Harangszó, 1922

1922-07-23 / 30. szám

XIII. évfolyam.

30. szám.

1922 július 23.

Alapított*:

K A PI BÉLA

19i0-ben. Laptulajdonos:

a Dunántúli Lutber-Ssövelsfio.

Kéziratok LovászpatonAra (Veszprémmegye), előfizetési díjak, reklamációk a HARANÜSZÓ kiadtjhiva tatának Szentgotthárdra (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító.

HeoJelealk minden vasárnap.

HARANGSZÓ- SZERKESZTIK:

SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA.

Kiadóhivatal: SZENTOOTTHÁRD,

Vasvármegye.

A HARANUSZO elAflzcMil Ara: Cimszalagos küldésiéi '/« évre 88, félévre 75, egész évre 150 K. Csoportos küldéssel: V* évre S3, félévre 65, egész évre 130 K.

Luther-Szöretégl tagokiak cimszalagos küldéssel ’/* évre 33, félévre 65, egész évre 130 K.

Csoportos küldéssel: ■/* évre 28, félévre 56, egész évre 110 K.

A drágaság oka.

Ne ijedjen meg a szíves olvasó a cimtői. Nem szándékom közgazda- sági értekezést Írni e lap hasábjain, ahol az olvasó lelki táplálékot: Vigasz tatást, üdülést, megerősödést keres és

• talál. Az alábbi soroknak is épen az a célja, hogy ebben a fájdalommal teljes és bűnökkel terhelt világban az elmélkedések csendes ligeteiből valamiféle zsongító szellőcske kicsalogatását kíséreljem meg.

Mert ez a drágaság, melyet társadalmunk egy része örömujjongva üdvözöl (habár képmutató panaszokat hangoztat) mfg a másik rész földig görnyedve sinlódik annak elviselhet, tetlen nyomása alatt, ez a drágaság, kétségkívül betegsége a társadalomnak ; a beteg pedig vigasztalást lel már abban is, ha a baj igazi okát megismeri.

Igaz, hogy ennek a társadalmi betegségnek több oka is yan. Müve.- lődésünk mezejének több pontján- fa- ' kadtak föl mérges párát ontó források, amelyek ezt a rendellenes állapotot

• előidézték: Beszélünk természeti, kül- és belpolitikai, gazdasági okokról. Bizonyos, hogy a termelési viszonyok, a politikai törekvések meg a gazdasági érdekek elhatározó befolyást gyakorolnak a földmivelés, ipar és kereskedés árucikkei .árának meg. állapítására.

Ezek azonban változékony okok. Időfolytán egyik, vagy a másik majd az árak emelkedését, majd meg alá- zuhanását idézi elő. Ma azonban azt tapasztaljuk, hogy ezek az okok akár kedvezően alakuljanak a drágaságra nézve, akár kedvezőtlenül, az árak merész és biztos léptekkel kapaszkodnak fölfelé, úgyhogy velük lépést tartani lehetetlen azoknak, akik nem ülnek az eladók kosarában.-Aztán vannak a társadalmi életben olyan jelenségek is, amelyeket a termelési, politikai, vagy gazdasági viszonyok semminemű alakulásával indokolni nem lehet. Nem indokolható pl. a gazdasági viszonyokkal az, hogy sok eladó a nyereséget kínáló alkalomról nem tud lemondani akkor -sem, ha az üzlet szószegést követel, ha a tisztességgel, becsületérzéssel, felebaráti szerétéitől ellenkezik, vagy a közjót megkárosítja, vagy á köz- eckölcsök homlokán ejt szégyenfoltot.- Sőt hajlandó a mai kor szülötte a vagyonszerzés mohó vágyának kielégítéséért családi boldogságot, lelki •nyugalmat, levertséget, egyház és haza iránti hűséget, szóval a'Jéleknek bármely kincsét könnyű szívvel feláldozni. A felebarát jó hírnevének, •becsületének kíméletlen beszennyezése, sikkasztások, megvesztegetések; szent érzelmeknek legázojása, a más véleményüek alacsony gúayolása mocskos áradatként-' torlódnak szemünk elé közéletünkből. És a közvélemény — ez a legfájdalmasabb jelenség — a közvélemény eltompult szégyenérzete, megbénult erélye s bátorsága miatt nem tud mindezek felett amúgy igazán, szívből felháborodni.

Olyan jelenségek ezek, amelyeknek forrását külső körülményekben hasztalan keressük. Azok a külső körülmények a lelki élet virágainak tenyészetét nem képesek megakadályozni. Valami más és pedig nem változó, hanem állandó bacillusgóc- pontnak kellett befészkelni magát a keresztyénség haladásának utján, melyből a fertőző csirák szünet nélkül eiőrajzanak. A keresztyénség belső világa, lelkülete változott meg any- nyira, hogy elsorvadtak benne azok az erők, amelyek az embert a föld porából a hervadatlan örömök honába, a szabadság és elégedettség

boldog levegőjébe fölemelik, ellenben buján tenyésznek azok a sötét hatalmak, amelyek a röghöz kötöznek, elernyesztik a föltörekvó szárnyakat és vad indulatokkal népesítik be az ember kebelét.

A föld rögéhez van az ember bilincselve. Ez a lelki állapot az oka betegségünknek. A mennyei Atya oltárát — mint a tékozló fiú — kevély elbizottsággal hűtlenül elhagytuk; de mivel a véges ember Isten nélkül megélni nem képes; oda vitettük magunkat egy idegen Isten karjai közé. Az aranyborjú rabszolgáivá szegődtünk, ezt a kegyetlen zsarnokot tettük urunkká, aki skorpiókkal ostorozva űzi, hajtja az embert arany kereséséré nem törődve az egészségi szabályokkal, kipusztítva a kebelből igazságérzetet, ilíemtudást, erkölcsi érzéket, kötelességtudást, emberszere- tetet; könyörületet, minden erényt, amely az egyén szellemi életének és 1 a társadalom összhangzatos nyugalmának nélkülőzhetlen föltétele.

Ez a rabszolgai állapot a fő-, talán •legfőbb oka, a szertelen drágaságnak. Mert az aranyborju-bálvány kíméletlen önkénnyel kényszeríti az embert, hogy felhasználatlanul el ne mulasz- szón egyetlen alkalmat sem. amely akár a vevő járatlansága, vagy meg- szorultsága, akár egyéb körülmények folytán kínálkozik. Valamint az öltözködési divat is kérlelhetlen szigorral mégparancsolja, hogy bizonyos alkalmakkor bizonyos szabású öltönyben jelenjünk meg.

Amíg ebből a rabszőlgaságből a jézusi hit erejével ki nem szabadítjuk magunkat; amíg be nem látjuk, hogy a gazdagok — ide értve minden kapzsi vagyonimádőt — nehezen jutnak be a mennyek országába; amíg föl nem ismerjük a lelki kincsek magasabb értékét: addig hasztalan áradoznak a szónoklatok, hiába rikolta-