, maga lassan visszavonul, de nyugalmából újra é3 újra kizavarják. Isten gyermekei ne számítsanak arra, hogy e földön békességük lesz. Ök nem vonulnak nyugalomba. De Illés is azt mutatja, hogy aki Isten békéjével szívében harcol a bűn ellen, az minden gúny, szi­dalom és veszedelem között oly nyugodtan áll, mint a kőszál. Jún 16. II. Királyok 2.i—is. Istenem­bereinek a halálát kettő jellemzi. Az egyik a szeretet. Milyen gyöngéd szeretettel akarja távoltartani Illés Elizeust az elválás nehéz pillanatától s milyen állhatatos szeretettet nem akar az tőle tágítani. A másik a meg­dicsőülés. A világ fiainak arcára sötétség borul: mindennek vége, Isten emberei föl­emelik fejőket: most kezdődik az élet. Az földbemenetel, ez mennybemenetel. Milyen lesz az enyém ? Jún. 17. János 1.10—21. Illésnek nem csak az élete volt áldott, hanem az emlé­kezete is. Keresztelő Jánosnak prófétai magánya, ruházata, igehirdetése, bátorsága, egész élete annyira magán viseli Illés em­lékének hatását, hogy a sokaság egyenesen a visszatérő Illésnek tartja őt. Kér. János nagyon sokat foglalkozhatott Illés életével. Az igaznak emlékezete áldott 1 Milyen lesz az enyém ? HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlésen Bethlen miniszter- elnök hosszabb beszédben számo t be kül­földi útjáról. Meleg köszönetét mondott Olasz- és Angolországnak a támogatásért, akik oly határozati javaslatot terjesztettek elő, amely a magyar érdekeket teljesen ki­elégítette volna A miniszterelnök bejelen­tette, hogy pénzügyi tekintetben a lehető legnehezebb három hónap elé nézünk. A Magyarország önrendelkezését védő Oxfordi Liga kiáltvánnyal fordult Anglia polgáraihoz, amelyet London főbb útvona­lain és templomaiban s a nagyobb vidéki városokban napokon át sokezer példányban terjesztettek. A kiáltvány felhívja a figyelmet arra a komoly helyzetre, amelyet a trianoni béke Közép-Európában teremtett. Minden jel arra vall, hogy a kisántánt Magyarország teljes felosztását tervezi. Nekünk angolok­nak Magyarország mellé kell állnunk, örökké élő szeretetét és háláját nyerjük meg. El­hárítjuk a háború veszedelmét, ha már most merészen követeljük a trianoni béke gyö­keres revízióját. A cseh nemzeti demokrata párt felvidéki agitációs utjának keretében Kassán tartott gyűlésén Kramarz beszédében ismét durva kirohanást intézett a magyarság ellen. Töb­bek között ezt a figyelemreméltó kijelentést is tette: Mi a háború alatt tűrtünk, har­coltunk (?) a hadsereget a fronton és a front mögött dcstruáltuk. A romániai magyar párt Marosvásár­helyen Ugrón István elnökségével nagy­gyűlést tartott, amelyen rámutatott a sérel­meknek ama hosszú sorára, amely minden indok és alap nélkül a magyar iskolákat és így a magyar kúlturát érte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom