Harangszó, 1921
1921-03-20 / 12. szám
90 HARANGSZÓ. 1921. március 20 resztyén bűnbánat. Ez a lelkiismeret érzékenységétől függ, melynek megőrzése kötelességünk. Bünbánatot csak az érez, akiben ép a lelkiismeret, mely érzi a felelősséget az Isten előtt s elfogulatlanul bírálja önmagát. A nemzet életében bünbánat csak akkor lehet, ha érez maga felett örökkévaló erkölcsi világrendet, élő Istent és érzi, hogy a nemzetek az Isten célgondolatainak az eszközei. Bűnt követ el a nemzet akkor, amikor vét az Isten ellen, az Isten erkölcsi törvényei ellen és akkor, amidőn vét önmaga ellen, nemzeti egyénisége, sajátosságai, méltósága ellen. Ma nincs meg a bünbánat a bűnös nemzetben. Máskor nem így volt. A mohácsi vész idején Magyari István sárvári prédikátor azt kiáltja nemzetének >Az országban való sok romlások okairól« ih könyvében, hogy: »mindnyájan mind, országostul elveszünk, ha meg nem térünk!« A mai nemzedék leikéből hiányzik ez a mély bünbánat. Ezt kell felébreszteni, hogy érezze, lássa a nemzet a maga elmaradottságát, bűnét s szent céljait, kötelességeit. Megrázó élmény volt a hatalmas szabadelőadás befejező része, melyben egy történelmi képet varázsolt hallgatósága képzeletébe az előadó püspök. »Flórenc piacán hevenyészve emelt szószéken áli Qirolamo Savonarola. Markáns vonása, sárga arca félelmetesen világít az utca néptömegének a feje fölött. A lába előtt zúg az élet. A hegyek taraján már csattog az, ellenséges sereg lovainak a patkója; szép hazája halálos ágyon hörög, körötte tobzódik a mámor, az erény, szépség, becsület hitvány vásár. És Savonarola mennydörög : Florenc, Florenc 1 Az Isten sokat figyelmeztetett Téged 1 Nem vonta meg kegyelmét Tőled egyszer sem! Szeret Téged, mint ahogy az egyházát szereti. De az igazság szomorú, halld I Életed az ágyban, üres fecsegésben, hiábavaló pletykálkodásban, gyalázatos dőzsölésben és kimondhatatlan kicsapongásban telik el 1.. . A bűnök légiója uzsoráskodik a lelketeken ( Az egész pokol ünnepet ül rajtatok! Talán azt a kifogást teszitek, hogy a katonák, durva fráterek, a kereskedők lelkét megvette a nyereségvágy, a fiatalok üresfejüek, az asszonyok őrültek ? Nagyon szép! Mindenre találtok kifogást. De én azt mondom: el ezekkel a vigasztalan állapotokkal, ezekkel az ocsmányságokkal, ezekkel a babiloni rettenetességekkel 1 Végezzetek velük! Különben elvesztél Flórenc! A türelem pohara kiürült. A bosszúló kard a fejed felett lebeg 1 óh szerencsétlen Flórenc! Rád húll, eltalál 1...« így prédikált népének Savonarola. Ma is keressük, várjuk ezeket a Savonarolákat, akik megéreztetik a nemzettel, hogy a mai halottvirrasztó időben a nemzet Ízlésének, lelkének igaz kifejezése a böjti élet, a bűnbánó élet. Várjuk a Savonarolákat, akik odakiáltsák a népnek, a vezetőknek, mindenkinek, mindenhol: I »Tartsatok bünbánatot I« mert csak ez az új élet, a feltámadás útja. A Mari néni böjtje.! Irta: Pass László. Most, böjt idején, de máskor is, sok szó esik a kiilömbözö vallásuak közt a böjtölés hasznáról, értelméről. Jézus Krisztus erre vonatkozó tanítása ismeretes. „Nem az fertőzteti meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami a szájon kijön: a bűnös szó!“ — mondja az Élet mestere. Aki ennek dacára is a böjtöt mégis nagy dolognak tartja, az csak azt árulja el, hogy ő az evést, az élet egyik fő élvezetének, jogának tartja s ha arról nagy kegyesen lemond egy két órára, akkor szerinte az üdvösségszerző érdemnek fog nála tulaj- doníttatni. Pedig hát az evés az életfent- 1 tartás eszköze és nem az élet célja! „Az élet drágább, mint az eledel!“ (Mt. 6. 25.) i Nem a böjt, hanem sokkal inkább: az 1 igaz élet, az irgalmasság, igazságosság, emberség, egyenesség, alázatosság, kereszt- j hordó csendes hűség kedvesek Isten előtt. Isten ellen való vétek azt hinni, hogy az ember tisztán néhány dekagramm étel el ■ nem fogyasztásával közelebb jut a végtelen hatalmú és szentségű Úristenhez, akit csak a gyötrő bűntudat és töredelmes bűnbánat útján vezeklő, alázatos összetört lélek talál meg 1 Az Isten végtelen szellem, mi pedig, emberek porszemnél is kisebbek vagyunk vele szemben, akik kegyelemből élünk és vagyunk. v És mégis, mikor Krisztus Urunk e mélységes, tiszta igazságú tanítását a meg- * győződésemnek érzem, eszembe jut, hogy ismerek én a Tisza mentén egy egyszerű, szegény özvegy asszonyt: Mari nénit, akinek a böjtölése úgy hiszem tetszik a jó Istennek, jól mondtam : egyszerű, öreges ■ TÁRCA. Jézus ... Álnokság, gonoszság mikor reám támad, S valamennyiszer csak rám szakad a bánat; Élet tövisei vérig megsebeznek: Megfeszített Jézus, tégedet kereslek. Oda — arra tartok, ahol a keresztfád, Csüggedő szívemet elviszem Tehozzád, S hol sugárzik az a tövissel vert homlok, Vérzik a drága szív, megtörtén leomlok, S én édes Megváltóm 1 hol vigaszom várom: A Te keresztednél — mindig megtalálom. Tóthné Munkácsy Eleonóra. £ bajból is fakadhat áldás. Elbeszélés. Irta: Gyurátz Ferenc. 2 — Bátyám — szól Péter — én a csikót 3000 forintra becsülöm. Ennek felét — 1500 forintot — azonnal át is adom Imrének. — Ajánlatodat Péter elfogadom, annál is inkább, mert az általad mondott árt úgy gondolom velem együtt Imre is az értéken túlmenőnek tartja. Az ily módon megegyezés ő reá nézve nyereség. De halljuk, Imre, a te szándékodat is. Felteszem a kérdést: megajánlod-e te is a 3000 forintot? Ha igen, akkor egyszerűen sorsot húztok, így döntjük el, hogy mélyítek óhajtása teljesül. Miután Imre kijelentette, hogy ő oly magas árt nem Ígérhet, mint bátyja: Galambos kimondta, hogy a csikó Péter tulajdöna. Végül örömét fejezte ki az osztozásnak békés úton befejezése felett ’s az áldomás pohárral kocintás után távozott. Imre azonban nem tudta feledni, hogy reményében csalódott, a csikót nem láthatja a maga istállójában. Ez a gondolat mindinkább elkeseríté ’s azon gyanút ébresztette benne, hogy az öreg Galambos részrehajló volt az ítéletben, csak Péter kívánságát tartotta szem előtt. — Bátyjának kedvező anyagi helyzetére ’s erre támaszkodva tett ajánlatára irigységgel kezdett gondolni. — Elhidd, Zsófi, — szólt felesége előtt — Péter azért beszél könnyen, mert neje öröksége is kezére jutott már. Gazdagságát akarta «mutogatni a pajtaépítés emlegetésével. A csikó értékének túlmagasra becsülése dicsekvés volt. Ezzel adta értésünkre, hogy ő a gazdagabb, hatalmasab, az ő kívánsága előtt nekem meg kell hajolnom. — Én pedig azV mondom — válaszolt a nő ingerült hangon — ne engedj neki semmit. Amint édesapám az osztályrészemet kiadja: te is annyi hold földön gazdálkodói, mint ő. Semmivel sem különb ember nálad. A gyanakodásból származott bo- szuság folyton növelte Imrének bizalmatlanságát bátyja iránt. Kerülte a ti l I a
