Harangszó, 1923
1923-05-06 / 19. szám
XIV. évfolyam. 1923. május 6. 19. szám. Alapította K A PI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: a Dunántúli Lntüer-Szövetséo. Az OrazágOH Luther-Szövet- nég hivatalos lapja. Kéziratok, előfizetési díjak CB reklamációk a IIARANGSZÓ szorkesztő- kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. VeoJelenlk minden vasárnap. # Bzarkesztő-kladóhlvatal: szentootthArd, Vasvármegye. i „HABANfiSZO“ előfizetési ára: negyedévre 250 korona. Luther*Szöretég! tagoknak 10%-os kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Kgjros szám ára «10 korona. A .Harangszó" terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányok&t küldünk. Fakadjon gazdag áldás! A Gusztáv Adolf egylet központi bizottsága báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi s iskolai felügyelőhöz beiktatása alkalmával a következő üdvözlő sorokat intézte: 1032. sz. Lipcse, 1923. márc. 19. Méltóságos Uram! Amidőn felette fontos egyházi tisztét megkezdi, tisztelettel s meleg áldáskívánságokkal köszöntjük. A jóságos Isten adja, hogy hazája^ evangélikus egyházának áldásdús szolgája s vezére lehessen s eddigi tevékenységének a gyámintézet élén mintegy folytatásaképen különösen a szórványban levő híveknek mindig több vigaszt, erősítést és segítséget nyújthasson, hogy a mi Urunk Jézus Krisztusunknak evangélioma, amelyet Isten végzés folytán a mi Dr. Luther Mártonunk a véka alól kivett s a gyertyatartóra helyezett, István király koronájának országában is Istennek ereje legyen, melyből a megfáradt emberiség megújuljon s feltámadjon a jobbnak akarásához. A meny- nyei atya az Ön hazájára ép úgy mint a mi hazánkra súlyos keresztet rakott, olyat, amilyet a mi üdvözítőnk védtelen szenvedései közt hordott. Fakadjon a mi készséges Krisztus-követésünkből gazdag áldás, amelyért még unokáink is hálálkodnak. Úgy érezzük, hogy amidőn ily célú munkában állunk, az önök hittestvérei vagyunk s a legnagyobb javak s a legmagasabb célok közösségéből erőt merítünk a ránk bízott munkában való csüggedetlen hűséghez. Tiszteletteljes üdvözlettel maradtunk a G. A. egylet központi elnöksége : D. Rendtorff elnök, D. Geiss- ler, titkár. R zsidó misszió múltja, jelene, jövője. A »Harangszó* számára irta: Johnson Oisle norvég lelkész. Az első zsidó misszionárius maga Jézus volt. Ö maga mondotta: »Nem bocsáttattam én, — hanem az Israel házának elveszett juhaihoz«. Oly szavak, melyek igaz jelentőségét annak, aki Israel népe körében ma missziói munkát akar végezni, éppen nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezen kívül a zsidókkal való vallási érintkezés alkalmával még ma is sok olyast tapasztalunk, amely mintha egyenesen Jézus életéből lenne kiszakítva. A vallásos zsidó ma is ugyanaz, aki volt Jézus idejében. Ma is ugyanazzal a jelenséggel van dolgunk, mint akkor, azzal a különbséggel, hogy a keresztyénség történelmének folyamán még sok olyasmi járult hozzájuk, ami a feladatot manapság még bonyolultabbá teszi. Az apostoli kor után hosszú évszázadokon keresztül vallási tekintetben egyáltalában nem törődtek a zsidósággal. Annak az elveszett, kitaszított népnek tekintették, amellyel az Istennek többé semmi dolga nincsen. A zsidók között folytatott misz- sziónak első kezdetei a 13-ik századból datálódnak. A dominikánusok voltak azok, akik nagy tudományos készültséggel kezdették meg vitatkozó és térítő tevékenységüket. Utóbb pedig Rómában egy a Ghetto melletti kis templomban évszázadokon át egyszerűen arra kényszerftették a zsidókat, hogy rendesen hallgassanak térítő prédikációkat, — valóban brutális formája a missziói munkának I A zsidók számára létesített egyedüli missziói intézmény, amely a római egyház kebelében még ma is fönnáll a: »Notre Dame de Sion« című francia rend, amelynek Budapesten is van kolostora. Ez most már csak indirekt utón foglalkozik a zsidókkal, ameny- nyiben iskoláit leginkább zsidó gyermekek látogatják. A pietizmus hatását kell látnunk abban, hogy a protestantizmus kellő érdeklődést kezdett tanúsítani a zsidó misszió iránt. És csakugyan a mai értelemben vett első zsidó-misszionárius, aki egyszersmind a legnagyobb is mindazok között, akik ezzel a munkával foglalkoztak: Schulz István — Spener és Francke barátja volt. Ám ezen missziói munka csak akkor öltött nagyobb arányokat és nyert megfelelőbb szervezést, amikor az angolok figyelme fordult feléje: nevezetesen amikor 1809-ben megalakult a nagy »Londoni zsidó misszió-társulat«. Ennek egyenes leszármazottja a »Berlini zsidó misszió-társulat«. A norvég társulat sem sokkal fiatalabb ; 1843-ban alakult. És ma egész sereg olyan kisebb-nagyobb társulat van, mely a zsidók érdekében működik. Azok között, amelyek a legkomolyabb és legderekabb munkát teljesítik, meg kell említenünk ezeket: a Nyugatnémet egyesület a zsidók számára«, az »Israel barátai« Bázelben és a londoni »Hebrew Christian Testimony to Israel«, amely csak zsidókeresztyénekből áll és amelynek Budapesten is van képviselője. Nem hagyhatjuk említés nélkül a skót missziót sem, amely egykor Magyarországon is nagy és áldásos munkát végzett. Ennek egyik képviselője az utóbbi évtizedekben Pastor Moody, akinek neve felettébb áldásos működéséről ismeretes. Egyszersmind ó az utolsó is, aki a zsidókat alaposan ismerve igazi Olvassuk és terjesszük a Harangszót.
