Harangszó, 1922

1922-05-07 / 19. szám

1922. május 7. HARANQSZÖ. 159 akinek szájában tejjel teli szopóüveg lóg, akiről ellentétben az előbbivel reménytelen, gyászos jövendő veti reánk sápadt árnyékát. Ehhez az egyébként is elég borús képhez méltó keretet képez az a hát sír, mely a háttérben hirdeti hét kis angyal korai mennybemenetelét. Ez a kép adja meg a legigazibb és legérthetőbb feleletet a fenti kér­désre I... Igen, hétszer annyi cse­csemő pusztul el azok közül, akik mesterséges táplálással tehéntejen ne­velődnek fel, mint akiket az anyai emlő áldott teje tesz virulóvá, élet­erőssé. A csecsemő egyetlen megbízható igazi természetes tápláléka az anyatej. Az anyatejjel gyarapodik legbiztosab­ban a kis csecsemő, mert gyomra annak feldolgozásához, megemészté­séhez van szabva. Az anyatejet töké letesen semmi sem pótolhatja Az anyatej teljesen tiszta, semmi­féle fertőzést okozd csira nincs benne, mely iránt a kis csecsemők különösen érzékenyek. Ezzel szemben a tehéntej fertőzésének a forralás dacára is ezer és ezer útja van. Gondoljunk csak a szopóüvegen táplált csecse­mőknél lépten-nyomon fellépő nyári bélhurutokra. Mily sok gondot, aggo­dalmat okoznak? "Mily sok a temető­kert felé vezető utón végződik! ? Ezeknek legnagyobb részét tisztátalan vagy romlott tej okozza De ha tiszta is a tehéntej, — a vele való táplálás akkor is kockázatos, mert azt a természet a kis borjúnak és nem a csecsemőnek szánta. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt is, hogy a tehéntejjel való táplálás a szülőanyától külön jártasságot és megkétszerezett gon­dosságot igényel... Az anyatejjel táplált csecsemő, ha a rendetlen szoptatás folytán kap is hasmenést, kis koplalással, a szoptatás rendezé­sével a 3. illetve 4 órás szoptatási időköz pontos betartásával igen gyor­san rendbejön, addig a mesterségesen táplált csecsemőnél a legkisebb ét­rendi hiba is halálos kimenetelű bajnak lehet kiinduló pontjává, — főként ha az anya ezt nem veszi komolyan. Nagyon fontos azt is tudni, amit főként az orvos tud csak kellően méltányolni, hogy a csecsemő szülő­anyjától a tejjel olyan védő anyagokat is kap, melyek sok betegséggel szem­ben ellentállóbbá, mentesebbé teszik. Ezek a védőanyagok a tehéntejből hiányoznak. Az anyatej hiányának hatása, a csecsemőkor határait túl­lépve, a gyermekkorba is elér. Az ilyen gyermekek sokszor gyengébbek lesznek, hajlamosabbak vérszegény­ségre, angolkórra s minden beteg­séggel szemben kisebb ellenállást tanúsítanak. Azt is jó lesz minden anyának megtudni, hogy a szoptatás ő reá is áldást jelent, mert a feladatát jól végzett anyaméh rendes formájára és helyére való egyenletes, biztos visszafejlődését elősegíti, szabályozza. Minden anyának be kell látni, hogy saját vérén táplált kisdedét nem­csak a világra hozni, de szoptatni is kell, s aki ezt nem teszi, súlyos mu­lasztást követ el. Kivételt képeznek azok az anyák, akik valamilyen sú­lyosabb betegség miatt nem szoptat ­hatnak, amit azonban feltétlenül or­vosnak kell megállapítani. Akik kényelemből, nemtörődömség­ből, vagy valami más hasonló okból nem, szoptatnak, mindig gondoljanak arra a sokat beszélő képre, — az egy és a hét sírjára. MF\GYJ\R ..GAZDA. A repce műtrágyázása. A repce, mint ismeretes, csak akkor adhat dús aratást, ha nagyon kövér, erősen trágyázott földbe vetjük. A repce ugyanis nagyigényü növény, amely a talajt nagyon kihasználja. A közepes repcetermés, amely hektáronként 24 mazsa magot, 50 mázsa szalmát és 17 mázsa pelyvát ad, nem ke­vesebb, mint 116 76 kg. nitrogént, 58 34 kg. foszforsavat és 955 kg. kálit von el a talajtól. Hogy ilyen terméseket érhessünk el, nem elég egyedül istállótrágyával ellát­nunk a talajt, mert még abban az esetben is, ha nagyon bőven istállóírágyáztunk, még mindig 250—300 kg. szuperfoszfátot kell hektáronkint adnunk, hogy a repce foszfor- szükségletét kielégítsük. Ha azonban csak közepes istállótrágyázást eszközölhetünk, a szuperfoszfát mellett még 75—100 kg. mésznitrogént is kell adni még abban az esetben is, ha a repce lóhere után követ­kezik. Megjegyzendő, hogy a műtrágyázott repce gyors fejlődése miatt az állati kár­tevőkkel szemben nagyon ellentálló. Terményárak. Tiszavidéki búza 3200—3250, dunántúli és pestmegye Í3200—3250, rozs 2575—2600, takarmányárpa 2350—2450, sörárpa 2500— 2550, köles 2600-2700, zab 2300 2400, tengeri 2925—2975, korpa 1725—1750 ko­rona 100 kilogrammonként Budapesten. Fehérmegyében vasúti fővonalon, nagyközségben tízéves családi ház téglafallal, cseréptetős, 2 szoba, konyha, éléskamra, nagy istálló, nagy pince és melléképületekkel 2800 Oöl beltelken, melynek fele szántó, fele pedig 10 éves gyümölcsös, sürgősen eladó 650 dollárért. Cím a kiadóban. ME1.L..M.QNIKA. A politika eseményei Az ország visz- hangzik a programbeszédektől. Egerben maga a miniszterelnök nyilatkozott újból az egységes párt programjáról Az egysé­ges párt követelését három pontban foglalta össze: a nemzeti léi megalapozása az egyik, a demokratikus berendezkedés a másik, és végül a keresztyén erkölcsi ideálok kontrollja a harmadik követelés. Ellensége a miniszterelnök minden olyan politikának, amely vallásellenes cselekvé­sekkel a nép lelkét, erkölcsi felfogását megmételyezi. — Sajnálattal állapította meg, hogy egyes emberek, amióta országszerte meg­indult a választási mozgalom könnyelműen, vétekkel, gondatlansággal, vagy rosszaka- raltal, tudatosan a felekezeti béke ellen törnek. Mert mit jelentene egyebet, amikor azt hirdetik, hogy itt egy protestáns kor­mány uralkodik? Ezalatt vagy azt kell ér­teni, hogy a kormánynak a többsége a protestáns elem, ezáltal a katholikusok féltékenységét akarják felkelteni, vagy pe­dig azt jelenti, hogy a kormány nem egyenlő mértékkel mér az egyházakkal szemben. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozik, mert bár az egyháza mellett becsülettel ki­tart, a magyar kormány minden körülmé­nyek között, minden felekezetnek egyforma mértékkel mér és fog mérni a jövőben is. — Mit jelent egyebet, mint felekezeti békétlenséget, amikor azt hirdetik, hogy mi protestáns királyt akarunk idehozni. Mi protestánsok tudjuk, — úgy mond — hogy mivel tartozunk a nemzet katholikus többségének. Mit jelent egyebet, mint bé­kétlenséget, amikor azt mondják, hogy Szent István koronáját sárba rántjuk. Min­denki tudja ebben az országban, hogy mi igenis a nemzetet mentettük meg. Köteles­ségünk volt megmenteni, amikor választa­nunk kellett a nemzet és király között. Nem saját akaratunkból kellett választa­nunk, hanem arra puccsiták kényszenteltek bennünket. Nekünk a nemzet •mellett kellett dönteni. Szent István koronájának fényét nagyrabecsüljük és törekszünk is arra, hogy ebből az országból királyság legyen. — De csak akkor oldhatjuk meg ezt a kérdést, amikor egyenjogúságunkat a többi nemzetekkel szemben visszanyertük és ami­kor önszántunkból dönthetünk ebben a kérdésben Mindenki, aki a koronával meg akarja dönteni a felekezeti békét, az ellensége a nemzetnek, ellensége a demokráciának, ellensége önmagának is. A felekezeti bé­kétlenség a magyar nép lelkében nincs meg, azt külföldről hozták azért, hogy visszavonást szítsanak közöttünk a harma­dik javára. Ellenségei azok a demokráciá­nak, mert visszavonást szitának a társa­dalmi osztályok között és újabb osztály­harcot készítenek elő. Ellenségei a saját felekezetűknek is, mert hazugságuk előbb utóbb kiderül. Ne üljünk fel'az ilyen jelsza­vaknak, hanem kezetfogva haladjunk a nemzet megmentésén. A választások május 28-án és június 3-án lesznek. A kormányzó június 16-ára hívta össze a képviselőket. Az ország különböző részeiben a kor­mány ellen heves agitációt fejt ki Andrássy Gyula és táborkara. Andrássy politikai modoráról maga Bethlen legutóbb kemény kritikát mondott. Nyilatkozataiból kimagas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom