Harangszó, 1922
1922-06-18 / 25. szám
HARANCISZÖ H22. jűnius 18 ?fi ( Korláti tekintetét s keményen szeme közé néz. — Lehetséges, hogy Nagyságodnak igaza van I Nem hízelgésre, hanem igazmondásra teremtett engem a felséges Isten s hizelkedő sző helyett kemény beszédet adott az ajkamra: az igazság izzó parázsát. De hát hozzon ez reám bár szenvedést és nyomorúságot, vétkemnek mégsem érzem, mert hiszen nem a bűn kifogásolása a helytelen, hanem maga a bűn. Sajnálom tehát, ha Nagyságodtól egy és más elválaszt, de meg kell mondanom, hogy eme közöttünk való különbség semmiképen sem menti fel Nagyságodat az anyaszent- egyház iránti szent kötelességei alól. — És ha nem akarom ezeket a kötelességeket teljesíteni ?... És ha volna hatalmam az eklézsián segíteni, de hiányoznék az akaratom ?... — Vájjon kezet emelhet-e a fiú az édesanyja ellen?... — És ha a fiú nem tekinti már parancsoló anyjának azt, kit anyjának hisznek és neveznek?... Rafanides arcán mintha megköve- sedcék a döbbenet. El volt készülve erre a szóra és mégis taglóütésként érte. Csendesen fürkészi Korláti arcát, azután nyugodt megfontolással így szól: — Nem először hagyja el ilyen szólás Nagyságod ajakát. Nem egy hasonló kijelentésének lelkembe törött fulánkját rejtegetem. Míg mindez öngyötrelmemet jelentette, addig hordoztam türelmességgel, de most, hogy az eklézsia ügyéről van szó, világosság után áhítozom. Azért megkérdezem férfias nyíltsággal s kérdésemre hasonló férfias nyiltságu választ kérek: ragaszkodik e Nagyságod hűséggel evangélikus anyaszentegy- házunkhoz s ezzel egyült apái hité hez és hajlandó-e Nagyságod ezen hitért és ezen anyaszentegyházért erővel, tekintéllyel, befolyással, élettel sikraszállani és azt minden hatalom, nemkülönben jogtalan erőszak ellen megvédelmezni ?... Korláti közönyösen néz végig a Prédikátoron, ki magasan kiegyenesedve lángoló szemekkel prófétaként áll előtte. Azután válivonogatással hányavetien dobja feléje a szót: — Kinek-kinek más az egyház. Kegyelmednek kenyér és hajlék, mert kenyérré dagasztható búzát és a kényelem párnáját biztosítja. Nekem rakott gaborásszekeret és tele erszényt jelent, csakhogy nem olyant, amit hoz az eklézsia, hanem amit elvisz, mert a legnagyobb ostoradőnál is súlyosabbat fizetek az eklézsia fenntartására. Kegyelmednek az anya- szentegyház tekintély és szárny, mert általa az, a mi, nekem ellenben bilincs és visszavettetés, mert miatta nem lehetek az, ami egyébként lehetnék !... Rafanides mereven nézi Korlátit. — Szóval Nagyságod... Korláti kezével int. — Én már eleget áldoztam, többre hajlandó nem vagyok 1 Legyen aminek lennie kell I... A jövőm és családom iránt is van kötelességem 1... Rafanides felemeli jobbját s kinyújtva kezét nyugodt hangon folytatja : — Nagyságodra tehát nem számíthat anyaszentegyházunk ? Tehát nem mellettünk, hanem ellenünk van. Nem védelmez, hanem támad. Nem emel fel, hanem alátaszít. Jól van, tudomásul veszem 1 Nem fenyegetőzöm, mert hatalom nélkül vagyok, nem is átkozom meg, mert a szeretet evangéliomát szolgálom. Hanem ég felé mutatok s azt mondom Nagyságodnak : féljen az élő Isten erős jobbjától!... Az élő Isten a kevé- lyeket megtöri, a dölyföseket megalázza, az ellene háboruskodókat eltapossa 1 Letörli arcukról az elbizakodottság mosolyát, letörli a büszke- ség gőgjét s az őseikhez méltatlanok nevét szégyenfára jegyzi. Én csak egy szegény prédikátor vagyok, tőlem nincs mit tartania. De az Isten élő, örökkévaló hatalom, tőle feljen minden ember, mert ő mindeneket tud, mindeneket lát és mindeneket szátnonveszen !,., Sarkonfordul s búcsuzás nélkül e'indul. Az ajtó betevődik s a prédikátor megy. Hang nem kiált utána. Jobb belátásra ébredő szerelet nem marasztalja Nem mondja Korláti: nem úgy értettem prédikátor uram, jöjjön vissza!... Rafanides megy. Arca halottsápadt, szeme tűzben ég. Ajka csendes szavakat mormol, mintha imádkoznék. A kapuban megáll, lassan megfordul és hosszan visszatekint, mintha ezzel az utolsó nézéssel búcsúznék egy a lelkében elmerülő világtól, mely mögött becsapódik a kriptaajtó. (Folytatjuk.) Eladó ház. Dombóvár legszebb utcájában na gyón szép kerttel 4 szobával s mellék-- helyiségekkel biró ház eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál: Ev. lelkészi hivatal Dombóvár. 2—2 Csak egy virágot! — A dúsgazdagokhoz. — Ó, hiszen tinéktek paradicsom Ez a tótágasra állott világ, Kiknek minden lépéstek nyomában Búján terem minden-minden virág. Exotikus táj az, melyben jártok, Hol a bú, a gond oly ismeretlen S elfelejtitek, hogy lenn, a porban Hány szegény koldus hever mesztelen. A szívelek csak az aranyt érzi, A lelketlen kincsért sír telketek, Ó, pedig de milyen milyen sivár És hideg templom így a kebletek! Mert a kincs s a pompa nem melegít, Ha meg nem szenteli a lelki fény. Ó, vájj’ miért oly ritka köztetek A lelki jóság, miért csak tünemény ? Ó, hiszen tinektek két kezével Szórja az Élet, amit kívántok. Adjatok hát a szegényeknek is, Nem sokat, csak egy. .. egy szál virágot! Gara Bor.cz. Johnson Giessle nonég misszionárius a Hegyalján. Nem a világhírű bor hazája, hanem Sionunk ügye vitte el a csonka édes hazánk testének határához a buzgó és minket igazán szerető misszionáriust Tokaj városába. Taián látni akarta az azon a vidéken még megmaradt ev. testvéreket. Bizony a Hegyalja valamikor ev. hívek ajkainak hangjaitól volt hangos. A reformáció kezdetén, Méliusz Juhász Péter felléptéig Tokaj is tiszta ev. Ma pedig? 108 lélek alkot olt gyülekezetét. . . Anyaegyházat! De ma sokan tekinthetnének oda hit és erőt keresve, mert azok a néhányan nem panasz kodnak az egyházi adó miatt.. . Minden terhet szívesen hordoznak Ha szó-beszédbe kerül a hovátaríozóság, Tokajban többtől hallottam : >É:i hit- buzgő evangélikus vagyok !« Sőt van, aki annyira büszke és méltán ev. felekezetére, hogy nevébe is felvette, írja és mondja': R Evangélikus János vagyok! Istenem, ha ilyen öntudatos ev. csak 2 3 akadna minden gyülekezetben, rövid idő alatt nagyon sokra tudnánk gyülekezeti életünket vinni De hát csak itt-ott akad egy-egy — mutatóba. Johnson is boldog volt, mikor erről meggyőződött s azt mondta: ilyen egyliáihüséget Ó3 ragaszkodást nem találtam egész Magyarországban, az ilyen ragaszkodás Norvégiában is ritka... \