Harangszó, 1922
1922-02-12 / 7. szám
62 HARANQSZÓ. 1922. február 12. halt érte. Meghalt érte, nem mint nagy hős serege élén a jobb jövő szent reménysége alatt, hanem, mint engesztelő áldozat az egész világot átpatakzó vérzéssel. Ez engesztelő áldozat óta Isten szeretete csókra- készen áll e világ minden lelke felett s ahol egy bűnös elfogadja az Úr Jézus érte hulló vérét, ott- kibontakozik Istennek nagy, világszerető programmja. Febr. 18. János 1.11—12. Nos, milyen a világ viszonya Istenhez ? Az Ur Jézuson fog kitűnni ez is. Egyébként azt éreznénk, hogy hiszen a világ nincs olyan messzire Istentől s kész egész szépen oda simulni vissza Isten keze alá. De Jézussal szembeni magatartásán megismerik a világ szive. Nem akarja elfogadni benne Isten szeretet programmját. Kiváltképen nem úgy az O bűnösökre való vérében. Miért ? Mert ez neki igen ízléstelen szeretet ? Dehogy I Hiszen szeret ő ennél sokkal Ízléstelenebbeket! Hanem azért, mert ez a vér lesodorná trónusáról végkép e világ fejedelmét. Febr. 19. János Jelen 10.is. A világ viszonya nem marad örökké így. Valamikor azé lesz rajta minden. Akire nézve teremtettek mindenek. Lehet, hogy nagyon sok kárhozás árán, de akik elfogadják az Ur Jézust azoknak nem lesz semmi kárhozta- tásuk. Azon nem sérül Isten világszeretete, hogy nem mindenek fogadják el így. A legutálatosabb világhelyzet sem fordítja el tőle többé Isten csókranyiló ajkát. Miért? Mert fertőzött levegőjében ott párázik a szent áldozati vér, amelytől nemcsak sze- rethetővé, de szeretendövé is lett Istennek e világ és feltartóztathatlan a program, hogy országai a mi Urunkéi legyenek. MAGYAR GAZDA. «•■iitattiiiniiiiaaiMirtiiiiiitMiitiiiiMiMiiaaioaiiiniiiiiiisiiiiniiM A nemzetet élhetetlensége is megölheti. Czettler Jenó nemzetgyűlési képviselő előadást tartott Csonkamagyar- ország gazdasági újjáépítéséről. A jelen sivár és szinte kétségbeejtően sötét gazdasági állapotaink vázolása után kifejtette, hogy az első és legfontosabb föladat volna mezőgazda- sági ipart teremteni. Abból az 58 koronáért eladott gyapjúból, amit a honi földön termelnek, idehaza mé- terenkint 400 koronás tiszta gyapjúszövetet lehetne előállítani. Ugyanilyen az arány a bőripari földolgozásában is. De mágnásaink — úgymond — akik 10,000 holdak urai, ahelyett, hogy külföldre mennének tőkéért, szövő-, fonóberendezésekért, idehaza ölhetett kézzel néznek maguk elé, vagy elkeseredett harcot vívnak a földet követelő zsellérek ellen. Ez az ősi magyar élhetetlenség és ezt a nemzetet ez az élhetetlenség is megölheti. Az a kisember nem fog a nagybirtokostól földet követelni, ha azon a nagybirtokon, vagy annak nagyarányú ipari üzemeiben megtalálja a munkájának megfelelő becsületes megélhetéshez szükséges lehetőséget De nemcsak a nagybirtokos-, a kisbirtokososztálynak is meg kell tennie kötelességét. Ma a kisgazdaosztály nem törődik a többtermeléssel, mert hiszen mintegy neki, ha tyúkja kettőt, vagy csak egyet tojik, hisz aránylag csekély terményért is búsás összeget kap. De én nem vagyok az az orvos, — mondotta az előadó — aki a lázrózsákat az egészség jelének tartja, és azt kiáltom oda az én földem népének: vigyázzon, mert amint Oroszország talpraáll, amint megérkezik az első balkáni szarvasmarha-szállítás, amint megjön Amerikából az első vagon olcsó búza, itt rettenetes összeomlás fog bekövetkezni, amely nemcsak az egész országot, hanem a kisgazda-társadalmat is megsemmisíti. Nem ellensége a földosztásnak, de azt a főidet a kisgazdáknak úgy kell kiérdemelniök, hogy igyekezzenek többet termelni, mint a nagybirtok. HETI KRÓNIKA. VtlIVfCiflVBItlIClfVIIIIIIIBSIfllfttltCIftftVBItBBBIIIIIBBBIISBIIWIIIBBtBIIBIIIt A politika eseményei. Az ipartörvény megszavazása után sorra került a mezőgazdasági munkáspénztár részére járó díjak szabályozásáról szóló törvényjavaslat. A politikai életet az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi történik akkor, ha a választójogi javaslat febr. 16-ig nem emelkedhetik törvényerőre. Ravasz László püspök a magyar tanítóság feladatairól Eötvös József báró szellemének hódoltak a magyar tanítók az Akadémia dísztermében. Az ünnepi ülést Rákos István, az Eötvös-alap elnöke nyitotta meg, majd Ravasz László dr. ref. püspök mondott ünnepi beszédet. Kejelen- tette, hogy nem vállalkozik sem politikai, sem másféle nyilatkozatok megtételére. Kultúránk válságáról akar szólni. „A vallás magasztos eszméi — mondotta — harcba keverednek egymással. Felekezetek állnak elő és előkerül az emberi lélek mélyéről mindaz, ami gyűlölet, ami féltékenykedés. Ilyen körülmények között klasszikus korszak jött el a magyar tanítóság számára. Minden elveszett, csak egy maradt meg: a gyermek. Ezt a gyermeket formálja a magyar tanító szüntelenül. És ezért a tanító hivatva van arra, hogy az eljövendő nemzedéket győzelemre vigye.“ A nagyhatású beszédet a hallgatóság lelkesen megtapsolta. Budapest — fürdőváros. Szent Gellért- szálló hangversenytermében megalakult a Budapest Fürdőváros Egyesület, amely egy éppen oly csábító, mint régi jelszó megvalósítására törekszik: nagy fürdővárossá óhajtja fejleszteni Budapestet. Az igen látogatott gyűlésen, amelyet Skerlecz Iván báró, volt horvát bán nyitott meg, Apponyi Albert mondott beszédet a lehetőségekről, amelyek ügyes kihasználása esetén naggyá tehetik Budapestet. — Az alapszabályok ismertetése után örökös díszelnöknek gróf Apponyi Albertet, díszelnöknek Csernoch János dr. hercegprímást és Raffay Sándor püspököt választották meg. Mozog a Felvidék. A csehek nem szűnnek meg szimatolni és egyre ürügyet keresni és találni, hogy még azt a néhány magyart is, aki az elszakított Felvidéken igyekszik kitartani, lakat alá tegyék, ha már nem tudták kiszekálni boldog „Cseh-Szlo- vákiából.“ E napokban is letartóztattak Kassán és környékén néhány magyar embert, mert a Ludove Noviny szerint állítólag előkészítették a »keleti tótság*-nak elszakadását. Valóságos felkelést terveztek — úgymond az idézett lap — és a cseh csapatszállítást a vonatok kisiklásával akarták meggátolni. Kassán több jómódú és előkelő polgáron kívül Nagy rendőrkapitányt is letartóztatták. Bonomi olasz miniszterelnök egész kormánya nevében váratlanul lemondott. Ha azt mondjuk, váratlanul, akkor csak magunkra gondolunk, mert a lemondást megelőzően Rómából semmiféle olyan hír ide nem érkezett, amely a kormány lemondására előkészített volna. Bukása minden valószínűség szerint összefüggésben van a pápa halálával. A Vatikán és a Quirinál között a harc sokat engedett hevességéből, a béke azonban megkötve még koránt sincsen. Ennek ellenére a Bonomi-kormány néppárti miniszterei személyesen fejezték ki a Vatikánban az olasz kormány részvétét. Ezek a miniszterek úgy látszik, minisztertársaik felhatalmazása nélkül tették meg útjukat a Vatikánba és nem voltak felhatalmazva az olasz kormány nevében beszélni. Shackleton meghalt. Montevideóból jött a hír, hogy Sir Ernest Shackleton, a iegvállalkozóbb szellemű, legmerészebb kutató Quest nevű hajóján, január 15-én, mellroncsolás következtében 48 éves korában meghalt. Negyedszer indult most délsarki útjára Shackleton, hogy felkutassa azt az ismeretlen világrészt, melyet ö ismertetett meg először igaz valójában az emberiséggel. Rajongó szeretettel vonzódott az antarktikhoz, melynek ismeretlen helyeit lázas szenvedéllyel kutatta. Baráti körben mindig lelkesedve mondta: • — Nem hiszitek, mily hatalmas érzés olyan helyen járni, ahol még ember azelőtt nem járt soha. Megtenni az első lépéseket az emberiség nevében oly földön, amelynek létezéséről addig senkinek fogalma sem volt 1 Helyreigazítás. A Harangszó 5-ik számában közölt „A soproni líceum hálája“ című beszédben „szeretnék haragot adni az érzelmeknek“ helyett „szeretnék hangot adni az érzelmeknek“ olvasandó. Özv. Farkas Mihályné tüzkatasztró- fája. Olvasóink jól ismerik a kitűnő tollú Kenessey Gizellát, Farkas Mihály volt nagy- geresdi esperes özvegyét, akinek oly sok szép elbeszélését közölte lapunk, a Luther- társaság és a Protestáns család és iskola című könyvvállalat. Rettenetes csapás érte : elégett mindene, csak puszta életét és rajta lévő ruháját tudta megmenteni. Míg leánya és veje társaságában a napi teendők végzésében elfáradva olvasgatott, nem tudni
