Harangszó, 1922

1922-05-14 / 20. szám

HARANOSZÖ, I6S ilyen sokat vár. De én örülök, hogy ily sokat vár, me^t tényleg nekem szükségem van, hogy az Úr Jézus egy cseppel se vár­jon kevesebbet tőlem. 1922 május 14 _______ H ETI KRÓNIKA. A politika eseményei. Gróf Bethlen miniszterelnök tiszántúli körútja alkalmából meglátogatta Kismarja, Derecske választó­polgárságát, majd Debrecent. Mindenütt nagy beszédet mondott. Eredményes kül­politikát — úgymond debreceni beszédében — Magyarországon addig nem lehet foly­tatni, amfg a mai pártpolitikai viszonyok fennállanak. Az októberi eseményekre utalt. Az októberi eseményeknek súlyos kö­vetkezményei voltak, mert az egyik oldalon a szomszédok részéről előidézték a be­avatkozást, a másik oldalon lerontották a nemzet tekintélyét azért, mert éretlen csí­nyekkel a nemzet tekintélyét emelni nem lehet. Ez a politika nemcsak azzal, hogy puccsot hozott létre, hanem minden csele­kedetével, ami ezzel összefügg, külpolitikánk esélyeit rontotta le. Megosztotta ennek a nemzetnek egységes frontját, alkalmat adott arra a beavatkozási politikára, amelyet szomszédaink velünk szemben követnek. Ez az ellentét ma is fenná'l és él a nemzet testében és amíg benne lesz, alig leszünk képesek a beavatkozási politikát elkerülni. A külpolitikánk célja ma egyéb nem lehet, mint az, hogy helyreállítsuk a magyar nemzet szuverénitását, a magyar nemzet egyenjogúságát más nemzetekkel és leráz­zuk magunkról a beavatkozás politikáját. De ezt csak úgy érhetjük el, hogy harmó­niában maradunk azokkal a törekvésekkel, amelyek Európában a végső békét akarják megteremteni. Mert bizonyos az, hogy Európa békét akar, mert a győzök életbe­vágó zavarokkal küzdenek. Míg a hatalmas Anglia gazdasági, Franciaország és Olasz­ország pénzügyi, a kisántánt pénzügyi, gazdasági és nemzetiségi téren nagy beteg­séggel küzdenek s ezeket csak a tartós béke gyógyíthatja meg. De az is bizonyos, hogy Genovából még csak a felkelő nap sugarai ragyognak felénk. De ne féljünk azért, hogy Magyarország kimarad ebből. — Ránk kerül a sor, mert Európa ezen pontjának nélkü'ünk nincs értéke. Látszólag csak 8 millió ember él Magyarországon, de ez a Magyarország központja egy sokkal nagyobb gravitációs területnek, ennek a gravitációnak ereje pedig nem szorul pucs- csokra. És érvényesülni is fog, mert az élet törvényei sokkal erősebbek, mint a nemzetek állal felállított korlátok. Ha én türelemre intek, ez nem azt je­lenti, hogy a meghunyászkodás politikáját hirdetem. A magyar külpolitika céljai közül négyet említett fel a miniszterelnök: 1. A gazdasági egyánfoguság helyre- állítása az egész vonalon és a gazdasági érintkezés felvétele a szomszéd államokkal. 2. A reparációs kérdés elodázása. Ma­gyarország jóvátételt fizetni nem tud. 3. A magyar kisebbségek megvédése azokon a területeken, amelyeket elszakí­tottak. 4. A beavatkozási politika megszüntetése azáltal, hogy csatlakozunk ahhoz a politikai irányzathoz, amely Európa lefegyverzését írta zászlajára. Be kell illeszkednünk az európai poli­tika irányelveibe s ha helyesen tüzzük ki céljainkat, akkor az európai térkép újbóli rendezésénél Magyarország bizonyosan megtalálja a maga" helyét. Ennek előfelté­tele, hogy be'politikánk ne keresztezze kül­politikánkat, hogy vége legyen az ellen­téteknek, amelyek a magyart a magyartól elválasztják, szűnjön meg a párto3kodás, a nemzet érdekeit puccsokkal .megoldani ne próbálja meg senki, senki a magyart ne rágalmazza, mert amit ilyen utón a bel­politikában elérünk, azt elveszítjük a kül­politikában. 1^331^3,..331.2.^.:. Mihez szükséges szállítási iga­zolvány? A közélelmezési miniszter rendeletét adott ki, melynek értelmében .Szállítási igazolvány" szükséges a búza, rozs, két­szeres, árpa, zab, köles, tatárka és tengeri, valamint ezek őrleményei, továbbá bur­gonya és tojás, úgyszintén a leölt sertés és leölt szarvasmarha, valamint az élelmi­cikkek körébe eső sertés és szarvasmarha (hús, szalonna, háj, zsir, húskészítmények stb.) termékeknek vasuton és hajón vagy közforgalmú gépkocsin történő szállításá­hoz, még pedig úgv az ország belterületé­ről a határsávban fekvő állomásokra, mint a határsávban fekvő vasútállomások egy­másközti forgalmában. A határsávban fekvő állomásokról az ország belterületére vasu­ton, hajón, közforgalmú gépkocsin, vagy bármely más módon történő szállításhoz igazolvány nem szükséges. .Szállítási en­gedély" nélkül szállítható a határsávban fekvő városokba: tojásból (1440) darab ládáig, egyéb élelmicikkekből pedig öt mé­termázsáig terjedő mennyiség. Ellenben e városokból az engedély nélkül való kiszál­lítás szigorúan tilos és ez a legerélyeseb­ben ellenőrzendő. Ugyancsak „Szállítási engedély" nélkül magával vihet minden egyes személy a határsáv területére, illetve a határsáv területén bárhova 20 tojást és egyéb élelmicikkekbő! 10 kilogramm meny- nyiséget. Őszi rózsák ... Őszi rózsák hervadoztak, Hullott a fák lombja ... Akkor borult sötét gyászba A magyarság boltja. Harangzúgás nem hallatszott, Sirgödör sem látszott... Mégis akkor tették sírba Nagy-Magyarországot 1 Őszi rózsák elhervadlak, Lehullott a fák lomja ... Derül-e még szebb jövő a Tépett magyar honra? • Azt zúgja a Tisza-Duna, Bércek azt harsogják: Lesz még tavasz, lesz még ünnep! Lesz még Magyarország 1 Horváth Imre. AZ ANYÁK ROVATA. Tudod mi az anya ? Az élőt szövője. Tudod mi a gyermek ? Az ólet jövöjs. Mondd : kiké a jövő ? akik harcot nyernek, Tudod-e kik azok? Anya és a gyermek! A helyes szoptatásról. Az óra egyik legfontosabb házi felszerelés. Sokan talán nem is gon­dolják,, milyen nagy hasznát vehetik a jól járó órának. A kenyérsütés, ebédfőzés ellenőrzése mellett a cse­csemő táplálásában is nagy hasznát veheti a jó gazdasszony. A kis cse­csemő anyatejhez szabott gyomra úgy van alkotva, hogy a szükségelt táplálékot 3 óra alatt dolgozza fel, továbbítja. A csecsemő növekedésével a táplálék mennyisége is növekszik, ami természetesen a feldolgozási időt is meghosszabbítja. így könnyen meg­érthetjük, hogy 1—3 hónapos csecse­mőnél a 3 óránkinti, ennél időseb­beknél pedig a 3'/z, majd a 4 órán­kénti szoptatás lesz helyénvaló. A gondos és lelkiismeretes anya ezt az időt az első naptól kezdve mindvégig betartja s így gondosságát nemcsak kisdedének szép és egyenletes fejlő­dése, hanem jósága, megelégedett mosolygása is jutalmazza. A csecse­mő rosszaságának, örökös siránko­zásának egyik oka rendszerint a pon­tatlan, rendetlen táplálkozás, ami egyrészt emésztési zavarokat, bél­görcsöket idéz elé, másrészt a cse­csemő rossz szokásának: az emlő­követelésnek veti el csiráját. Hogy abból a csirából mennyi dudva, sok­szor kiirthatatlan szederinda nő ki, azt — sajnos — az anyák rendsze­rint későn, a saját kárukon tanulják meg. A szopáshoz az emlőt az anya jó előre készítse elő. A terhesség utolsó hónapjaiban rendszeresen mo­sogassa szesztartalmu vízzel, sósbor- szesszel, mert ezzel a bimbót edzi s a kicsikének könnyen megfoghatóvá teszi. A bőtejü, könnyen járó emlő a legnagyobb kincs, amit az anya kisdedének adhat. Minden szoptatás előtt az anya mossa meg jól a kezeit s az emlőt is tiszta forralt vízzel. Szoptatás után szintén tanácsos le­mosni az esetleg ott maradt tejrésze­ket s a bimbót lefedni tiszta, puha ruhával. Az emlőbimbót nyálazni nem szabad, mert ez nemcsak Ízlés­telen, de veszedelmes szokás is, mert egy kis sérülésen, horzsoláson ke­resztül a nyálban hemzsegő fertőző

Next

/
Oldalképek
Tartalom