Harangszó, 1923
1923-06-03 / 23. szám
1923. június 3 HARANOSZÓ. ISI köztünk sikongatás és kiabálás, mert már-tnár azt hittük, hogy vége van. Ebben a pillanatban kilép a malom kis ajtaján a molnár kezében egy erős kötéllel. Egy szempillantás alatt megérti a helyzetet és máris dobja a kötél végét a fuldokló fiú felé. Ez örömmel ragadja meg a nyújtott segítséget és a molnár könnyű szerrel kihúzza a biztos elvesztésnek Ítélt fiút Az élet csendesen folydogáló folyamában uszunk mi is s minél inkább öregszünk, annál inkább közeledünk ama zuhatag felé, melynek neve halál. Mindig gyorsabban és gyorsabban folyik az élet árja és rémülve vesszük észre, hogy rohanó árból kimenekülni nem tudunk, sodor az, sodor a veszedelembe, önerőnkben nincs segítség, a rohanó ár visz minket feltartóztathatlanul. De az élet partján ott áll a mi megmen- tőnk az ur Jézus Krisztus és kínálja nékünk az ő kegyelmét. Vájjon van-e bennünk annyi hit, hogy azt elfogadva teljesen ő reá bízzuk magunkat? Dr. Tirtsch Gergely. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Bethlen magyar miniszterelnök — római jelentés szerint — pünkösd hétfőjét a vatikáni követségen töltötte. A délután folyamán a pápa a legnagyobb egyházi kitüntetést, a Pius- rend nagykeresztjét küldte meg a miniszterelnöknek. A kitüntetéshez csatolt dekrétumban a pápa kijelenti, hogy ezzel a cselekvéssel nem a gyakorlatnak hódol, hanem a miniszterelnök személye iránt érzett nagyrabecsülésének és Magyarország iránt érzett nagy szeretetének akarja jelét adni. ügy látszik tehát, hogy a szentatya szemében mégsem olyan kivetni való nagy eietnek az a protestáns ember s nem olyan főbenjáró biine a magyar miniszterelnöknek, hogy véletlenül protestáns. — De hát nem lehet róla tenni, mindig voltak emberek, kik a pápánál is pápistábbnak igyekeztek lenni. * Budapesten pünkösd ünnepén körmenetet tartottak a kapucinusok. Az Iskola utca és Vám utca sarkán kalap- feltéve nézte végig a körmenetet egy úriember, akihez odalépett egy gyáros és felszólította hogy vegye ie a kalapját, amire az illető kijelentette, hogy ő nem katholikus. A gyáros erre megismételte felszólítását, majd kalapjával az ismeretlen kalapja felé legyintett, bár azt nem is érintette — igy irja legalább egy fővárosi lap — az úriember mégis botjával úgy vágta fejbe a gyárost, hogy azt nyomban elborította a vér. Az úriembert a kapitányságra kisérték és az eljárást megindították ellene. Tehát kezdődik... * Newyorkban most alakult meg az özvegy és elvált emberek klubja. Ennek a társas egyesületnek csak olyan özvegy vagy elvált férfiak lehetnek tagjai, akik megfogadják, hogy soha többé nem nősülnek meg. A klubnak palotája is van, melynek homl rkzatán arany betűkből összetéve ragyog ez a két szó: Never more! (Soha többéi) Egy rosszmájú amerikai újságíró megjegyzi, hogy a klubnak legnagyobbrészt olyan elvált és özvegy emberek a tagjai, akiknek első feleségük erősen házisárkány természetű volt. Azért fáznak hát a másodszori megnősü- léstől. * A newyerseyi Bridgetonban fényes esküvőn kelt egyba Percival Wilson választottjával. Mekkora volt a rokonság és a barátok meglepetése, amikor az állomáson a nászúira induló pár egymáshoz bilincselve jelent meg. Az újdonsült menyecske jobb csuklóján karperec helyett vadonatúj acélbilincs ragyogott, amelynek lánca a férj baljához volt bilincselve. Percival Wilson egyáltalán nem feltűnés kedvéért láncolta össze magát nejével Egyszerűen óvatossági rendszabály volt ez részéről. A newyerseyi Bridgetonban ugyanis tréfás emberek laknak, akiknek abban a legnagyobb öröme, ha nászutra induló párokat egymástól valamilyen ürüggyel elválaszthatják. Amig a férj jegyet vált, addig a feleségét az északra induló vonatba ültetik, a férjet pedig a gratulálók rendszerint a vonat indulásáig tartóztatják fel és az utolsó pillanatban ugrik föl a — délre menő vonatba. Percival Wilsonnak már a zsebében volt a jegye s amikor az indulás ideje elérkezett, hidegvérrel vette elő tárcájából a kulcsot és fölnyitotta a bilincseket, A notórius agglegények, akik ilyenformán fölsültek szellemes tréfájukkal, savanyu ábrázattal néztek a kendőt lobogtató ifjú pár után és azzal vigasztalták magukat, hogy Percival barátjuk immár felnyithatatlan bilincsekbe van verve. Mataii a Haranoszó tírászlésére! OLVASSUK A BIBLIÁT. Illés. Június 4. I. Királyok 17. í—r. Isten emberei közül egyik a legcsodálatosabbaknak: Illés. Isten azért tudott általa nagy dolgokat véghezvinni, mert engedelmes volt. Három száraz esztendő, nagv drágaság és éhség áll az ország előtt. Ő bizton tudja, más talán csak fenyegetésnek gondolja. A józan ész azt diktálná, hogy — mint József — a három szűk e ztendőre gyűjtsön magának eleséget. Isten pedig azt parancsolja : Menj a pusztába. És Illés nem okoskodik, ráhagyja életét Istenre és megy. Engedetlen lelkekkel nem tud Isten nagy dolgokat véghezvinni, csak feltétlenül engedelmesekkel Június 5. I Királyok 17.8—la Illés nem csak maga engedelmeskedik Istennek, hanem — ami már többet jelent — másokat is rá mer vinni az Istennek való engedelmesség „vakmerőén kockázatos* útjára. Mert nem kis dolgot kíván Illés a pogány özvegytől. Nem lehet azt mondani: úgyis éhen hal, mindegy, hogy egy nappal hamarább vagy később ! Nem mindegy 1 Olykor nem napokon, hanem perceken múlik az ember élete, hogy a segítség megérkezéséig fenn bfrja-e magát tartani I Milyen sziklaszilárd az Illés bizodalma Istenben I Az ilyen bizodalom ragadós. Még a halálra készülőkbe is életet önt I Június 6. I. Királyok 17. n—ia Isten emberein a nyomorúságban is megőrzött bizodalom, a kereszt alatt is boldog arc teszi az első felejthetetlen benyomást a világ fiaira. A másik benyomást azután a tiszia élet teszi. A világosság kirívóbbá teszi a sötétséget, a megszentelt élet a bűnt. Lelkiismeretébresztő-e az én életem? Június 7. I. Királyok 17.19—24 Isten azért tudott nagy dolgokat véghez vinni Illés által, mert nagyon engedelmes volt s Illés azért tudóit nagy dolgokat véghez vinni Isten által, mert nagy imádkozó volt. Ez az imádság nem megszokás, kegyes időtöltés, képzelt érdemet szerző jócselekedet, hanem erős, férfias munka. De Igy imádkozni csak az tud, akinek az élete is igazolja az Úrnak ajakán hordozott beszédét. Június 8. Jakab 5. n—is. A legtöbb ember imádsága csak bajok ellen védekező babona, nem imádság. De az igazán imád- kozók imádságainak tartalma is nagy részben bajok ellen akarja biztosítani az életet. Mikor Illés szárazságért imádkozik, nem a gyűlölet átka ez az imádság. Amikor büntetésért imádkozik, a maga büntetését is kéri, mert ő is szenvedni fog. De illés előtt több a lélek, mint a teßt s Isten országának fontos érdekei előtt eltörpül az ö életének érdeke. A lélek kárvallását az egész világ megnyerése sem tudja pótolni s a lélek üdvösségéért az egész világ elvesztése is semmi ár. Június 9. I Királyok 18.1—is. Abdiás sokat tesz az Istenért, de munkájáért elismerést akar s Istenben nem bizik feltétlenül. Veleszemben Illés maga a rettenthetetlen bátorság, aki nem keres emberi elismerést, hanem nyugodtan megy halálos ellensége elé. Mfg valami határozott megbízatásunk van Istentől, amit véghez kell vinnünk, eddig sérthetetlenek vagyunk. Június 10. I. Királyok 18.19—40. 850 hamis próféta holtteste hirdeti, hogy Illés nem csak a maga életével bátor, hanem a másokéval is. A bűn erjesztő kovászával
