Harangszó, 1922

1922-09-24 / 39. szám

1922 szeptember 24 HARANQSZO. 301 Vallásos Ünnepség. Este a temp’omban az egyházkerületi Luther-Szövetség vallásos ünnepséget tar­tott. Tetőpontja a műsornak ezúttal is Kapi Béla püspök gondolatokban rendkívül gaz­dag beszéde volt, ki a nagyon is időszerű témáról „Hithűség és türelmesség"-ről tar­tott előadást. Egyetemes gyámlntézet. Az egyetemes gyámintézet is az évi ren-r des közgyűlését Sopronban tartotta szept. 17-én, mely alkalomból az ünnepi isten­tiszteleten a szentbeszédet dr. Kovács Sán­dor budapesti theol. akad. tanár mondotta. Az istentisztelet végeztével a templomban közgyűlés volt, ennek keretén belül beik­tatták az új egyetemes egyházi elnököt: Ziermann Lajos soproni lelkész személyé­ben. Az új egyházi elnök ki régi, kipróbált harcosa és munkása a gyámintezetnek ékes vallomástétellel foglalta el díszes állását. A közgyűlést báró Radvánszky Albert világi elnök vezette, ki lelkeket magával ragadó elnöki megnyitójával ezúttal is mély­séges vallásos hitről, rajongó egyházszere- tetröl, hatalmas protestáns öntudatról tett tanúságot. A délutáni német ünnepi istentiszteleten Broschkó Ousztáv Adolf budapesti lelkész prédikált. C. „Az Úr oltalmában“ című elbeszélés folytatása szerző hoz­zájárulásával ezen számunkból kimaradt. MIOÍM* Karcolatok a hétről. A clevelandi Szabadság legújabb számában olvassuk, hogy felállították az első magyar nyelv és művelődés tanszékét, Amerika egyik legrégibb főiskoláján: a lancasteri Franklin- Marschall College-n. Főcélja: az amerikai magyarságnak amerikai képzettségű, de a magyar kultúrát és történelmet ismerő vezérembereknek a képzése; továbbá az Amerikában született magyar származású nemze­déknek az amerikai mellett magyar nevelésben való részesítése még ak­kor is, amidőn már ezek nyelvükben, polgári mivollukban amerikaiakká lettek, hogy ily módon idővel felemel­hessék szavukat az ellen az igazság­talanság ellen, amely most az anya­országot lesújtotta. — A clevelandi Szabadságból megtudjuk még azt is, hogy a magyarországi református konvent és a Reforme Church in the United States érdeme a magyar tan­szék felállítása, amelynek elsó tanára a legrégibb amerikai református egy­ház kiváló lelkésze, Tóth Sándor, aki egyszersmind az amerikai magyar társadalom és újságírás egyik leg­értékesebb munkása is. Ezek után csak azt kérdezzük a Magyar (?) kultúra (?) örökös táma­dóitól, a Bangha-Pezenhoffer féle tár ­saságtól: élő, dolgozó hit-e a magyar protestantizmus, amilyennek a tények mutatják, vagy csupán halott emlék, aminek ők szeretnék tekinteni?)... Olvassuk a bibliát! Isten ereje. Szept 25. Zsolt. 65.«—8. Akarata mel­lett ereje az, amit Isten különösképen nyil­vánvalóvá tesz. Ezt azonban az emberek sokkal hamarabb észreveszik. Nem is cso­da ; hiszen bele van öntve az ö teremtett világ csoda-tengerébe s ottan hömpölyög hatalmas folyama a népek története mélyén. Sokan nem is tudnak tovább menni, pedig Isten ereje korántsem merül ki a hatalmas kezekben, melyekkel hegyeket épít, s a vas­ökölben, mikkel népeket szétzúz. Igazán csak az ismeri meg itt is, aki észrevette már azt az erejét, melyet elindított, hogy Istene lehessen a mai üdvösségünknek. Szept. 26. Bírák 16.15—21 Erejével több célja van Istennek, mint az, hogy megmu­togassa. Azon van, hogy erejét eljuttathassa az emberekhez. Mennyi sok erőt fejt ki ezért! Elkezdi azzal, hogy erőket bocsát rendelkezésünkre. Ennek a kitűnő esetét látjuk Sámsonon. De egyben azt is, hogy hogy Isten az erőnek adását és annak bí­rását feltételektől teszi függővé. Bizonyára ad 0 másoknak is, de különös mértékben s külön ajándékban csak olyanoknak, akik Néki szentelt életben vannak. Hogyan is adhatna azoknak, akik azt ellene használ­nák ? Szept. 27. I. Korinth. 1 . is. Sokféle for­mában próbálta Isten erejét eljuttatni hoz­zánk, de mindez csak kísérletező előkészí­tés volt, hogy megadhassa a keresztben. Elég különös forma a kereszt erő tartály­nak, de hiába bocsátolt Isten még oly fel­séges erőket rendelkezésünkre, nem tudott az ember azokkal igazán élni. Nyilvánvalóvá lett, hogy nekünk minden más előtt meg­tartó erőre van szükség. Nem az, hogy dolgozni, nagy műveltséget, Bábel-torpyot tud,unk építeni s megszabadulni az ellen­ségtől; hanem hogy tudjunk megváltáshoz jutni a bűn és a Sátán, a világ s a mi „én“-ünk rém uralma alól. Két szárazfától ugyan ki várna erőt 1 Igen, — az is neve­zetes róla, hogy csak azok veszik észre, akik mindenekelőtt semmi mást, csak ezt a megtartást keresik. Szept. 28. I. Korinth. 2.4—5. Bizonyos dolgoknál egyszerre meglátjuk, hogy Isten erejére van szükségünk. Másutt azonban az a káprázatunk van még: óh, hiszen ezt én is tudom, s fog az menni, úgy is — magától. Hány ember van, aki tudja, hogy a munkához, harchoz, fájdalomhoz erő kell Istentől, de azt gondolja: hinni — azt ő maga szerint is tud. Nem csoda aztán, ha lépten-nyomon csődöt monda hite. A hit­nek is Isten erején kell alapulnia, s nekem egyáltalában meg kell világosodnom itt, hogy még ahol nem is érzem hiányát, ott is igénybe kell vennem Isten erejét Szept. 29. II. Korinth. 12.7—10. Azután is, hogy a kereszten elfogadtuk Istennek megtartó erejét állandó feltétele van annak, hogy Isten ereje mindenben hozzánk foly­hasson. Félre kell tennünk egymásután mindenben a magunk erejét, Isten ereje megbénulhat azon, hogy mi hozzá keverjük a magunk duzzadó erőit. Az nem baj, ha gyenge vagy, ha tele vagy testi és szellemi fogyatkozásokkal. De az baj, ha elfelejted, hogy a kereszt keresztet húz a te erőd fölé s azért is kellett keresztben adnia Is­tennek az Ö erejét, hogy az én erőm telje­sen félre legyen téve A te erőtelenséged — ez épen Isten erejének rajtuk egyetlen feltétele és tudod te már, mi történhetik ott, ahol Isten ereje találkozót kap az em­beri erőtlenséggel ? Szept. 30. Filippi 4. u. Szoktunk be­szélni Isten szívéről, anélkül, hogy az 0 erejére gondolnánk. Pedig Isten szive nem egv édes érzés-fészek, hanem mindenek­előtt egy hatalmas erő-fészek az. Mihelyst elfogadtad a kereszt beszédében Istennek egyetlen megtartó erejét, nem győzök egy­másután tapasztalni, hogy nem két száraz­fával, hanem egy túláradó szívvel van dol­god ottan, melyből erő árad hozzád a leg­különbözőbb dolgokra: nemcsak arra, hogy lelkesedni, hanem, hogy ha kell nélkülözni is tudj, sőt mi több, arra, hogy tudj bövöl- ködni is. Óh milyen jó annak, akinek a legkülönbözőbb dolgokra, mindenre Krisz­tus szive szállíthatja már az erőt. Isten erejét. Okt. 1. Cselek. 1.7—s. Bölcseknek is megoldatlan titok az erő. Erről az erőről is meg kell mondani, hogy titok. De egyet nagyon tudunk róla. Azt, hogy az Istené. Igen sokféle kép ömlik hozzánk és külön- félekép használható fel. De ráismerünk, amint elsuhan a teremtő Isten szava előtt amint ott lüktet a Bárány szivében, s azon is, ahogy ott jár a Szentlélek nyomában. Szoktál-e gondolni a Szentiélekre, mint erőforrása Nem abban, hogy vigasztal, hanem hogy erőt ad ahhoz a szolgálathoz, melybe mindazok beállittatnak, akik elfo­gadták a kereszten Isten erejét. Nincs nagy dologról szó, csak hogy tanúja légy őnéki a magad helyén. De Isten ehhez is eljut­tatja beléd az erőt. Mert tudja, hogy szük­séged van reá. De vigyázz, mindenestül kell elfogadni a Szentlélek erejét. S nem lehet máskép csak úgy, hogy egészen oda­adod magad Istennel, hogy lehessen ereje az életed minden porcikájának mozgatója. Gyűjtsünk előfizető­ket és adakozzunk a „HARANGSZÓ“ fenntartására. A Petöfl-jubileum legszebb emléke! HAMVAS JÓZSEF: A Petőfi-Társa- u sAg ünnepi DCTfÍFI könyvsorozaté- (L I Ull ban megjelent költ I elbeszélőn négy énekben Könnyed, népies melegnéggol megírt Petőfi élet­rajz. — A költő fejlődésének, korának és művei­nek jellemzése mindenki számára,* aki Petőfit szereti. — Kapható a', szerzőnél: Budapest, V., Wahrmann ntea 6, IV. 2. —.ira'ajánlott küldés­sel 50 korona. — Gyűjtőknek tiz példány után tiszteletpéldány a szerző aláírásával. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom