Harangszó, 1922
1922-02-19 / 8. szám
1922. február 19. HARANOßZÖ. 71 lág; hogy talán nem mi bírjuk a drága gyöngyöt. Ne jöjj zavarba még akkor sem, ha a világ csak lelki érdekességet, látványosságot érez rajtuk s nem Annak hajtását, Akire nézve teremtettek mindenek. Csak az légy! Febr. 25. 1. János 3. u. A keresztyén nem ütközik meg azon, hogy gyűlöli a világ. Ez súlyosabb, mint a megvetése, de végeredményben ép oly természetes. A világnak mindaddig gyűlölni kell minket, míg át nem cseréli szívét Istennek, az Úr Jézusban érte felhasadt szívével. Lehet, hogy, meg is cirógat közben a világ, mert azt Úr Jézust éled ki belé, de még csodálkoznod sem szabad, ha rázott öklével állsz szemközt. Meg kell mutatnia, hogy meg van az az ökle, amelyet rázott a kereszt alatt... Neked pedig, hogy kész vagy meghalni Érte. Febr. 26. I. János 5.4—5. Ki bírja ki ezt a világot? A keresztyénnek nemcsak kibírnia, — legyőznie kell. Ha nem is úgy, hogy behódoljon minden a mi Urunknak, de feltétlenül úgy, hogy el tudjunk szakadni a világ szerelmétől, s hogy aztán semmivel se tudjon elszakítani az úgy szerető Isten szerelmétől. A kérdés fejtörő, sőt szívtörő, de csak addig, míg ki nem mész egy3zer |ézusért e világból. Akkor Vele megkapod a világgyczelem titkát. Mert Isten úgy is szerette Egyszülöttjében a világot, hogy akik Benne hisznek, boldogan, dicsőn meggyőzhessék azt. IRODALOM. Csendország köitönöje. Nem fantázia szüleménye Csendország, nem is valahol messze, az Óperencián túl van. Külön törvénye, királya sincs — lakói húsból, vérből valók. Csendország emberei: sUketnémák. Itt élnek köztünk és mégis távol tőlünk egy külön világban, melyet idealizmus, szeretet sugároz be. az ő országukba nem hatolt el az élet kalmár lármája, emberek gúnykacaja, ádáz csatazaja. Lakóinak talán ezért olyan csudálatosán nyugodt az arckifejezése, jóságot sugárzó a szeme s meleg még a rossz ember tenyerét szorító kézfogása is. Ám azért ott sem teljesen néma a csend, csak a lelket zavaró lármától mentes. Csend- orszagban is van a latnak hangja, szárnyal dal, hallatszik virágsusogás, simogat jó szó, meleg, beszédes tekintet. Ezt bizonyítja Csendország poétanője: S. Pohánka Margit. A név nem ismeretlen a Harangszó olvasói előtt, csilingelő versikék alatt többször olvashatták, azt azonban bizonyára kevesen tudják, hogy viselője Csendország leánya. Pedig ez a körülmény teszi rendkívülivé, érdekessé az ő költői munkásságát, s magyaráz meg sok mindent, ami egyébként kevésbé világos az olvasó előtt. Ezt tudva, más szemmel olvassuk most megjelent verseskötetét: szebbnek látjuk benne a szépet s a kritikus szeme nem akad úgy fenn a hibákon. így értjük meg teljesen az édesanyának szóló, csipke finom ajánlás után következő bevezető strófákat is: Hozzám mi sem téved az élet zajából, ebből az örökös üresen nagyhangú vásári lármából. Enyém a csend, — álmok, eszmények világa; könnyén és mosolyán csókharmatot reszket: költészet bübáj?. A finom velin-papirra nyomott könyvecske címe: Enyém a csend. . . Tartalma : félszáz vers, hű tükre annak a messze világnak, melyben a széplelkü Írónő él. Nem túl nagy, nem nagyon népes ez a világ, de örömével, fájdalmával igazabbnak, nemesebbnek, emberibbnek ismerjük meg, mint amilyen a miénk, és szinte látjuk az emberek arcán fátyolként lebegő néma bút, amelyet mi vigyorgással kendőzünk. Szor- dinós harangvirágcsengés, enyhe fuvalom rezeg át a verseken és halkan, keresetlen suhannak a szívbe, mint a vizparti vadvirágok lehelete tavaszi alkonyokon. Leginkább a fehérruhás, kékszalagos leány beszél belőlük hozzánk, de megismerjük az asszony érzéseit, aki piros rózsát tűz szíve fölé, a hazája sorsán könnyező honleányt és az anyát is, aki gyászbaborultan áll gyermeke sírjánál. Aki látni akarja Csendország világát, hallani lakóinak hangját és szívesen merül el keserves hangulatokba — annak tiszta élvezetet szerez S. Pohánka Margit verseskönyve. Megrendelhető a szerzőnél (Bpest, II., Batíhyány- tér 2., 11.) füzetenként 30 koronáért. P. I A földreform végrehajtása kényszerbérletek segítségével. A földreform végrehajtása során fölmerülő akadályok között, igen jelentős volt az, hogy az igényjogosultak nem rendelkeztek megfelelő anyagi eszközökkel ahhoz, hogy az igényelt földet megváltsák. Ez a körülmény arra bírta rá a kormányt, hogy a kényszerbérletek rendszerének kiterjesztéséhez forduljon, amit a földreformtörvény bizonyos korlátozások között már az 5U. szakaszában megvalósított. A törvény szerint ugyanis azok a megváltható területek, amelyek már eddig is haszonbérbe voltak adva, megfelelő parcellákban az igényjogosultaknál hagyhatók bérbe, ha azok a megváltási árat nem tudják kifizetni. Ez a kényszerbérlet a korlátolt forgalmi birtokoknál akkor is alkalmazható, ha nincsenek haszonbérbe adva. A legutóbb elfogadott fölhatalmazasi törvénybe, a főldmivelési miniszter indítványára egy szakaszt vettek föl, mely a birtokpolitikái törvény 50. szakaszát akként módosítja, hogy minden nagybirtokot kötelezni lehet arra, hogy a birtok megváltható részét, ha az igénylők a tulajdoni megváltáshoz nem elég tőkeerősek, kis haszonbérietek alakjában engedje át az igénylőknek. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. A csendőrség és rendőrség létszámának felemeléséről és felfegyverzésének kiegészítéséről, továbbá a vámőrség és pénzügyőrségről és a magyar katonatisztek képzésérői, a britt állampolgárokkal szemben fennálló tartozásokról, a trianoni békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Ház elfogadta A választójogi javaslat tárgyalásának idejére a nemzetgyűlés a törvényjavaslat tárgyalására kimondta a sürgősséget. Lapunk zártakor a választó- jogi javaslatot tárgyalja a Ház. A Nemzeti Kaszinó Széchenyí-Iako- mája. A Nemzeti Kaszinó most tartotta meg szokásos Széchenyi-lakomáját, amely alkalommal a kegyeletes emlékbeszédet, kezében a Széclienyi-bilikommal, gróf Széchenyi Emil mondotta. Hálás szavakkal emlékezett meg Nyugatmagyarország hazafias lakósságáról, amely megmentette az országnak azt a kegyhelyet, ahol a legnagyobb magyarnak hamvai pihennek. Utalt Széchenyi István szellemének tanítására. — Nyújtsatok egymásnak békejobbot, int az ő halhatatlan szelleme. Magyarok 1 Testvérek! Közös szülőanyátok halottas ágyánál gondoljatok a Szt. István koronájától oly kegyetlenül elszakított magyar földön élő, üldözést és sanyargatást megadással elszenvedő testvéreinkre és már miattuk is borítsatok leplet a múltra, értsétek végre meg egymást és fogjatok össze teremtő munkára, mert kü' jnben: Magyar- ország nem lesz, — csak volt. XÍ. Pius. Röviden megemlékeztünk már, hogy XI. Pius néven Ratti Achilles milánói érsek lett az új pápa. A B. H. 35-ik számában K. Kováts Gyula egyetemi tanár a pápának megkoronázása alkalmából a következőket írja: „A konklávé négy napon át töprengett azon, hogy kit válasszon pápává. Úgy látszik, hogy a választási küzdelem az elhalt XV. Benedek volt államtitkára és a milánói érsek Ratti Achillles között folyt. Végül Ratti A. került ki győztesen. O belőle lett XI. Pius, aki’ már élőbbről Varsóban a lengyelek között mint nuncius a franciabarátság hírébe keveredett. Ennek következtében már pápává választása is különös hatással volt. És nemcsak ránk magyarokra. De XI. Pius mindjárt választása után Gasparrit hagyta meg államtitkárul. Ez is nagy meglepetésként hatott, mert Gasparri némileg a németbarátság hírében áll... Ez is bizonyítja, hogy nem kisszabásu férfiú.“ A washingtoni konferencia hivatalosan is véget ért. Tulajdonképpen a konferencia működésében már akkor jutott befejezéshez, mikor a franciák állásfoglalása lehetetlenné telte, hogy a szárazföldi lesze- lerés és a tengeralattjárók ügyében is határozatot hozhasson. Azóta a konferencia azzal töltötte idejét, hogy a tengeri leszerelésre és a távoli keletre vonatkozó megállapodásokat írásba foglalja. A konferencia sikerét illetőleg a vélemények megoszolhatnak, teljes sikertelenségről azonban beszélni nem lehet. Ami sikere volt, annak Európára való kihatása bizony nagyon jelentéktelen. Egy harmonium teljesen jó karban, eladó. Bővebbet Qalló Mária állami tanítónő Dombóvár, Doabó Pál-utca nyújt. 1—2
