Harangszó, 1922

1922-09-24 / 39. szám

1922. szeptember 24 HARANQSZO. 303 3 órakor a Társaság tagjai fogaskerekűn Salgó várához utaznak, ahol a közgyűlést tartják az ideiglenes határ közelében. Harangavatás Csikvándon. Lélekemelő ünnepe volt a csikvándi gyülekezetnek aug. 20-án. Ekkor adatott át magasztos rendel­tetésének 196 kgr.-os új harangja, melynek árát a gyülekezet tagjai, a gyülekezet kö­réből más vidékre elköltözött, de azt el nem felejtő hitbuzgó testvérek s a község több más vallásu lakosának hozzájárulásá­val, önkéntes adományok útján hozták ösz- sze. Ott volt az ünnepélyen a gyülekezet apraja-nagyja, sőt a környékből is olyan nagy számmal jelentek meg a gyülekezet örömében részt venni kívánó ismerősök felekezeti külömbség nélkül, hogy a temp­lom, melyet a gondos leánykezek ez alka­lomra szépen feldíszítettek a hivek jó ré­szét nem tudta befogadni. Az avatási szer­tartást, a helybeli lelkész oltári szolgálata után Pálmai Lajos esperes végezte, szívet- lelket megragadólag fejtegetve a kérdést 1 Mikor szép a harang hangja ? Ha nemcsak a fülünkkel, hanem a lelkűnkkel is hallgat­juk és megértjük, amire tanít és buzdít: „nem hogy a célt elértem volna, vagy im­már tökéletes volnék, hanem igyekezem, hogy azt elérjem.“ Az avató igék elhang­zása után megszólalt az új harang s tiszta csengésű, erőteljes szép hangjával a meg­hatottság, az öröm és hála könnyeit fakasz­totta a szemekben. Majd Kovács István újmalomsoki lelkész lépett a szószékre és mondott lelkes, gondolatokban gazdag be­szédet az egyház és hazaszeretetről. Az istentisztelet végeztével közgyűlés volt, amelyen Horváth Béla lelkész ismertette a harangbeszerzés történetét és sorolta fel a harangalapra befolyt adományokat, ame­lyeknek összege — a közgyűlés végeztével tartott offertóriumból befolyt 7303 kor.-val együtt — 119 207 55 korona. A közgyűlés nagyalásonyi dr. Barcza Dezső gyülekezeti felügyelő indítványára, ki a harangalap gyarapításához 5000 koronával szintén hozzájárult, kimondotta, hogy az avatási és istentiszteleti beszédet, a gyülekezeti lel­késznek a közgyűlésen elmondott beszédé­vel együtt jegyzőkönyvében egész terjedel­mében megörökíti. De bizonyára maradandó emléket hagy az ünnepély a hívek lelkében is, a reánk szakadt nehéz időkben, mint a sötét felhőkön áttörő napsugár, biztatva kíséri őket az élet útjain s egy szívvel- lélekkel munkálkodnak továbbra is egy­házunk, hazánk javára, Isten dicsőségére. A szép ünnepély a Himnusszal ért véget. A harangot az „Ecclesia“ öntötte. A dombóvári anyakőnyvből. A fel­építendő imaházra küldött adományaikkal a következők örökítették meg nevüket a gyülekezet aranykönyvében : Gusztáv Adolf Egylet Lipcse 6000; Szarvas egyház 500; Káldy Ottilia Berektompaháza 500; Pór- ládonyból: Rúzsa Pálné, Szabó József, Kovácsics Jenő, dr. Sonnenwend Frigyes Berektompaháza, Mencshely és Szentgott- hárd gyülekezetek, Beretvás Pál és Tirin- ger Ferenc Kecskemét, Krinár György Szarvas, Ernst József Győr, Kőszegi gyám­intézet, Kecskemét és Hárta gyülekezetek 100—100; Zalagalsa egyház 80; Dombó­várról : Kuntz Konrád és Ihrig Dénes, Pór- ládonyból: Béres György, Edvy János, Sümegi József, Barky János, Soltész Fe­renc, Bedy István és Kálmán, Horváth Já­nos, Sümegi István, Pfeiffer István, Remete István, Kecskemétről: Sárkány Béla lelkész, Sárkány Béla főhadnagy, Sárkány Tibor, Koritsánszky János, Berektompaházáról: Ments István. Simonyák Antal 50—50 K; Pórládonyból: özv. Sümegi Istvánná 40; Tomaska János, Hitiinger Lajos, Szanyi Ferenc, Kecskemétről: dr. Eördögh Ferenc, Fehér István 30—30 K. Sárvárott adakoztak újabban: özvegy Sáry Sániuelné elhalt fia Sáry Sándor m. kir. postamester emlékére 2000 koronás alapítványt tett. Amerikából pedig Bojer Emma 10 dollárt (20.424 koronát) küldött a sárvári gyülekezetnek Megemlékezett ezen adományával arról, hogy egykor mint szegény elhagyott menhelyi gyermeket Sár­váron nevelték, itt járt iskolába és a sár­vári templomban konfirmáltatott. így termi meg a szívbe elültetett jó mag alkalmas időben ezen nemes gyümölcsöket, amelyek­ben mindenki gyönyörködik. A kemenesmagasi-i ev. ifjúsági leány- és dalos-egyesület f. évi augusztus hó 20 és 27-én szépen sikerült műkedvelő szini- előadást rendezett. A szereplők mtndany- nyian dicséretre méltó buzgósággal fára­doztak s teljes sikert arattak, amiért a t. közönség nékik elismeréssel adózott. Ez a még fiatal, alig féléves egyesület, melynek működéséhez már eddig is szép sikerek fűződnek, az előadások tiszta jövedelmé­nek 35%-át, 10.961 koronát, a hadirokkant, özvegy és árvaalap javára, 35%-át, 20.000 koronát, melyet saját pénztárából 3000 ko­ronával 23.000 koronára egészített ki, az evang. gyülekezetnek harangalapra fordí­totta. A nemeskoltai ev. nőegylet aug. 20-án úgy erkölcsileg mint anyagilag igen sikerült irredenta napot rendezett az orgona- és a harangalap javára. Az ünnepélyen ez alka­lommal közreműködtek : Varga József sár­vári lelkész, László Miklósné úrnő, Vitá- lisz Károly, Balogh Ernő p. titkár, Scliöck Gyula s. lelkész Szombathelyről, Takó Ist­ván, Nagy F.tus, Mokry Mica, Vörös S., Nagy Katus, Vörös Pisti. Nagy Ilus, Halász Béla, Vörös Géza, Dala Dezső, Dala Böske, Takó Juci, Nagy Irénke. Az ünnepély tiszta jövedelme 37.000 korona volt. = HÍREK. = Szent-Mihály. — Az őszirózsás szep­tember végén pásztorbotra támaszkodva tekintget piros, dérszivott arcával az őszült- haju Szent-Mihály. Láttára a szőlős-gazdák kinvitogatják a hegyi hajlékok fatáblás ab­lakait, malacfarku füst kunkorodik a ké­ményből, hordókongás hallatszik a pincé­ből, szüretre készülődnek. — A konvenciós cselédek, akik Szent Györgytől Szent Mi- hályig szegődnek, — van még ilyen? — hosszú szekérre rakják megviselt bútorai­kat, tetejébe ültetik a szomorú asszonyt, a ruhátalan gyerekeket s azután kocsira ládám — magam is. A megunt gazda he­lyett mennek uj gazdát cserélni, mert nem tudják, amit a gazda jól tud, hogy az egyik tizenkilenc, a másik egy hiányával húsz... A vadászok erősebb töltést készítenek; a nyúl fürgébb s nem üti át rőt szőrét a sörét olyan könnyen, mint augusztusban, amikor ugyan valamirevaló vadasz rá sem fogja puskáját; a fogolynak aranyos a tolla, a zörgő kukoricásból messze kél s azok a puskások agyon sem tudják már lőni (pedig amint leesik, mekkorát puffanik a szántáson I), akik azt hiszik, hogy csak fegyver kell meg tarisznya — azután min­den magától megy ... A harangozó látja meg legelőször a kertek alá érkezett Szent Mihályt; nyolc helyett hetet harangoz, örül, mert egy órával korábban esteledik s a megsokasodott gondok elől előbb bebújhat az ágyba. És az emberek közül is sokan örülnek azok, akik egyébként nem igen örvendeznek, hogy: „Hála Isten, este van megin, Mával is fogyott a földi kin“ .. . Szendy Árpád temetése. A magyar zeneművészet nagy halottját, Szendy Árpá­dot eltemették. A virágokkal elborított ko­porsó a Zeneművészeti Főiskola előcsar­nokában volt felravatalozva. Az egyszerű koporsót Szendy Árpád művészi sikereinek földi emlékeiből varrott nemzeti szinü le­pel takarta be : babérkoszorúinak szalagjai. A szertartást Zalánfi Aladár orgonajátéka kezdette meg, majd az Operaház énekkara adott elő gyászdalokat. Utána Raffay püs­pök mondott fennkölt magasztos búcsúz­tatót, melynek szavai mint a zsolozsma, imádkoztak a halott lelkiüdvéért. Petőfit ünnepli az egész művelt vi­lág. A magyar kultúra közeljövőben rende­zendő ünnepére Franciaország fővárosa is bejelentette részvételét. Petőfi születésének százesztendős évfordulóján Paris is ünne­pet rendez. Egy írókból, költőkből és tudó­sokból alakult csoport már megszervezte az előkészületeket. Tervük az, hogy a szín­házakkal díszelőadást rendeztetnek, 1923. január egyik napján, nagy Petőfi-estet tar­tanak, ahol a legnevesebb párisi művészek­kel Petőfi verseit szavaltatják el. Végül az Akadémia kiadásában megjelentetik Petőfi költeményeit. A Petőfi-kiadáshoz Rennefon irta az előszót, melyben a magyar költőt egyszintre állította hazája leghatalmasabb- jaival. Megszigorították a mulatóhelyek műsorának ellenőrzését. Az utóbbi idő­ben egyes mulatóhelyeken egyre gyakrab­ban hangzottak el olyan műsorszámok, melyek burkolt formában a vallásos, haza­fias és faji érzést sértették, közintézmé­nyeinket, hadseregünket, szomorú közálla­potainkat gúnyolták és nevetség tárgyává tették. A budapesti főkapitány a közrend és közbiztonság megóvása érdekében ren­deletet adott ki, amelyben utasítja az el­lenőrzést teljesítő tisztviselőket, hogy a mű­sor számait a fentiek szempontjából min­den esetben tegyék szigorú kritika tárgyává és tapasztalataikról haladéktalanul tegye­nek jelentést. A kifogásolt darabok szerzői és előadói ellen megindítják az eljárást. A rendelet kiadására a Nagy Endre-kabaré legutóbbi műsora szolgáltatott okot, ami­kor is öt jogosan kifogásolható számot kellett a műsorról levétetni. Legújabban a városligeti Jókai-szinkör vezetősége ellen indítottak eljárást hasonló okokból. Adomány a váci papnevelőnek. Nagy Lajos herecsényi plébános a váci szeminá­rium föntarlásához jövedelmeiből évi 100 ezer korona hozzájárulást ajánlott föl. Nemzetközi békekongresszus Hágá­ban. Értesülésünk szerint a hágai nemzet­közi békekongresszus december 10-én veszi kezdetét a hágai békepalotában. Magyar részről Apponyi Albert gróf és Giesswein Sándor megjelenésére számítanak. A háborúból visszatért tisztviselőt volt főnöke köteles újra alkalmazni. Sok perlekedés és vita támadt ama jogkér­dés miatt, hogy a háborúból visszatért tiszt­viselőt volt gazdája köteles-e visszafogadni. A bíróság gyakran ellentétes ítéleteket hoz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom