Harangszó, 1921
1921-08-28 / 35. szám
276 HARANQSZO 1921. augusztus 28. Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nein lel hajlékot. Hol lakói? Aug. 29. János 1. sö—42. A keresztyén- séget nem lehet, de nem is szabad a templom négy fala közé korlátozni. A keresz- tyénség a mindennapi élet dolga. Elbirja-e az én keresztyénségem ezt a kérdést: Hol lakói ? Milyen vagy otthon? Merem-e hívni a kérdezőt: Jöjjetek és lássátok meg! Szívesen időzik-e nálam a keresztyénséget kereső lélek s milyen bizonyságot tesz majd mások előtt rólam ? Aug. 30. Ezékiel 2. í—8. Minden háznak van neve, ha nincs is rá írva, mint a nyaralókra. Izrael háza pártos ház. Az enyémről el lehet-e mondani, amit az Apostolok cselek. 1 . íi. a jeruzsálemi felsőházról mond, hogy „egy szívvel-lélekkel valának?“ Aug. 31. Jeremiás siralmai 1. í. Az elfoglalt Jeruzsálemnek árva város s özvegyasszony a neve. Hány házban élnek ma is árvák módjára búsulva özvegyasszonyos tehetetlenségben mintha nem is volna Atyánk s jegyesünk az égben. Az én házam az Istenbe vetett bizodalomnak a hajléka? Szept. 1. Máté 21.13. A jeruzsálemi templomnak latrok barlangja a neve. Ami az én házamban van, mind tisztességes utón, becsületes, izzadtságos munkával jutott a birtokomba? Szept. 2. Ezsaiás 56.7. A jeruzsálemi templomnak imádság háza volt valamikor a neve. Az én házamról milyen benyomást szerez az Isten? Hát az emberek? Vagy talán több veszekedés hallatszik belőle, mint ének és imádság? Szept. 3. Apostolok cselekedetei 10.1—2. Kornélius háza a szeretet hajléka. Sok alamizsnát osztogat a népnek. Miről híres a szegénynek, segítségre szorulók előtt az én házam ? Zsugoriságomról vagy jószívűségemről ? Szept. 4. Lukács 19.1—9. Zákeus háza az üdvösség háza, mert nem elégszik meg azzal, hogy csak lássa Jézust, hanem be is fogadja őt, tud áldozatot is hozni érte s kitartani mellette. Amíg külső, látszatkeresztyénségem belsővé, komollyá .nem lesz amíg bűneimhez jobban vonzódom és ragaszkodom, mint Krisztushoz, addig az én házam üdvösség háza nem lehet. A Luther-Társaság tagjaihoz. A belügyminiszter mozgóképüzem folytatására szóló 20 éves engedélyt adott társaságunknak Újpest főútvonalán, az Árpád-uton. Mivel a Társaság különben sem nagy alaptőkéjét, mely alapítványjellegü, a vállalatban‘fel nem használhatja, az igazgató-tanács egy 200,000 koronás alaptőkéjű részvénytársaság alapítását határozta el, amely a belügyminiszteri engedélyokirat szerint jövedelmének legnagyobb részét a Luther- Társaság céljaira fordítja, de amellett a részvényjegyzők befizetett tőkéjének tisztességes jövedelméről is gondoskodik. E vállalattal azonban nem csupán anyagi célokat szolgál a Társaság, hanem a moziipart, amely az utóbbi időkben helytelen, sokszor bűnös utakra tévedt, a tanítás, a lélekne- mesítés, a vallásos és hazafias nevelés eszközévé akarja avatni, hogy az a nemzedék, mely lelki' szomját e forrásnál oltogatja, ne merüljön el a Mammon-imádás posványában, hanem ébredjen fel vágya az emelke- dettebb, keresztyén lélekhez illő célok szolgálatára. MAGYAR GAZDA. Uj őrlési rendelet. A most kibocsátott 6485/921. számú kormány- rendelet az 1021/22. gazdasági évben a közfogyasztásra szánt termények kiőrlési arányát szabályozza. A búzát 80 kilogrammos súlyminő- ségben, 2 százaléknál nem több idegen keverék mellett az egynemű korpa és hulladék elvonása után 80 százalékra kell kiőrölni. Ebből a Futura által meghatározott minőségben — az összsúly 25 százalékáig — darát és finom tésztalisztet szabad előállítani. A régi 2-es lisztnek megfelelő főzőliszt pedig az őrlendő búzamennyiség összsúlyának 35 százalékáig állítható elő. A 76 kilogrammos, súly- minőségű rozsból és kétszeresből 63 százalék egységes kenyérlisztet és 15 százalék rozslángot kell előállítani. A megengedett összes őrlési hiány 1 és fél százalék lehet. A tengeri, árpa, köles stb. feldolgozásáról a földmíveléstigyi miniszter külön intézkedik. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. A nemzetgyűlés részleteiben letárgyalta az ingatlan válságról szóló törvényjavaslatot. Közben a honvédelmi miniszter két törvényjavaslatot terjesztett e nemzetgyűlés elé. Az egyik a magyar kir. honvédségről, a második a magyar katonai tisztképzésről szól. Tiltakozás az elszakítás ellen. A Magyar Nemzeti Szövetség Perényi Zsigmond báró elnöklésével foglalkozott a nyugatmagyarországi kérdéssel. Okolicsányi László indítványára az ülés azt a határozatot hozta, hogy a Magyar Nemzeti Szövetség országos mozgalmat indít abban az irányban, hogy a kormány Ausztriával szemben a legmesszebbmenő represszáliákat alkalmazza é? rendelje el nyomban a határzárt, mert a magyar nemzetnek úgy sem fűződik semmi érdeke ahhoz, hogy a legrosszabb valutájú országnak adja el a maga felesleges élelmicikkeit. Lers Vilmos dr. azt indítványozta, hogy miután ez adott helyzetben a mostani osztrák kormánnyal is meddőnek bizonyult minden tárgyalás, ezért a magyar kormány szakítsa meg a mai ható el, amennyi nagyapjáról, aki csak nyirbálta a magyar alkotmányt, míg ő egyszerűen sutba dobta. Az ő uralkodása alatt kezdődött az önkény- uralom és az ellenreformáció, melyekről Horváth Mihály kath. püspök, jeles történetíró írja: »Amint egyidő- ben tűnnek fel történelmünk mezején : úgy együtt is lőnek ikerforrásaivá azon forrongásoknak és harcoknak, melyeknek szomorú jelenetei egy hosszú századon át, a török elleni harcokkal párhuzamosan, s velük gyakran egybeszövődve, annyi nyomort, annyi szenvedést árasztottak nemzetünkre, a vallási s polgári szabadságjogot azonban végre mégis megmentették«. (Folyt, köv.) sága s Ferdinándnak a rossz felesége ...« Pedig aggodalma csak annyiban volt indokolt, amennyiben Miksa, utóda a magyar trónon, nem üldözte a protestánsokat. Mert bár vallási ttirelmesség tekintetében egész József császárig hiába keressük párját és személyes hajlamát is az új vallás iránt haláláig megőrizte, azt valóban fel nem vette és se pro, se contra egyik érdekében sem tett semmit. Vallásos meggyőződését különben legjobban jellemzi az a levél, melyet tábornokához: Schwendihez írt. »A vallás ügyeket — írja — nem lehet karddal eldönteni;... Krisztus és az apostolok másként tanítottak... Az ö kardjok volt a nyelv, a tanítás, az Isten igéje s a keresztényi élet... Francia- és Spanyolország (az inqui- sitio hazája) tegyenek, amit tetszik; tettekért az Isten, az igaz biró előtt számolni fognak... Mi személyemet illeti, ha Isten is úgy akarja, én ke- resztényileg őszintén és jámborul akarok cselekedni... < A vallás * terén így gondolkodó apának hogyan lehetett olyan sötét- látású fia, smilyen Rudolf volt, érthető lesz, ha tudjuk, hogy ő nagybátyjának : II. Fülöp spanyol királynak az udvarában nevelkedett, ahol jog- s törvény-tiprásban és az »eretnekség« kiirtásában látta kimerülni az uralkodó tevékenységét. Ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy Rudolfról még annyi jd sem mond
