Harangszó, 1921
1921-01-09 / 2. szám
14. HARAN05ZO. 1921. január 9. Olvassuk a bibliát. Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. A bor. Jan. 10. I. Mózes 9.20—S3. Farsangban nagy szerepe van a bornak. Jó szemmel tartanunk, hogy mire tudja felhasználni a Sátán a bort. Noé Istennek kiválasztott s becsületben megöregedett embere volt, mégis mivé tette őt a bor! Hogyan szé- gyelte magát apja miatt Sém és Jáfet, hát még hogy szégyelhette magát Noé, amikor megtudta, mit csinált 1 Mily bűnökbe tudja keverni a Sátán még Isten embereit is! Jan. 11. I. Sámuel 25.2—38. Az ittas Nábál visszautasítja Dávid jogos kérését s durván megsérti jóltevőjét. Végveszedelembe juttatná őt részeg beszéde, ha okos felesége el nem hárítaná Dávid gyilkos haragját. De sok ember siratta meg már, hogy ittas fővel eljárt a szája! Jan. 12. Dániel 5.1—30. A részeg Bel- sazár megszentségteleníti a templom szent edényeit. Mily sok szentségtörő tréfára vitte már rá az embereket a bor! Jan. 13. Máté 14.3—11. Heródes józanon nem merte megöletni Keresztelő Jánost, de a vendégek miatt megteszi, mert szégyelné visszavonni esztelen Ígéretét. Mennyi vérontásra vitte már az embereket a részeg hősködés! Jan. 14. Példabeszédek 20.1. Az ittas ember magát bölcsnek tartja, mindenkibe beleköt, csúfolódik s kész a háborúság. Mily sok családi életet tett már pokollá az ital! Jan. 15. Példabeszédek 23.29—35. A bor a parászna gondolatok melegágya s ravasz, rabtartó úr. Nem könnyen engedi ki markából azt, akit megfogott. Egyre mélyebbre huzza, mind jobban magához láncolja. Nem jó játszani vele. Jan. 16. Galata 5.24. Aki fel nem hagy a részegeskedéssel, az Isten országának örököse nem lehet. Kemény beszéd ez, de igaz. Aki pokollá teszi övéi életét, annak a pokolban a helye. HETI KRÓNIKA. A politika újéve. A kormány tagjai megjelentek Teleki Pál gróf miniszterelnöknél, akit Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter üdvözölt. Teleki köszönő szavai után a közélet aktuális kérdéseiről tárgyaltak a kabinet tagjai. A miniszterelnök és a kormány tagjai átvonultak a kormányzópárt épületébe, ahol Horthy Miklós kormányzó fogadta őket testületileg. Teleki Pál üdvözlésére Horthy Miklós kormányzó válaszolt, melynek során kijelentette: — Belpolitikánk legfontosabb kérdése a gazdasági rekonstrukció, különösen gazdasági helyzetünk megerősítése. Szilárd akarattal kell nekifognunk, hogy minden segítő forrásunkat és energiánkat, gazdasági helyzetünk javítása érdekében érvényesítsük. Ha kitartunk, célt is érünk. A beszéd elhangzása után a kormányzó hosszasan elbeszélgetett a kormány tagjaival. A kormányzó üdvözlése után a kabinet tagjai visszatértek a miniszterelnökségre. Itt időközben gyülekeztek a kormánypárt tagjai, ahol megjelentek a miniszterek a nagyteremben, ahol lelkes éljenzéssel fogadták őket. Itt Hermann Miksa nemzet- gyűlési képviselő üdvözölte a miniszter- elnököt. Teleki Pál gróf válaszában többek között a következőket mondotta : — A mai napot két szempontból nézem. Az egyik az, hogy egy óriási általános fejlődési hullám közepén haladunk, az egész világ, de különösen a mi világunk Európa szempontjából nézve. A másik szempont, amelyben ma is előre kell tekintenünk, a politikánk működése ebben a nagy fejlődésben, a múlt évben és a jövő esztendőben. Két nagy momentumra akarok most utalni, ami egész Európának érdeke, ami nekünk is érdekünk: ez a gazdasági és szociális talpraállítás. A legfőbb feladat, ami elénk tornyosul, a munka felvétele mindenütt és minden téren. Az első és legfontosabb kötelesség dolgozni és dolgozni hagyni. A munkásságot felkarolni, rávezetni a nemzeti eszmének és a keresztény erkölcsnek útjára, ez legyen egyik legfőbb feladatunk. A magyar munkást nem tekinthetjük magunkon kívül állónak. Nem is tekintettük soha. A magyar munkásnak kezét meg kell fognunk, rá kell vezetnünk arra az útra, amely egyedül lehet a nemzetnek és azzal együtt a magyar munkásságnak is a boldogulásához vezető út. Négy halálos ítélet. A nagy port, méreteire nézve talán a legnagyobbat, amely valaha bírói itélőszék előtt megfordult, megfelebbezhetetlen döntéssel befejezték. A budapesti büntetőtörvényszék a tíz népbiztos bűnpörében meghozta az Ítéletet, amely ellen tudvalévőén felebbezésnek helye nincs, csak kegyelem változtathat rajta. A bíróság Vántus Károlyt, Haubrich Józsefet, Bokányi Dezsőt és Ágoston Péter dr.-t kötél általi halálra, Bajáki Ferencet, Dov- csák Antalt, Kelen Józsefet, Kalmár Henriket, Szabados Sándort és Nyisztor Györgyöt életfogytig tartó fegyházra ítélte. Japán könyv a japán-amerikai háborúról. Azok, akik nem látják a jövő háborúját, amelyet Japánország fog vívni az Egyesült-Államokkal, vagy vakok, vág) ostobák. így kezdődik annak a könyvnek az előszava, amely nagy feltűnést keltve, most jelent meg a felkelő nap országában. A könyv címe: „Japánország és az Egyesült-Államok elkövetkezendő háborúja“, szerzője Tazukava ismert japán író, előszavát pedig Kavazima írta. Tazukava azt a nézetét hangsúlyozza a könyvben, hogy a Monroe-elv Kaliforniában Japán-ellenes célzatú. A háború elkerülhetetlen — írja Tazukava — és pedig azért, mert az amerikai nép egész lelki élete igazolja azokat, akik azt tartják felőle, hogy természetében rejlik a támadó háború. Fiume sorsa. Alig egy éve annak, hogy Pesten járt D’Annunzio sajtófőnöke diplomáciai küldetésben. Információkat osztogatott, összeköttetéseket keresett és általában véve úgy tett, mintha ura, a viharos múltú költő-hadvezér Fiúménak máris megkoronázott és világszerte elismert királya lett volna. D’Annunzio a maga ideálizmusában és felületességében akkoriban tényleg nem engedte magát zavarni attól a gondolattól, hogy egy szép napon cserbenhagyva katonáitól, cserbenhagyva a fiumei lakosságtól, kénytelen lesz menekülni abból a városból, amelyet virágos szavakkal és a középkorból ellesett hősi gesztussal olyan hamarosan meghódított magának. De ha álmatlan éjszakáiban talán ilyenféle rémlátások gyötörték is, azt bizonyára sohasem hitte, hogy egy olasz generális, olasz csapatok élén fogja kezéből kicsikarni a fegyvert, amellyel Fiúmét az olasz nép számára akarta megszerezni és megtartani. És most D’Annunziónak ezt a lehetetlennek gondolt kudarcot is el kellett viselnie, hogy a sikertelenség feletti szégyene és keserűsége még fájdalmas is legyen. EGYHÁZI KÖZÉLET. Halálozások. Terényi György, a szarvasi tanítónőképzőnk vallástanár-igazgatója négy napos betegség után dec. 22-én váratlanul meghalt. A város nagy részvéte kisérte utolsó útján... Melczer Dezső galgagyörki (Pest m.) lelkész, nov. hónapban, hosszas betegség után, 39 éves korában hagyta el gyülekezetét. A Melczer ároni családnak utolsó lelkész tagja volt. Felsőszakony. Az ádventi időszakban minden 1 szerdán este vallásos estélyt tartottak. Eleinte az iskolában gyülekeztek össze, de miután-ah nagy érdeklődés következtében az iskola szűknek bizonyult, a templomban. Gyülekezeti ének s a lelkész alkalmi imádsága után Major Samu tanító vezetése alatt a gyermekek két hangon, a gyülekezeti férfikar négy hangú énekekkel mind a négy estén közreműködtek. Tóth Kálmán lelkész a következő témákról tartott felolvasást: 1. Ki a Krisztus, a mi megváltónk? 2. Hogyan kell a Krisztust várnunk ? 3. Isten országáról. 4. Az evang. Csepreg pusztulásáról 1621. január 6-án. Szavaltak: Major Samu tanitó, Tóth Béla gimn. tanuló, Németh Kálmán, Németh Lajos, Hidegh Jolán, Hasza Irén, Hidegh Lina, Baráth Gizella, Szabó Lidi és Gaál Gizella. Oltári áldás- és közénekkel végződtek az esték, amelyekről meg vagyunk győződve — ismervén a sxakonyi gyülekezet lelki vezetőit, evangéliomi lelkületű híveit — meghozzák óhajtott 'gyümölcseiket. Új adminisztrátor. Kapi Béla püspök Szekeres Sándor körmendi s. lelkészt a bőnyrételapi gyülekezetbe adminisztrátornak küldte ki. Karácsony Rábaszentandráson. Templomba hivogatólag szólaltak meg a harangok karácsony ünnepeiben Rábaszentandráson is. Fájdalom azonban, aki mind ezideig karácsonykor mindig oly sok lelkesedéssel hirdette Jézus megszületését, annak ajkán csak a közelmúltban elsémult a szó. Lelkész hiányában a gyászbaborult gyülekezetnek ezúttal Glatz Lajos tanitó hirdette az Istennek gazdag kegyel inét szép buzdító beszédben. Csöngőn december 19-én a Luther- Szövetség vallásos délutánt tartott, mely alkalommal emlékezés történt a kiváló egyházi költőről: Sántha Károlyról is. Ez alkalommal a gyülekezet vendégekül tisztelhette Molitorisz János ostffyassonyfai és Nagy Miklós celldömölki lelkészeket kik lebilincselő irásmagyarázataikkal maradandó emlékeket hagytak a szép számmal megjelent hívők szívében. Hutter Zsigmond helybeli lelkész megható oltári imája, az ifjúsági egyesület vegyeskara nagyban emelték a vallásos hangulatot. Offertorium 679 korona volt, mely a Luther-Szövetségnek elküldetett.
