Harangszó, 1922
1922-09-17 / 38. szám
If 22. szeptember 17 HARANQSZO. 291 nem csak a protestánsokkal, hanem a saját kanonokjaivai is, akiket engedetlen. keményfejti frátereknek nevei. Ezek pedig a püspököt erőszakos, kapzsi embernek tartották. Qody csak úgy lehetett kanonok, hogy a püspök Nagyfalvy Gergely órkanonokot bizonyos ürüggyel kiközösítette, ennek helyére Bényi János fóesperes kanonokát léptette elő, az utóbbinak stallumába pedig a fiatal nagyreményű szanyi plébánost ültette. Gody egy évig már élvezte is a kanonokságot. De a káptalan nem tűrte a püspök erőszakos eljárását s a királyhoz folyamodott, aki Nagyfalvyt visszahelyezte. Godyt most a kanonok társai mint beerószakolt embert nem akarták megtűrni. De a püspök sem hagyta a maga kedvelt- jét. Még 1640. elején a káptalani vizitáción is követelte, hogy fogadják maguk közé De a káptalan visszautasította. Nagy, hosszú per keletkezett volna most ebből. De váratlan fordulat történt (Szabady B. Drasko vich Gy. és kora ) A fiatal, éleselméjü kanonok, aki gyermekkorában valószínűleg még Luther kátéját tanulta, s akinek all's! kalma volt már itt a pálya kezdetén pártfogójának jellemét s a püspöki aulában s az egész káptalanban dúló I gyűlölködést és testverietlen viszonyt megismerni »csapot, papot nwndent« i ott hagyott és átment a lutheránusok- í hoz. Az ilyen lépést Gody Imre iel- I keben bizonyára mélyebb okok és i már korábban előkészítetnék. Ha csak i az anyagiakat nézi, akkor még a 1 kanonokság elvesztése esetén is meg- i maradt volna a szanyi plébánia, mely 1 három szuperintendens jövedelmével i is felér, hitbeli kételyek és jobb meg- I győződésre jutás volt ennek a vissza- l térésnek mélyebb oka bizonyára. 1 Gody később feddhetlen élete és egész j pályafutása erről tesz bizonyságot. Áttérési szándékával még 1640. i őszén KJ* Bertalan püspökünket ke- i reste fel Sárvárott s kellő vizsgálat ] után itt írta alá hitvallási könyvein- il két és pedig ezekkel a szavakkal: i »Én, veszprémi születésű Gody Imre,- egykor a győri káptalannak kanonoka a és székesegyházi fóesperes, lemond- / ván címeimről, a gazdagságról és a ri kórságos pápista hitcikkelyekről, az 1‘ 'gaz Ágostai Hitvallás kebelére ön- * ként visszatértem és a Concordia- i könyvnek sajátkezüleg aláírtam a t sárvári gyülekezetben « Kis Bertalan az újonnan uyert >j jeles fiatal papot, hogy ellenségei i köréből kivegye, Légrádra küldte el az ottani végbeli vitézek lelkészéül. A légrádiak az áttért Serényi Györgyöt már ismerték. Most tehát Godyt is bizalommal fogadták és nem is csalódtak benne. Hamar megszerették. Lelki tanítójuk volt ó is azoknak a buzgón imádkozó és sokat éneklő légrádi vitéz evangélikusoknak, akikről Zrínyi Miklós emlékezik oly nagy dicsérettel. De nem sokáig maradhatott itt Vinkovich Benedek, az erőszakos zágrábi püspök, akit a soproni országgyűlésen az ablakon át akartak kidobni s a haját és szakái- lát is megtépdesték, elzavarta Lég- rádról. Hívei nem feledték el. A végbeli vitézek még 1650. nov. 28-án is, mikor már Kőszegen volt, leveleztek vele. Godyt 1641. az ifjú Nádasdy Ferenc Csepregre hívta meg az alsó templom lelkészének. A felső temp lomban ekkor az irodalmi műveiről ismeretes Lethenyei István esperes prédikált. Két jeles papja volt tehát ekkor Csepregnek. Gody kedves embere volt Nádasdynak. Lékai várába 1641. szept. 17. őt hívta meg prédikálni. Csepregi papsága azonban szomorú véget ért. Nádasdy Ferenc ugyanis, hogy a nádor leányát, a szép Esterházy Júliát feleségül vehesse, áttért a római egyházba. Gody is szemtanúja volt, midőn ezt a szándékát 1643. nov. 25. a csepregi felső templomban lelkészek és világiak jelenlétében kijelentette. Előbb csak Leihenyéinek, de 1664. neki is távoznia kellett Csepregről. ö is osztályrészese volt a csepregiek szenvedéseinek. Gody neve több végrendeletben is szerepel, mint csepregi magyar utcai prédikátoré. Elüzetése után a vasmegyei Bo- zsok községbe hívták meg Godyt lelkésznek. A büki zsinaton 1646. már mint Bozsoki lelkész vett részt. Nevezetes régi gyülekezet volt ez is. A Batthyanyak hithagyása után a Szarvaskendi Sibrik és az Ákosházy Sárkány családok bizonyos évi adó ért tűrték és oltalmazták itt az evangélikusokat. A rohonci hívek is ide jártak templomba, külön német papot tartottak és házat is vettek itt. Gody is itt a Szent Józsefről nevezett alsó templomban prédikált. De nem sokáig maradhatott, mert a kőszegi magya rok vetettek reá szemet. .650. őszén már Kőszegen találjuk, hol. az öi eg Lethenyei István esperes, ki már előbb ide került, kívánta maga mellé második lelkésznek. Itt nagy szükség volt Godyra. Az elveszett híres csepregi iskola pótlására most ugyanis a kőszegiek szervezték újjá a magokét. Musay Gergely püspök írja 1653. évi körlevelében : >A kőszegi szabad városban az scholának aedificiumja funda- mentomból nagyobb részre felépíttetett s most summát akarnak gyűjteni a mesterek és alumnusok eltartására s az építés tovább folytatására.« Gody Imre 1652. egy kiváló rektort szerzett maga mellé a Witten- bergből visszatért Perennyey Bálint személyében, kit a soproniak is csalogattak magukhoz. A kőszegi új gimnáziumot felerészben az egyházkerület is magáénak ismerte el s az 1659. évi szerződés szerint nagyobb összeggel járult a tanerők fizetéséhez. Ugyanekkor könyvnyomdát is állítottak fel Kőszegen, melynek élére Wechelius Andrást hívták meg So- morjáról és 3 mázsa betűt hozattak a tipográfiához Kőszeg vezetői e fontos ügyben Gody Imre és Dánlelis János magiszter, a német lelkész voltak. De kőszegi papságában sem feledkezett meg Gody elhagyott híveiről, a sokat szenvedő csepregiekról. Bizalmas jó viszonyban állott eleitől fogva Wittnyédy István soproni prókátorral. Ennek tanácsára írt 1651 ban Musay Gergely püspöknek, hogy Mankóbüki Horváth Ferenccel és Ebergényi János szolgabiróval menjen át Csepregre s ott tudakolják meg, hogy Nádasdy, vagy a jezsuita páter, vagy csak az ispán akaratjából háborgatják-e annyira az evangélikusokat. Wittnyédy még 1661-ben is levelezett Godyval. Alumnusát, a szakonyi születésű Ensel Jánost ajánlotta Kőszegre rektornak. Ez az Ensel, ki később Meszlenbe ment át lelkésznek, Gady Imre leányát vette feleségül s a soproni országgyűlésen 1681. ő volt az evangélikusok egyházi szónoka. Godyt Kőszegen esperesnek is megválasztották. Musay püspök 1661. évi jegyzéke szerint Acsád, Meszlen, Bük, Locsmánd és órisziget gyülekezeteinek is ő volt az esperese A lelkész! kar teljes bizalommal volt iránta. Családot valószínűleg csepregi lelkész korában 1641. körül alapított. Makkoshetyei Hettyey István és Be- rényi Borbála leányát, Hettyey Annát vette feleségül. Ilyen helyről csak úgy kaphatott feleséget, hogy ő maga is nemesi származású volt. Második felesége Kecskés Katalin, talán Kecskés Gergely leánya volt, ki 1647. élt Kőszegen. Ezek is nemesi családból valók. Kecskés István mosoni
