Harangszó, 1921

1921-12-18 / 51. szám

414. HARANGSZÓ. 1921. december 18. ben a Magyar Szakszervezeti Tanács köte­lékébe tartozó valamennyi budapesti szer­vezet és a helyi csoportok küldötteinek részvételével rendkívüli kongresszust tar­tottak, amelyen kizárólag a munkások és a fixfizetéscs alkalmazottak gazdasági hely­zetével, az egyesülési és gyülekezési joggal és a sztrájkszabadság kérdésével foglal­koztak. Az angol-ir egyezség. Hónapokig tartó kényes tárgyalások után az angol kormány és a sinnfeinisták képviselői végre aláírhatták neveiket azon az okmányon, amely az egyedüli egészséges és józan megoldást jelenti. Ezzel azután Angolor­szág történelmének új fejezete kezdődik. A megegyezés feltételeiről már tudjuk, hogy Írországnak ugyanazokat a jogokat bizto­sítják, illetőleg ugyanazokat a kötelessége­ket rójják rá, mint amilyen jogok és köte­lességek Angliával szemben Kanadát, Ausz­tráliát, Ujzélandot és Délafrikát illetik meg. Iroszág mint ír Szabad Állam lép a világ elé. A sinnfeinista eszme képviselői java­solni fogják a Dail Eireannak — a sinn­feinista parlamentnek — hogy az ír Sza­bad Állam ne szövetségi szerződésre lép­jen a brit birodalommal, hanem szabad akaratából lépjen a brit birodalom keretei közé. Az ír Szabad Állam kétségbevonha­tatlan módon ki fogja nyilvánítani hűségét és loyalitását. Nagybritannia a saját maga biztosságával együtt biztosítóba az Írek földjének biztosságát is. EGYHÁZI ÉLET. Horváth Sámuel f Nagy veszteség érte hazai evang. egy­házunkat. Horváth Sámuel nyug. téti lelkész és esperes f. hó 4-én Pápán 81 éves ko­rában váratlanul elhunyt. Benne egyházi nagyjaink egyik legérdemesebbje szállt sírba. gebb martaidé a kardjához kapott: — Hazudsz! A bujdosó ebekkel cimboráskodtál! A legördögibb külsejű, akinek a fogait kockán Összeveszett társai ólomkupákkal verték ki, hogy ne haraphasson, nem szólt semmit, ha­nem közvetlen közelből rásütötte muskétáját a védtelen papra... És a kajári prédikátor, Szeutmik- lósy János, egy jajszó, egy sóhaj nélkül bukott a havas anyaföldre, amely mohón itta föl piros^ forró, magyar vérét... A maréknyi golyóbissal töltött muskéta jól talált; Szentmiklósy nem érezte már a rúgásokat, amiket he­gyébe kapott még az egyik zsoldostól azért, mert prédikátor volt, a másik­tól, mivel magyar volt, a harmadiktól és többiektől pedig ki tudja, miért kapta. .*. Nem érzett ő már semmit. Arccal az égnek fordulva szelíden mosoly­Horváth Sámuel Nemesládonyban szü­letett 1841. aug. 28-án. Testvére volt Hor­váth Sándor volt budapesti lelkésznek. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban, a theológiát Sopronban és Budapesten vé­gezte. Egy évig volt a hallei egyetem hall­gatója. Haubner Máté szuperintendes 1866- ban avatta lelkésszé. Segédlelkész volt Nagygeresden, rendes lelkészként műkö­dött Szilsárkányban, Szentandráson, 1872. óta pedig Téten, ahol 51 évi lelkészt mű­ködéséből 45 esztendőt töltött. 24 évig volt a győri egyházmegye esperese, hosszú ideig a dunántúli egyházkerület főjegyzője s az egyetemes egyház számos bizottságá­nak tagja. 1917-ben vonult nyugalomba s utolsó éveit Pápán töltötte. Gyurátz Ferenc nyug. püspöknek, ifjúkorától kezdve legmeghittebb barátja volt. Széleskörű műveltsége, nemes gondol­kodása, mély érzése, puritán jelleme, lelki­pásztori hűsége, páratlan kötelességtudása, egyházkormányzói tehetsége mind hozzá­járultak, hogy egyházunk legnagyobbjai közé emelkedjék s gyülekezetén kívül szé­les körben tiszteletet és szeretetet keltsen maga iránt. Temetése nagy részvét mellett folyó hó 6-án volt Téten. A gyászbeszédet Pálmai Lajos győri esperes tartotta szépen mél­tatva az elhunytnak érdemeit, imát mon­dott Kovácsics Géza helybeli lelkész, bú­csúztatót Isó Vince győri lelkész. Résztvet- tek még a lelkészek közül a végtisztesség- tételen Kovács István malomsoki, Horváth Béla csikvándi, Kiss Samu nagybarátfalusi, Győrffy Béla felpéci, Szalay Mihály lovász- patonai lelkészek, Szekeres Sándor bőnyi h. és Síkos Kálmán kispéci s. lelkész. Gyermekeinek gyászában kiterjedt ro­konsággal együtt volt hívei s az egész ev. egyház osztozik. Személyi hir. Kapi Béla dunántúli püspök az elmúlt hetet hivatalos ügyekben Budapesten töltötte. Esperesi és lelkész! jubileum. Benső- ségteljes ünnepség keretében ünnepelte a kemenesaljai egyházmegye népszerű espe­gott, mintha azt akarta volna mon­dani: »Hiszen nem tudják, hogy mit cselekesznek«... Most pedig a XX. század krónikása ismét átadja a tollat a XVII. század krónikásának, aki a következőképpen fejezi be a fentebb is említett fel­jegyzéseit : »Szentmiklósy, azután, hogy visz- szatért a gályarabságból, kajári pré­dikátor volt mindaddig, míg az isten­telen rác a kajári Horogban le nem vágta...c Tehát amit elmondtam, nem mese, hanem történet. Nincs is rajta semmi csudálnivaló, mert hiszen akkor Habsburgi Lipót, e néven első, ült Magyarország trón­ján, akinek az uralkodása alatt a tömlöcök megteltek magyarokkal, az erdők bujdosókkal, a temetők halot­takkal ... résének, Vargha Gyulának 41. évi lelkész! és 26. évi esperesi jubileumát. A jubiláló esperest a magunk részéről is melegen üdvözöljük. Bethlen-ünnepség Szombathelyen A szombathelyi prot. diákszövetség nívós piű- sor keretében áldozott Bethlen Gábor em­lékének. A műsor fénypontja a „Harang­szó“ büszkeségének, nagynevű bel munka­társának, Payr Sándor tudós theol. tanár­nak felolvasása képezte. A soproni ev. líceum Sopronba való visszaköltöztetése költségeinek fedezésére Kolbe Oszkár bankfőnök 1000 K-át, Lu- kácsy Jenő pénzügyi titkár 1000 K-át, a Líceumi Diákotthon javára Piri Dániel papirkereskedő 2000 K-át, az Ifjúsági Ön­képzőkör javára jutalmakra — alapítvá­nyuk — a Soproni Fegyintézet Igazgató­sága, illetve tisztikara 1751 K 70 fillért adományozott. Irredenta vallásos estély Szentgott- hárdon. A háború hősi halottainak meg­emlékezésével kapcsolatban irredenta val­lásos estélyt tartottak Szentgotthárdon dec. 11-én. Részletesebb tudósítást lapunk ka­rácsonyi számában hozunk, most csak any- nyit jegyzünk meg, hogy az est jövedelme ebben a Dunántúlod legkisebb missziói egyházban 7176 60 korona volt. Bethlen-jubileum és orsz. protestáns diákgyűlés Budapesten. A prot. egyetemi hallgatók Bethlen Gábor-Köre dec. 17., 18. és 19. napjain ünnepli Budapesten fenn­állásának 20 éves évfordulóját. Az egyhá­zak nevében az ifjúságot dr. Raffay Sándor püspök üdvözli. A Deáktéri templomban az ünnepi beszédet dr. Ravasz László ref, püspök tartja. Magyarszombathelyen november 2-án avatta fel Takács Elek esperes az új teme­tőt. Az új temetöhelyet gróf Eszterházy László adta a gyülekezetnek. — Adomá­nyok: özv. Nagy Mihályné amerikai lakos az Istenházára 200 K, Farkas János és neje Kovács Lidi rédei lakos az Istenházára 100 K, a nőegyletnek 50 K, az ifjs. egyletnek 50 K, Varga István emlékére hozzátartozói 100 K, Bikali István és neje Kovács Er­zsébet 18 szál csillárgyertyát, Szabó Jó­zsef a harangalapra 150 K, Molnár Gyula lelkész az iskolának 2 tn3 fát = 2000 K, Szekér József kántortanító 1 m3 fát = 1000 K értékben. Ászáron december 4-én Luther-Szövet- ségi ünnepély volt a következő sorrend­ben: 1. Gyülekezeti ének. 2. Ima. Mondta: Geyer A. tanító. 3. Váradi: Judás. Szav. Horváth Sándor oki. gazdász. 4. Gyermek- karének. 5. Ima a hazáért. Szavalta Paréj Róza. 6. Krisztusért és Krisztussal. Szabad előadás. Tartotta: Molnár Gyula magyar­szombathelyi Jelkész. 7. Magyar tavasz té­ged várunk. Énekelte Horváth Sándor, kí­sérte Gaál Károly oki. ref. lanító. 8. Val­lás és egyház. Sántha K. Szavalta Kovács István tanító. 9. Ima. Mondta: Geyer A. 10. Himnusz. A kis gyülekezetben az offer- tórium az szövetség céljaira 243 K 56 f-t eredményezett. A tési evang. gyülekezetben szépen sikerült vallásos estély volt ádvent első vasárnapján. Műsor a következő volt: Közének. Lelkész oltári imája. Krisztusnál leszünk. Felolvasta Zongor Lajos másod- felügyelő. Rákóczi Ferenc imádsága. Éne­kelték : Borbás Julianna, Szalmásy Irén, Szecsődi Rozália, Zugor Mária. Az anya hi­vatása. Felolvasta: Görög Ernőné. Orgona­szonáta. Játszotta: Ormosi Alfréd tanító. Isten. Szavalta: Iváncza Lajos. Tompa:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom