Harangszó, 1922
1922-06-04 / 23. szám
1922. Június 4. ben az uzsorásoktól, ha nem községenként, de körzetenként megcsinálná a gabonaraktár-szövetkezetet. Ez az intézmény a megszorult gazdát leendő termésére el tudná látni olcsó hitellel és mégis a termés beszolgáltatásakor az akkori árat kapná meg a termelő, mindössze bizonyos kis kamatot kellene fizetnie. Nagy hibája a gazdakÖ2Őnségnek, hogy soha nem szokott előre gondoskodni még önmagáról sem. illetékesek már évtizedek óta hangoztatják a gabonaraktár-szövetkezetek szervezésének szükségességét, azonban eddig még csak néhány helyen valósult az meg. Most aztán érzi a kisgazdaközönség, hogy milyen nagy hibát követett el, amikor nem igyekezett az úgynevezett nehéz időkre előre berendezkedni. Ha gabonaraktár szövetkezetek' nagy számmal létesülnének, akkor a zöldhitel nem fojtaná meg a gazdaközönséget és a gazdatcirsadaíom a maga ura lenne, véres verejtékének gyümölcsét, egész esztendei munkájának hasznát valóban önmaga élvezné. Piac. Hivatalos árfolyamok: Búza tiszavidéki 3625-3650, egyéb 3625—3650, rozs 3125— 3175, takarmányárpa 2600—2650, sörárpa 2550—750, köles--------------, zab 2675— 2 725, tengeri 3100—3175, korpa 1770— 1800. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. vasárnap választott 141 kerületből 136 ban nyílt, ötben titkos szavazás volt. A megválasztott egységespárti képviselők száma lapunk záriáig 80, olyan pó'választás, melyben kizárólag egységes párti képviselőjelöltek állanak egymással szemben lesz 10, kormánypárti, de nem az egységes párthoz tartozó képviselők száma 4, a kormánypárti mandátumok száma 94. A megválasztott ellenzéki képviselők száma 16. Pótválasztás 26 kerületben. Az elmúlt napok politikai eseményei közé tartozik a műegyetem 50 éves jubileuma s a fótújfalui rokkanttelep felavatása. Mindkét helyen megjelent a kormányzó és hatalmas beszédet mondott. Amint a műegyetemi ifjúsághoz mondott beszédben hangsúlyozott: az a fegyelem konstruktiv elvének hangsúlyozása volt. A tekintélyek tiszteletére való hivatkozás a beszédnek tulajdonképeni alapgondolata. Fóthon gróf Károlyi Lászlóné áldozat- készségével szép lakótelepet létesített hadirokkantak és hadiözvegyek számára. A telepet nagy ünnepléssel avatták fel. A kormányzó itt is beszédet mondott. Itt is újból az egység, az összetartás, a fegyelem igéjét hirdette. Nem a pártharcokba beleelegyedő politikus, hanem a nemzete sorsán aggódó magyar hazafi szavai voltak HARANQSZO. azok. A komoly aggódó magyar ember lelke szólalt meg a kormányzó szavaiban. Külföldön Vilmos német trónörökös könyve két hát óta a könyvpiac szenzációja. Első kiadását elkapkodták, a második kiadás 60 000 már túl van jegyezve. Ebben a könyvben Vilmos trónörökös a múltat a jövő széniéivé nézi. Könyvében a trónörökös a császárról, mint a legfőbb hadúrról beszél, természetesen illő tisztelettel. Ma már történeti tény, hogy Vilmos császár idegeit a háború fordulatai erősen megviselték, hogy nem volt az erőtől duzzadó uralkodó, mint amilyennek különösen a távolabb Európának látszott. De az események drámai leírásában is könnyű megtalálni az utolsó elhatározások rugóit, a császár egyedül, elhagyottan állott és nem volt senki, aki e döntő percekben akár élete föláldozásával is valami mást mert volna tanácsolni, mint azt, ami éppen történt. A trónörökös vélekedése Vilmos császárról, nem mint atyáról, hanem mint uralkodóról és legfőbb hadúrról, nem hoz újat. Annál szebb, amint a trónörökös édesanyjáról beszél. Régóta tudja a világ, hogy ez a fejedelmi asszony, aki mindig csak hű feleség és jó anya akart és tudott is lenni, egyik áldozata volt a háborúnak. Megölte a szive, mely nem tudott tovább szenvedni. Ahogyan a császárnő férj és fiú között közvetített, ahogyan mindig férje oldalán állott, ahogyan gondoskodott fiairól, ahogyan iparkodott a bánat és a keserűség óráit szeretteivel megosztani, páratlan marad még a Hohenzoliernek történetében is. Talán ezekben a leírásokban a legtermészetesebb a fiatalabb Vilmos és ott, ahol a száműzetés napjairól beszél. Ott Vierin- genben kétségkívül még él a nagy és boldog Németország képe és szent törekvése... EGYHÁZI ÉLET. A Luther Társaság Nyíregyházán. A Luther-Társaság május 21-én Nyíregyházán az evang. templomban fényes sikerű ünnepet rendezett, amelyen báró Radvánszky Albert és Kapi Béla elnökök, dr. Kovács Sándor főtitkár és dr. Scholtz Oszkár igazgató tanácsos vett részt a központból. Az ünnepet istentisztelet előzte meg és a helybeli egyházi elnök, Pau'ik János rövid üdvözlő beszédével kezdődött. Báró Radvánszky Albert világi elnök mondott Nyíregyháza múltját és jelentőségét méltató megnyitó beszédet, amelyben nagy hatás közepett utalt arra, hogy amint Nyíregyháza szorgalmas népe paradicsomot és virágzó kerteket varázsolt a sivatagba, — a magyar nemzet megfeszített munkája is virulóbb jövőt teremt a sivár jelen után. Kapi Béia püspök egyházi elnök ismert ékesszólása tökéletesen lebilincselte a nagy hallgatóság figyelmét. Hazafiság és kereszlyénség címen tartott mélyenjáró és átérzett előadást, amelyben a haza szeretetének erkölcsi tartalmát fejtegette. A gyülekezet mély megindulással hallgatta, amidőn arról szólt, hogy a magyar faj földszeretetének nem pusztán azt a göröngyöt kell körülölelnie, ami személyes tulajdona, hanem az önzéstől megtisztulva az egész haza földjének, a nemzet ősi örökségének szeretetévé kell nemesednie s bele kell foglalnia azt a földet is, amit a durva erőszak a hazából 191 kiszakított. Végül Geduly Henrik püspök tömör berekesztő beszédben összefoglalta az ünnep tanulságait és irányzó gondolatait. Az előadásokat az egyházi vegyeskar szép énekszámai egészítették ki s a hymnus fejezte be. Az offertórium (3000 K) a Lut- her-Társaságé. A Luther-Társaság vándor ünnepeinek első sorozata véget ért, serényen készülnek a másodikra, mely ősszel fog lefolyni. Lelkészértekezletek. A győri egyházmegye lelkészei ez idei lelkészértekezletüket Győrött június 7-én, a somlyóvidéki lelkészek ugyancsak június 7-én Pápán tartják. A vasi közép egyházmegye lelkészei június 13-án jönnek össze értekezletre Szombathelyen. Szentgotthárd. Sokoray Elek főjegyző, presbiter a szentgotthárdi missziói egyház fenntartására 25 éves jubileuma alkalmából 1000 K-t adományozott Pápa. Pünkösd vasárnapján templomi hangversenyt rendeznek, melynek keretében Kovács Sándor theol. tanár Budapestről előadást tart. Evangéliumi egyházi szövetség. Németország huszonhét evangélikus országos egyháza Wittenbergben Luther sírján megalakította a német evangéliumi egyházi szövetséget. A szövetség választmánya Berlinben elhatározta, hogy a világ lutheránus egyházainál megkezdi a reformáció örökének fenntartására irányuló egységes és egységesítő munkát. Pogány (Baranyani.) község az ottani leánygyülekezet iskolájának az 1922-ik évre 3400 korona kultúr-segélyt adományoz, valamint elhatározta azt is, hogy a hit élet és vallásos buzgóság fejlesztése céljából az eddig szokásos vasárnapi gyűléstartást, hirdeléseket, pénzbeszedést s egyéb fajta ténykedéseket véglegesen beszünteti és megtiltja 1 A tapolcaföi, ifjúság a gyülekezet ha- rangaiapja javára Nánik Péter tanító vezetésével május hó 14-én műkedvelői szini- előadást rendezett. Szilire került: „Az ig- mándi kispap“ népszínmű és „A műkedvelő előadás“ c. jelenet. Tiszta jövedelem harangalapra 5009 korona volt. Vése. Husvét után való vasárnap ünneppel áldozott Bethlen Gábor emlékének. Németh Pál lelkész, tb. esperes hatásos emlékbeszéde, a Himnusz és a magyar Hiszekegy magasztos hangjai mellett szállottak az egek Urához s könnyeket csaltak a szemekbe. Délután Luther-Társasági ünnepély volt a következő programmal: 1. Közének. Ne csüggedj el kicsi sereg. 2. Nemeth Pál leik. bevezető imádsága. 3. Karének. 4. Szavalat. 5. Káldi József iharosberényi lelkész, esp. megbízott tartott magas szárnyalásu beszédet, buzdítva, lelkesítve a híveket s erősítve a hamisíthatatlan evangélikus öntudatot. 6. Karének. 7. Szavalat. 8. Magyar Hiszekegy. 9. Közének. Az ünnepély utáni offertórium a Luther-Társaság céljaira 591 koronát eredményezett. A magyarszombathelyi ev. ifj. egyesület husvét ünnepeiben és az utána való vasárnapon irredenta ünnepélyt rendezett. Szerepeltek: Meng Erzsi, Szente Manci, Miszlai Ilonka, Maucha Nelli, Törk Zoltán, Bécsi Erzsi, Matusik István, Szekér Zoltán, Boór Aranka, Teleki Sándor, Szente Irén, Varga Erzsi, Kovács Gizi, Letenyei Róza, Kovács Pál, Szabó Pál, Takács Bözsi, Horváth József, Miszlai Pál, Szabó József, Takács Bözsi II., Letenyei Róza 11., Horváth Bözsi, Balázs Mária és Julia, Polgár Bözsi,
