Harangszó, 1922

1922-06-04 / 23. szám

XIII. évfolyam.

Alapította:

KAPI BÉLA

1910-ben.

Laptulajdonos:

a Dunántúli LulDer-Szövetséo.

Kéziratok Lovászpatonára (Veszprémmegye), előfizetési díjak, reklamációk a HARANGSZÓ kiadóhivaHARANGSZÚ

1922 június 4.

23. szám.

Kiadóhivatal: SZENTOOTTHÄRD,

Vasvármegye.

i HABANG8ZO elóOzetéal ára: Cimszalagos küldéssel V* évre 88, félévre 75, egész évre 150 K. Csoportos küldéssel: V* évre S3, félévre 65, egész évre 130 K.

tálának Szenlgotthárdra (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító.

MeoJelenlk minden vasárnap.

SZERKESZTIK:

SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA.

Luthar-SaSTetégl tagokul cimszalagos küldéssel >/< érre S3, félévre 65, egész évre 130 K.

Csoportos küldéssel: */« érre 38, félévre 55, egéss évre 110 K.

A Lélek szele.

A jobb lelkek reménysége keid megvalósulni. Külföldről egyre több és nagyobb lelkiébredés hire érkezik hozzánk.

Különösen hatalmas ébredés mutatkozik p skót halászok között. Lelkes prédikátorok bizonyságtételére sok lelket megérint és megtérésre indít az Úrnak lelke, hogy a megtértek aztán új meg új bizonyságtevöi és apostolai legyenek a ma is élő, ma is munkálkodó s ma . is megelevenítő isteni erőnek.

Már világi lapok is részletesen foglalkoznak a csodálatos s egyre több emberre kiterjedő mozgalommal, amely hasonlít az első pünkösdi eseményekhez. Megindult újból a Lélek szele, tisztító, tüzes zúgással fuj végig az áléit lelkeken s azok mint a tavasz leheletétől az alvó rügyek, megmozdulnak, új élet kezd bennük lüktetni, kibontakoznak és gazdag pompával virágzásnak indulnak.

Nálunk is új tavasz közeledését lehet érezni. Ma még ugyan csak kevés helyen és gyengén mozdul a Lélek szele s ma még csak kevés lelket és gyülekezetét tud megérinteni és kábultságából felébreszteni: de mégis mozdul s mégis akad egy-két ébredő. Várjunk csak türelemmel, megérjük nemsokára, hogy a gyenge szélmozdulás hatalmas szélfuvássá növekszik és végigzúg nálunk is a lelkeken, gyülekezeteken s akkor már megérzi a mélyebben alvó is és nem tud egészen elzárkózni előle senki.

Nálunk is egyre többen érdeklődnek a lélek dolgai iránt A vallási kérdések épúgy beszéd tárgyai kezdenek lenni, mint a gazdasági, vagy társadalmi kérdések. Egyre többen hangoztatják, hogy egyetlen kivezető út a mai világnyomorúságból: a

megtérés. Mindig több ember érez vágyat a megtérésre. Egyre többen el is szánják erre magukat s példájuk nyomán erősödik a gyengébbek hite és elhatározása is.

Nem tudjuk, honnan jött; nem tudjuk, hová megy, hány emberre terjed ki: de már fú a szél, megtisztítja a levegőt, elűzi a téli dermedtséget és meghozza a várva várt tavaszt. szín.

A sárvári Zvonaricsok ároni háza.

Irta: Payr Sándor.

Zvonarics Imre, csepregi vértanú, kinek emlékét lapunk múlt évi 49. számában újítottam fel, népes és hírneves ároni családnak volt az egyik megalapítója.

A török elől menekülve Horvátországból 1533 ban jöttek Sárvárra. Nevük a magyarban Harangszót jelent. Sok ilyen horvát menekült telepedett meg akkor és még később is a Ná- dasdyak uradalmaiban, akik itt minden kényszerités nélkül megmagyarosod- tak, egyesek közülök nemességet is szereztek.

Ilyen volt például a Herbies család Sopronlövőn, mely Sziszek városából vándorolt be s felvette a Lövey nevet. Lövey Mátyás 1623. magyar nemességet kapott, táblabiró és városi tanácsos volt Sopronban. Egyházunk egyik jóltevője. E családból való a győriek kiváló lelkésze Lövey Balázs (1682—1707) is. Horvát származású lehetett a lövőiek első ismert evang. lelkésze Musich Mátyás is, ki itt már 1572 keresztelt a Szent Mártonról nevezett lövői templomban. Deven Mihály volt zágrábi polgármester pedig Hegyfalun telepedett le. A leányát, Katát 1576. Dragonus Qáspár soproni lelkész vette feleségül. Horvát származású volt a pápai főiskolának első elismert rektora, Gizdavics Péter is, ki 1534. Nádasdyval levelezett. Ilyen megmagyarosodott családokból való lelkészek és püspökök voltak a Thokoics, Klaszekovics, Fisztrovics, Szedenics, Sipkovics sat. nevüek.

Még Szigetvár eleste (1566) után is menekültek a török elől egyes családok Sopron megyébe. így például osziopdni Perneszt András írja 1566. Miksa királynak: »Szigetvár elfoglalása után Lövőre vonultam családommal és ott kastélyt (castellum) építettem«. Több mint 600 földmives jobbágy menekült ekkor ide a török elől. Miksa király 1568. Sopron mellett Bánfalván akarta letelepíteni a szigetvári menekülteket. Ilyen menekült lehetett Szigethi Frankovith Gergely soproni orvos is, ki az első magyar nyelvű orvosi könyvet irta 1588.

I. Bevándorolt horvát család volt a Zvonaricsoké is. Törzsatyjuk, Bálint sárvári vargamester, kiről a családot Vargának is nevezték 1588. halt meg. Ennek özvegye még 1600 után is a lelkibeteg Báthory Erzsébetnek, Ná- dasdy Ferenc özvegyének volt a bizalmasa. A szülők a Nádasdyak anyagi támogatásával négy derék but neveltek fel, u. m. Mihályt, Imrét, Györgyöt és Gergelyt.

a) Első fiuk Zvonarics Mihály 1565 körül született. 1596-ban sop- ronkereszturi rektor, majd szakonyi, nagycenki s végül 1605 óta sárvári lelkész volt. Magyari Istvánnak, aki 1602. személyesen kereste fel őt Nagy- cenken, azt tanácsolta, hogy Báthory Erzsébet bűntársát, Darvolya Anna asszonyt tiltsa el az úrvacsorától. Lefordította Osiander András nürnbergi lelkész »Pápa nem pápa« cimü müvét (Keresztur 1603), melyben a pápistákat saját nagy embereik mon-