Harangszó, 1921
1921-02-27 / 9. szám
71. flARANOSZÖ. 192!. február 27. HÍREK. == Egy magytr szabadsághős emlékezete Argentínában. Argentínában nemrég nagyszabású emlékünnepséget rendeztek a néhai magyar sza- badsághös: Czetz János volt 1848— 1849*ikl tábornok tiszteletére, ki a világosi fegyverletétel után Kossuth Lajossal kibujdosott Magyarországból és Argentínában telepedett le. A falu tájékoztató irodája. Régi hiányt van hivatva pótolni a Jegyzők Országos Árvaház-Egyesülete által most felállított: „a falu tájékoztató irodája“. A Jegyzők Országot Árvaház Egyesülete az ő hatalmas erkölcsi alapjára építette fel a falu tájékoztató irodáját és programtnja a legmélyebb szociális érzésből fakad. A magyar jegyzői kar önmagának és a vezetése alatt álló népének segítségére alkotta meg ezen intézményt, az ő közvetlen felügyelete alatt tartja és így már összetételében is biztosítja azt a közcélt, melynek szolgálatába állította. A falu tájékoztató irodájának hivatalos hslyisége Budapesten, VI., Vilmos esászát ut 25. szám alatt van. Bankjegycsere. A bankjegykicserélés a pénzügyminiszter kijelentése szerint május elsején fog megindulni és három hónapra van tervezve. A levonás progresszív lesz: az elsó hónapban ót, a másodikban tizenót, a harmadikban huszonöt százalék. A három hónap eltelte után a régi pénz értéktelenné válik. Meddig bírja az ember a koplalást? Lipinszka lengyel orvosnő tudományos kísérletezés céljából negyven napig koplalt. Harminc napig vizet sem ivott. Ez az első eset, hogy valaki ily hosszú ideig víz nélkül kibírta. Dohánytermelés saját használatra. A minisztérium 10,950/1920. számú rendelete szerint a pénzügyminiszter saját használatra kivételesen dohánytermelési engedélyt adhat. Ez az engedély a folyó évre is kérhető. A dohányt csak belsőségeken vagy ezekkel összefüggő földterületeken lehet termelni. A termelt dohány csak mint pipadohány használható a földtulajdonos és családtagjai által. Egy tulajdonos 200 palánta termelésére kaphat engedélyt. Álomkór pusztít Erdélyben. Erdélyben, különösen a vasúti személyzet között egy idő óta tömeges álomkóros megbetegedés fordul elő. A betegség az agygyula- dásnak egyik járványos formája. Csuklás és leküzdhetetlen álmosság, látási zavarok, ideges fájdalmak kínozzák a beteget. A betegség közvetlen érintkezés utján terjed s a javuláshoz legalább fél év kell. Hatezer waggont adnak vissza az oláhok. Az oláhok által elrabolt wag- gonok '(visszaadása tárgyában megegyezés jött létre, mely szerint az oláhok 6000 waggont visszaadnak, holott Magyarország jogos követelése 19,000 waggon és 400 mozdony. Htresef Ferenc képei Irodalmi folyóiratának As üj Időknek 4. száma kősli Színi Gyula finom, hangulatot és érdekea víg játékát a Ginevrát és egy új írónőnek, Dobosi Pécsi Máriának 1919 című arővel telje« elbesréléaét. Ki idegen írók körül egy meg ráaó japán történettel Lafcaldo Heanr szerepel ebben a nagyon gazdag és tartalmai számban, amelyben Lőrinczy György folytatja érdekes visszaemlékezését a Pósa asztalról. Lyka Károly a művészeti életről ír, Holló Erzsi eredeti ruhatervekkel illusztrált divatcikket közöl és Fodor Gyula Surányi Miklós új regényét, a Domoszlay Lászlót ismerteti. Verset Móra Perenctől, Fábry Károlytól és Láezlóffy Mihályiéi közól az Uj Idők,- amelyben folytatódik a Cinege II. cimü vidám detektivr'egény és Surányi Mikló« új műv« : A mester. A szerkesztői üzenetek és Szépségápolás gazdag rovata, valamint sok aktuális fejléc és kép egészíti ki a számot. Az Uj Idők előfizetési ára- negyedévre ÖO korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrásny ut 10. Rövid hírek. Nyugatmagyarország kérdésében felváltva tárgyalnak Budapesten és Bécsben. — Románia 35 milliárd kárpótlást követel tőlünk. — Danielou, a trianoni békeszerződés előadója ama kívánságát fejezte ki, hogy ne fegyverezzék le könnyelműen Magyarországot. — Sliakle- ton, a híres sarkutazó, új expedíciót tervez az éjszaki sarkvidékre. — Az oroszok Ke- letmagyarország megtámadására készülnek. — Franciaország ellenőrizni akarja a német-amerikai táviróforgalmat. — Belgium ratifikálta a magyar békeszerződést. — A budapesti ügyészség Friedrich István ellen gyilkosság bűntettére való felbujtás címén vádat emelt. — Ausztrália el akar szakadni Angliától. MAGYAR GAZDA. MIIIMIMII>IMIMIM>IMIIIIIIMIIMaitaMliai«faBaiMtltliaiMIIIIIMlll|ia Mi lesz a földreformmal? Ez a kérdés van ma leginkább felszínen, foglalkoztatja a legtöbb ember gondolatát, tartja izgalomban az ér: dekeltek mindkét csoportját; t. i. azokat, akik már nehezen és türelmetlenül várják, hogy földhöz jussanak és azokat, akik félve és aggódva gondolnak arra, hogy földjükből másoknak is kell majd juttatniok. Hogy a földbirtokreform — vagyis a haza földjének helyes és igazságosabb megosztásáról szóló törvény végrehajtása — ügy nemzeti, valamint gazdasági és szociális szempontból mennyire szükséges: fejtegetni ma már fölösleges. Aki okosan és alaposan meggondolja, ’s mint jó hazafi és önzetlen emberbarát, elfogulatlanul bírálja a dolgot: az nem lehet ellensége vagy hátráltatója ezen okos és időszerű reform mielőbbi helyes és törvényes — végrehajtásának legfeljebb a kivitel — vagyis a megvalósítás módozataiban lehetnek csak nézeteltérések. Mert ne feledjük azt a régi igazságot, hogy minden forradalomnak, az elmulasztott reform az okozója; amit nemcsak hazánk történelme, de a világtörténet is bisonyít. Tehát miért ne oldjuk meg a nemzet nagy többségét érdeklő kérdéseket okos megértésből származó békés átalakulással (evolúció), hogy elkerülhető legyen a mindent felforgató forradalom (revolució) ? 1 Különösen a földreform kérdése volt mindenkor az ütközőpont, amely a népek és nemzetek lelkületét foglalkoztatta és forrongásba hozta; bizonyára azért, mert annak jó vagy rossz — mondjuk helyes vagy helytelen — elintézésétől függött egy-egy országnak jó vagy rossz sorsa, boldog vagy boldogtalan jövője. De nem is csoda, mert hiszen: akié a föld, azé az ország és ha a föld az ország teste, akkor bátran mondhatjuk, hogy a nép as ország lelke, amely azt megeleveníti, vagyis verítékes munkájával termővé és ezáltal értékessé teszi. Ebből önként és logikusan következik az is, hogy a föld azé legyen, aki azt művelni képes, aki azt megmunkálni tudja, bírja és akarja is. Mert amilyen fontos az, hogy az ország — a haza — földjéből minél többen részesüljenek, hogy azt minél többen magukénak vallhassák, épp oly fontos, sőt talán még fontosabb az, hogy a kiosztott (vagy felosztott) földek csakis jó és arra érdemes kezekbe jussanak ; mert amily áldásos és közhasznú egy jól és helyesen végrehajtott egészséges földreform, annyira káros, sőt veszélyes lehet egy elhibázott, minden előrelátást és megfontolást nélkülöző földosztás, különösen most, amikor édes hazánk ennyire meg van csonkítva és ezer sebből vérzik. Igaz ugyan, hogy a földhöz mindenkinek joga van, mert hisz’ az Isten azt mindnyájunk számára teremtette, de közvetlenül mégis csak azok kívánhatják és igényelhetik annak birtokolását, akik azt nemcsak a maguk, illetve családjuk fentartására, hanem — körülményeikhez képest — a másfoglalkozásu felebarátjaik, polgártársaik segítségére is tudják fordítani, vagyis úgy művelni, hogy abból minél intenzívebb gazdálkodás által — ’s természetesen a főid kizsarolása nélkül — minél többet tudnak produkálni, ’s ezáltal közvetve mindenkinek juttatnak megillető részt a földből, illetve annak hasznából, vagyis hozamából. Ecélból egyrészt arra kell törekedni és arról kell megfelelő intézkedéseket tenni, hogy a földhöz juttatandó új birtokosoknak jnegadassék úgy az anyagi, mint a szellemi képesség és lehetőség arra, hogy földjüket úgy kezeljék, illetve kezeltessék, hogy abból úgy maguk
