Harangszó, 1922
1922-03-26 / 13. szám
1922. március 26. HARANQSZO. 109 Megáll, körülnéz, azután sietve közeledik. — Jő, hogy itt találom kegyelmedet, — mondja mély dörgésü hangján, — hat óra elmúlt már, nem várakoztathatjuk az embereket. — Pedig, tisztelendő uram, — mondja feszes állásban Szunyogh András, — szerettem volna még a tanácskozás előtt egyet-mást elmondani. — És pedig?... kérdezi Rafani- des s gyengéden magához szorítja és megsímogatja Ilona fejét. — Az emberek szokásainak un- dokságáről, feleli Szunyogh András, — különösen pedig a borivás fertel- mességéröl... Az első szóra felkapja Rafanides a fejét, megütődve néz András bácsira, de már a következő pillanatban csendes mosolygás ringatódzik szeme villámlásában. — Megmondtam már, András, — szó! azután határozott, de azért meleg hangon, — hogy aki bírói székbe ül, az mindenkor úgy cselekedjék, mintha mindig a bírói szék előtt állna. Most pedig menjünk 1... Szemével még egyszer int Mária asszonynak s megsimítja Ilona hamvas arcát, azután kemény léptekkel elindul. Mögötte az díszéire húzódva, miot egy vert kutya ballag Szunyogh András. Fejét lógatva viszi s bai vállát fáradtan tolja előre. Félig lehunyt szemhéjai alól hunyászkodó alázatosággal passognak savószínü szemei s szája érthetetlen szavakat mormol. Már a kertajtónál járnak, mikor Ilona hirtelen utánuk fut s hátulról megfogja az öreg kezét. — András bácsi 1 András bácsi! FI is felejtett jőéjszakát mondani 1 Isten áldja, András bácsi I És az öreg ember borostás arcához hozzásimitja bársonyos arcát. (Folytatjuk.) Pcita alább felsorolt diszUdllB rkűJ U»y kötéses, képes ki-----adásu könyvei ismét kaphatók.-------M i a haza ?....................................60 K I tthon...................................................60 K A mi a mennybe köt . . . 60 K Az áruló............................................60 K Gyermekszív könyve. (I. kötet) . 60 K Gyermekszív könyve. (II. kötet). 60 K Továbbá kaphatók még ezen szerzőtől: Csere leány, csere legény . 30 K Piros alma népszínmű 3 felvonásban 50 K Tóth Lidi népszínmű 3 felvonásban 20 K Bethlehemi pásztor karácsonyi . mesék ............................................12 K M agyar szív. Elbeszélések . . 20 K Megrendelhetők a szerzőnél Körmenden, vagy Wellisch Béla könyvkereskedésében Szentgotthárdon. Karcolatok a hétről. Katholikus testvéreink az ország különböző részeiben (Sopron, Qyőr stb.) katholiku3 nagy gyűléseket rendeznek és tartanak. Fzeknek a katholikus nagygyűléseknek kimondott célja, amint azt Haller István közelebbről a soproni katholikus nagygyűlésen a megnyitó beszédben kifejezésre is juttatta: a katholikus öntudat ébresztése. Saját híveiben az öntudat ébresztése és fenntartása elsőrendű feladata és kötelessége — különösen napjainkban — minden kér. felekezet- nek Magyarországon. Beszédjének további folyamán azután Haller azt mondotta: A katholikus öntudatra nagy szüksége van ennek az országnak, mert a katholi- cizmus a legjobb politikai töke. Úgy érzem ez az az ütközőpont, amelynél rendszerint a katholikus és protestáns keresztyének együttműködése megtörik Magyarországon. A kathoücizmus a katholikus öntudat ébresztésével politiai tőkét kíván gyűjteni mindenkor, azaz uralkodni akar a lelkeken ; mi pedig az evan- géliomi öntudat ébresztésével az evan- géliomi hit terjesztésével, a bűnös telkeknek Istenhez vezetésével egyedül szolgálni kívánunk a ielkeknek. A katholicizmus a katholikus öntudat ébresztésével, politikai tőkének birtokában világi hatalomra törekszik, világi hatalmat akar gyakorolni; a protestantizmus a protastáns öntudat ébresztésével, egyedül valláserkölcsi tőke birtokában, politikai hatalom nélkül csak szolgálatra vágyik, szolgálni az anyaszentegyházat, szolgálni a magyar hazát. így aztán nincs mit csodálni, ha útjaik igen sokszor széjjelválnak. Olvassuk a bibliát! Isten Báránya. Március 27. Ezsaiás 53.7. Éneklésben megszokták, hogy Jézus Istennek Báránya, mégis sokan megütköznek, ha valaki a Bárány-Jézusról szól nékik. Egyéb szerepeiben maga is bemutatja magát. „Én vagyok a jó Pásztor,“ mondja, de sohasem mondja, hogy Ö Istennek Báránya. Viszont legjobb ismerői, régi próféíálások a „Bárány vonásaiban találják el legjobban Ót s végén is, bibliánkban a Bárány körvonalai ragyognak legjobban Róla. Szelid, együgyű, védtelen, sokfélekép használható, veszély nélkül kínozható, — ilyen a bárány. Gyermekek is szoktak játszadozni vele, az Ur Jézusnak azonban nem ezen kezdődik a báránysága, hanem azon, hogy kínoztatik és néma marad a mészárszék előtt. Az evangéliumok eltérnek egymástól a szenvedés történetének részleteiben, de mindjében ott van, hogy Jézus hallgatott. Kajafás, Heródes, Pilátus, duplán is kénytelen csodálkozni rajta. Ékesszóló ajkát leteszi s felveszi a Bárány némaságát, mert jobban, mint az Ő védő beszédére, szüksége van e világnak az Ő bárányságára. Március 28. János 1 .sä. Mire való a bárány? Gyapjújából ruhát, húsából ételt készíthet az ember. De a Bárány-Jézus szolgálata nem ehhez fűződik, hanem ahhoz, hogy mindenféle. legrégebb időktől áldozati állatnak szokták használni. Egyeznek Vele ezek a bárányok, hogy azok is bűnök miatt lettek áldozataivá. De egyben Ö különbözik töltik. Azokat egyes emberek egyesek bűnéért válogatták ki. Jézust Isten választja ki s az egész világért. Lehetne Így a világ bárányának is nevezni Ót. Sajnos azonban, hogy ma is még inkább csak az Isten Báránya Ö. Március 29. II. Mózes 12.1—n. Folyékony, piros és meleg, csordulása csendes, sokan úgy irtóznak tőle, pedig nagyon ártatlan, ha már kicsordult, — ilyen a vér. A Bárány vére is. Nagy szerepet visz a vér természet és ember életében. Nem csoda, ha nagyot a vallásokban is. Izraelnél is. Már az ószövetség sem köttetett vér nélkül. A bárány vére azonban ott ismcrtetöjelként jelenik meg csupán az ajtófélfákon. Jelül, hogy olt Istennek eljegyzett nép lakik. Megmaradt Jézusnak is ez a szerepe. De Ö azokban ismer az Övéire, akik magukra engedik hullani az Ö bárányságából kihulló vérét. Nem a kapufélfákra, hanem magukra, Március 30. I. Péter 1 . is—2i. Véréről beszél az Úr |ézus is. Még messze van a csordulása, már is italul kínálja s az utolsó vacsorán vérében hagyja meg emlékezetét. Többet szólhattak róla tanítványai, kik csordulni 'álták, sőt még az is, ki nem látta, de érezte, hogy bűnmosó ereje csak az Ó drága vérének van. Tisztító erején kivül van azonban ennek a bárányvérnek egy más, különös ereje. Vásárló ereje. Nagyobb az aranyénál, nagyobb az ezüsténél. Akit illet, megvan az váltva, nemcsak a bűn hamis élete alól, hanem ugyanakkor egy ’új élet számára. Hitvallásunkban sokan megtanulják: „nem arannyal, sem ezüsttel. .,. hanem az Ő szent és drága vérével“. Én azonban nem akarom feledni, hogy nem vagyok már a magamé; hogy Ő megvett, hogy az Ö sajatja legyek. Március 31. János Jelen. 5.12. Báránynak méltósága? Ugyan, miben lehet ! Nem kacskaringós címben, nem is előkelő származásában, hanem abban van a Bárány-Jézus méltósága, hogy felkinálkozik mindenünk: erőnk, gazdagságunk, bölcseségünk átvételére s ö méltó arra, hogy mindezt átadjuk Néki. Méltóságához hozzájárul Isten is. Ö is méltónak találta, hogy Neki adjon minden hatalmat, áldást. Milyen praktikus ez a méltóság. Nem uralkodó, hanem szolgálni akaró. Más méltóságok igen sokba kerülnek. Az Ő méltósága nem költségemésztő. Csak egyet igényel. Mindenestül a te életedet. De csak azért, mert méltó reá.
