Harangszó, 1921

1921-12-25 / 52. szám

1921. december 25. HARANGSZÓ. 421. veszni egyetlen testvérünk sem és a gazdátlanul heverő magyar vagyonok a jogos utódok kezeibe kerülnek. A Külföldi Magyarok Szövetsége díjtalanul vállalja a külföldön eltűnt magyarok felkutatását a külföld min­den fontosabb helyén lévő fiókszer­vezetei és a Nemzetközi Vöröskereszt tudakozó osztályának segítségével. Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Mit látsz? Dec. 26. Ap. Csel. 7. w—«o. Milyen látó ereje van ennek az Istvánnak? Körülötte toporzékoló tömeg, csapkodó kövek és ő mégis nem a fogcsikorgatók ajkát, nem a sajat sebeit látja felnyitni, hanem az egeket. Miért? Mert nem azokon jártatja szemét, akiktől szenved, hanem azt látja: Akiért —. S milyen erőt ad neki ez a látás I Nem kell fogát csikorgatni a kíntól, imádkozni tud a kövezőiért. Miért? Mert látja a vesztőhelyen is az Örőmkirályt. Dec. 27. Jeremiás 1. n—12. Rendkívül nagy jelentősége.lehet annak, hogy mi mit látunk! Jeremiásnál maga az Úr érdeklődik ez után. Meg lehet ismerni egy embert arról, hogy mit s miben mit lát. Azért nem minden látnivalónak van egyforma értéke. Sőt igazán erötadó r látást csak azokon nyerünk, amiket az Úr láttat meg velünk. Uram, hogy mindig megláthatnám, amit Te akarsz láttatni velem. Dec. 28. 1. Sámuel 12.16—85. Országok képébe, esztendők tükrébe is helyez az Úr számunkra látnivalókat. Nézz bele a mien- kébe. Állj meg és nézz bele a búcsúzó esztendő tükrébe. S aztán mondd meg ma­gadnak, mit látsz. Nézz bele, de ne úgy, ahogy politizálók és lázítók teszik, hanem úgy, ahogy Isten igéi megvilágítják. A hiá­bavalóságban lásd meg a hiábavalóságot. De az Úr részeben, amint láthatod, lássad meg őt. Dec. 29. IV. Mózes 24.15—17. Van, akinek szeme úgy nyílik fel a hiábavalósá­gok látására, hogy az Úr részét meg sem látja, vagy abban is csak a hiábavalóságok egy faját. Ily szánalmasa i jár mindenki, aki nézés közben nem hallja Isten beszédét, s nem úgy néz, mint Bálám, leborulva. A nyitott szeműek és leborulva nézők Valaki körvonalait látják kibontakozni Csonka­országunk kapujában, ö ott áll, s jön, átakarja venni a királyságot a királytalan magyar királyságban. Dec. 30. Márk 10.4#-5s. Lehet, hogy te nagyon erőlteted a szemedet, de nem látsz se künn, se benn, se magadban, se máson, se közel, se távol valami megváltás ígérőt, megváltás hozót: Örömkirályt. Vi­gyázz I Bartimeusz azt mondja ehhez: min­denkinek kell egyszer Jézussal találkoznia e kérésre: Mester, hogy lássak 1 Kérted már Tőle? Nem? Akkor ne csodáld, ha nem látsz, ha nem látod, ki az a Golgotán. Hogy Jézus Krisztus az, az Örömkirály, Akire nézve mindenek teremtettek. Ne en­gedd elmúlni ezt az esztendőt, kérd Tőle: „Mester, hogy lássak ’• Dec. 31. Ezekiel 40.1—4. Az ember szereti elmondani azt, amit látott Az Úrtól kapott látásoknál nincsen mindig így az eset. Pedig vannak, amiket azért láttatott meg velünk az Isten, hogy másokkal is megtudathassa Vájjon engedelmes voltál-e ez évben a látásoknak. Engedtél-e nekik te magad ? Vájjon nem fegtam-e el mások elől. Testvéreim, családom, szomszédom, gyülekezetem elől. S most is? Nem taka­rom-e el valaki elől, amit én már meg­láthattam : Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz. Jan. 1. Ján. Jel. 21.1—7. Micsoda cso­dálatos látása van valakinek itten! Hogy ragyog újonnan minden: új ég, új föld s új rajta minden, még a szívek is. Mintha nem is az öreg gömbös földön lennénk! Ám azért az álmok világában sem. Bárhogy ragyog, bármily csodálatos, bármennyire vadonatúj minden, valóságok ragyognak előttünk. Nem is messze jövendőből vajúdó, hanem kész valóságok. Isten kéz készítette, menyasszonyruház, gyöngykapus és ara- nyosutcáju életvárosok, behálózva az élet­vize vezetékivel. Milyen látással léptél az új évbe ? Milyen hatalmas előnye lesz annak, aki a mennyei Jeruzsáleméval. Azt akarom meglátni az új évben, mit benne Isten készített számomra. Uram, segíts! MAGYAR GAZDA. A ház vagyonváltsága. Kállay pénzügyminiszter elkészült a ház vagyonváltságáról szóló tör­vényjavaslattal. A tervezet átdolgozá­sát jelenti a Hegedűs-féle törvény- javaslatnak, még pedig két irányban Ugyanis l. nem az 1920-as, hanem az 1921-es házbérek bruttó összegét teszi meg a váltság alapjának és 2. progresszió alapján váltságolja meg a házakat, míg a Hegedüs-féle vált- ságtörvényben a kulcs egységesen volt megállapítva (az 1920-ban elért nyers- házbérjövedelem háromszorosában.) A két váltság közötti összehason­lításból kitűnik, hogy csak az egészen apró bérházak tulajdonosai fizetnek majd kevesebbet, mint amennyit a Hegedüs-féle javaslat szerint fizettek volna, a többieket a Kállay-féle ter­vezet váltságolja meg keményebben, mert 1921-ben már több házbért le­hetett szedni, mint 1920-ban, és mert a progresszív kulcs a 200,000 koro­nát meghaladó házbérjövedelemnél a négyszereséig emelkedik. — A ház- osztályadó alá eső házak (családi házak) váltságkulcsának megállapítá­sánál Kállay érintetlenül hagyta a Hegedüs-féle tervezetnek azt a rendel­kezését, mely szerint az ilyen házak váltsága a kivetett házosztályadó tizenötszöröse, azzal a különbséggel, hogy nem az 1920-ra, hanem az 1921-re kivetett házosztály adónak tizenötszöröse lesz a váltság. — Az új javaslat váltságkulcsa egyebekben a következő: A házváltság alapja a házbéradó alá eső épületeknél a ház 1921. évi házbérének bruttó összege. A vagyon- váltság összegére nézve a javaslat a következő emelkedő kulcsukat álla­pítja meg: A uyersházbérjövedelem kétszeresét kell fizetni váltság fejében, ha a házbérjövedelem a 10,000 ko­ronát meg nem haladta; háromszoros összegét, ha a bérjövedelem a 100,00t) koronát meg nem haladta; három és félszeres összegét, ha a házbérjöve­delem a 200,000 koronát meg nem haladta, és végül négyszeres összegét, ha a házbérjövedelem a 200,000 ko­ronát meghaladta. A házosztályadó alá eső épületek után a váltság az 1921. évre kivetett házosztályadónak a tizenötszöröse. A részvénytársaságoknak és a szövetkezeteknek azok az épületei, amelyek 1920. december 20-ika előtt már tulajdonukban voltak, természe­tesen váltságmentesek, minthogy a részvénytársaságok és szövetkezetek, vagyonuk után a váltságot már meg­fizették. A házrészvéuytársaságokra és házszövetkezetekre azonban nem vonatkozik ez a váltságraentesség. A javaslat a vagyonváltságból bi­zonyos levonásokat megenged: így levonható a váltságösszegból a házat terhelő és 1920. december 31-ike előtt jelzálogilag biztosított és még fennálló tőketartozás 3 esztendei ka­mata, továbbá legalább 25 éves tör- lesztéses kölcsönöknél a három éves annuitás és végül a váltságösszeg legfeljebb 10 százaléka. A házváltságot háromféle módon lehet fizetni: készpénzzel, zálogleve­lekkel és tizenöt éven át való tör­lesztés útján. A váltság felét nosztri- fikált hadikötvényekben is elfogadja a kincstár. Aki készpénzzel kíván fizetni, az a vagyonváltságot három egyenlő évi részletben róhatja le, de ilyenkor öt százalék késedelmi kamatot köteles megtéríteni. Ha a vagyonváltságot a kivetési határozat kézbesítését követő harminc napon belül egész összegé­ben befizetik, a kincstár a vagyon- váltság öt százalékát elengedi. Á zá­loglevelekkel való fizetés esetén a záloglevelek beszolgáltatása 30 napon belül kell hogy megtörténjen. Hogy milyen zálogleveleket fogad el a kincs­tár és hogy a zálogleveleket milyen árfolyamon írják a háztulajdonos ja­vára, azt a pénzügyminiszter időnkint rendeletileg fogja megállapítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom