Harangszó, 1921

1921-02-27 / 9. szám

XII. évfolyam. 1921 február 27. 9. szám. *■ Feleló* ezerkeezté 4* kiadd: SZALAY MIHÄLY. TársfzerkesztA: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lováazpatonéra (Vetzprémm.gya), előfi­zeted dijak, reklamációk a HARANÜ87Ó kiadóhiva­talénak Szentgotthórdra (Vuavármegye) kUldandók Elóflzetéat elfogad t indán avang. lalkétz 4* tanító. Megjelenik minden vaeór nap. HARANGSZO EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapl Béla 1010-ban. Szerkeszti és a kiadásért feleiéi: C Z IP OTT OÉZA SZENTOOTTHÁRD (Vaivármegye.) A „Harangiad“ elóflzetóil Ara egész évre: Luther- Szövetségl tagoknak clm- szalagos küldéssel 86 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-Szövetségí tagoknak clmszalagos kül­déssel 94 K, csoportos kül­déssel 88 K. A „Harangszó“ terjesz­tésére befolyt adományok­ból szórványban lakó hí­veinknek Ingyenpéldányo­kat küldünk. A „DUNÁNTÚLI LUTHE R-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LAPJA. Keresztyén kurzus. Irta: Novák Rezső. Alig ran ma divatosabb szólam, mely annyira közismert és elterjedt lenne, mint ez a két szó: keresztyén kurzus. Erre tesznek fogadalmat a miniszterek, ennek a jegyében folynak a nemzetgyűlési csaták, ennek a szel­lemében hoznak törvényeket, rende­leteket, ez irányítja a közgazdasági és kereskedelmi életet, ez szabja meg a közoktatás reformját, ez befolyásolja erkölcsi értékfogalmainkat Nagyon sokat hallunk és beszé> lünk erről a keresztyén kurzusról, mely jelenti a ma uralkodó politikai irányzatot s amely a keresztyénség tartalmát igyekszik beleönteni közé­letünk minden intézményébe. A ke­resztyénség mint életelv és politikai irány a legmagasztosabb és legtöké­letesebb életideál, épen ezért mind­nyájunknak legszentebb és legsürgő­sebb kötelességünk ennek a gyakor­lati megvalósítása, de hogy ennek a legértékesebb eszménynek egyetemes­sége és mindenek felett való jogo­sultsága mindenki előtt kézzelfogható és megtapasztalható legyen, ahhoz legelső sorban az szükséges, hogy necsak egy parlamenti platform, egy gyorsan kitűzött pártközi lobogó le­gyen, mely egy táborban egyesíti az azonos elveket valló képviselőket és bizonyos hatalmi előnyöket nyújt ne­kik mások rovására, hanem legyen az olyan általános vallás-erkölcsi megújhodási folyamat, olyan állan­dóan működő lelki reformáció, mely átfogja az egész nemzeti, társadalmi, gazdasági és egyéni életet, melynek áldó, megtermékenyítő hatását min­denki és minden intézményünk meg­érezné, amely bűnhánatban, igazsá­gosságban, emberszeretetben, törvény­tiszteletben, keresztyén jellemesség­ben, egy szóval krisztusi lélekben nyilatkozik. A mai nemzedék, melynek szemei előtt egy politikai és erkölcsi világ roppant össze, csalódott vezetőiben, csalódott hitében, önbizalmában, anyagi erejében, joggal táplált re­ményeiben ; érthető tehát, ha tanács­talanul, lelkileg megzavarodva áll a zajló világ fergetegében. Kihalt szí­véből az istenfélelem, mely megnyug­vást adna neki, hiányzik léikéből a vallás-erkölcsi műveltség; mely tisz­tázná téves fogalmait, hiányoznak neki azok a minden tekintetben meg­bízható, önzetlen, Isten leikétől ihle­tett hatalmas férfiak, akikre bizalom­mal tekinthetne, hiányoznak azok az anyagi és erkölcsi bizonyosságok, melyek eligazíthatnák csalódott, fel­zaklatott lelkét a mindennapi élmé­nyek, az ezer alakban felütköző problémák zűrzavarában. Bizonyosságokat és bizonyságte­véseket keres a mai kor gyermeke, tényeket akar látni, konkrétumokat akar megfogni, külső és belső, anyagi és lelki konszolidációra vágyik, hogy végre nyugvópontra jusson lelki egyensúlya. Példákat, jellemeket akar látni, akikről tudja, hogy bennük nem fog csalódni, akiknek vezetésére nyu­godt lelkiismerettel rábízhatja magát, akiknek nem üres frázis, öblös szó­lam a kenyerük, hanem valódi érté­keket mutatnak fel s életükkel szer­vesen összeforrott a hirdetett igazság. Az általános világégés és nemzet­pusztulás után a magyarság évez­redes tradícióihoz hiven a keresztyén és nemzeti alapra helyezkedett, hogy a vallásban és a hazafias érzésben megújulva és megnemesedve biztos kézzel foghasson jövőnk magálapo- zásához. Olyan férfiaknak kell tehát a vezetésre vállalkoztok, akik tes- testől-lelkestől keresztyének és ma­gyarok, akik tündöklő példát tudnak felmutatni a keresztyén erények gya­korlásában, a haza önzetlen és áldo­zatos szeretetében, a jövő nagy feladatainak a munkálásában. Olyan vezetőkre, Isten leikétől átha­tott keresztyén jellemekre van szüksé­günk tehát, akik nem üres szónoklatok­kal, nem ötletesebbnél ötletesebb és népszerű programmpontokkal tündö­kölnek, hanem életükkel mutatják be a keresztyén emberi ideált 1 Ez pedig naponkénti bűnbánat, élő bit, krisztusi lélek, folytonos önfegyelmezés nélkül nem gondolható el. Aki ezt a bűnbe, nyomorba, erkölcsi züllöttségbe sü- lyedt nemzetet fel akarja emelni a megtisztulás magaslatára és a jövő nagy céljainak szolgálatába akarja állítani, annak először saját magát kell megjavítani, Krisztus szellemében átalakulni, hogy másokra nevelő hatást gyakorolhasson. Üjuljunk meg azért a mi életünkben, hogy lehes­sünk népünknek vezérei és egy szebb, boldogabb korszak önzetlen munkásai 1 A temető. í^égi igazság, hogy ha valaki meg akarja ismerni egy falu vagy város embereit, tekintse meg elsősorban a helység temetőjét, ott meg fogja látni az egész közösségnek lelkületét, egész érzésviiágának ridegségét, vagy me­legségét, ott megismerheti magát a falut, vagy várost; megmondják a halottak: milyenek az élók 1 Ettől a gondolattól vezéreltetve tekintse meg mindegyikünk saját gyü­lekezetének, vagy községének teme­tőjét s nézzen szembe komolyan az­zal a kérdéssel: vájjon milyen em­bereknek ismer meg bennünket az idegen, ha megtekinti a mi temetőin­ket? Engem ez a kérdés s a reá hallgatagon megadott felelet indított arra, hogy elmondjak egyet-mást a

Next

/
Oldalképek
Tartalom