Harangszó, 1921
1921-11-27 / 48. szám
XII. évfolyam. 1921. november 27. 49. szám. i i Alapította: K A P I BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: a DDDáDtúll Lutber-Szövetség. Kéziratok Lovászpatonára (Veszprémmegye), előfizetési díjak, reklamáoiők a IIARANGSZÓ kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvármegye) küldepdők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenni minden vasárnap. HflRANGSZO EVANGÉLIKUS NÉPLAP. SZERKESZTIK: SZALAD MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZ1POTT OÉZA. Kiadóhivatal: SZENTOOTTHÁRD, Vas vármegye. i HAHA MISZÓ előfizetési ára egész érre: Luther- Szövetségi tagoknak clm- szalagos küldéssel ää K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-Szövetségi tagoknak cimszalagos küldéssel 94 K, csoportos küldéssel 88 K. A HARANGSZÓ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. Adventi gondolatok. Lélekben komoly elszántsággal a világot megváltó szeretet földreszállá- sának méltó megünneplésére készülünk újból ezekben az ádventi napokban. Egyengetvén az Urnák utát, fájó lélekkel látjuk azonban, hogy a különben szelíd, kedves ádventi napok, esték ezúttal még szomorúbbak, még némábbak, sötétebbek mint amilyenek csak egy évvel ezelőtt is voltak. Az élet külső örömei annyira megfogyatkoztak a legtöbb ember életében, hogy reája nézve üres, semmit- ■mondó leit űz ádvent, szomorú lesz a karácsony is. Ennek oka azonban közel sem az ádventben, hanem mi bennünk emberekben rejlik, akik nem akarjuk megérteni, mit jelent igazán az ádvent, qem akarjuk az Ádventet felhasználni utegyengetésre. Ádvent s vele kapcsolatos igazságok: »térjetek meg«, »egyengessétek az Urnák utát«, »minden fa, mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik«, a legtöbb emberre nézve csupán emlékezések, melyeket a tökéletesbülés lépcsőfokává tenni, azokat átvinni a jövőbe, hogy azok életcélunkká válván : gondolkodásunk, szeretetünk tárgyává legyenek, — képtelen. Pedig hiába minden 1 összedült világunk romjain új, szebb, boldog világot akarunk felépíteni, úgy elöbb- utóbb a lelkek mélyéből mégis csak elemi erővel kell feltörnie az ádventi szózatnak: »térjetek meg«, »egyengessétek az Urnák utát«, az élő Krisztusnak útját, aki megold minden kérdést, minden társadalmi problémát, aki előtt nincsen személyválogatás, aki csak egyet ismer: az örökkévaló Isten gyermekeit, akik szeretni tudják lángoló szeretettel az Istent, egyházat, hazát, nyelvüket, fajtájukat, az embert; akik gazdagok tudnak lenni anélkül, hogy ezt a gazdagságot szé- gyenelniök kellene, mert éhes emberek verejtéke, asszonyok átka, gyermekek könnyé nem tapad hozzá ; aki felül áll osztályok, felekezetek, népek, nemzetek, letűnő világok önző harcán, pártok vetélkedésén s ezt a szerencsétlen emberiséget nem formákkal, hanem a megváltó szeretettel teszi boldoggá 1 Aki az ut, igazság és az élet, uralja az idők szellemét és e világ világossága volt és marad mindörökké. A feltámadás csodás erejét kínálja fel különösképen nekünk, szegény, sorsüIdőzött, nyomorban vergődő magyaroknak 1 Kapi Béla püspök filozófiai előadásai. Kapi Béla dunántúli püspök székhelyén, Szombathelyen a kulturház nagytermében nagyszán u és előkelő közöáség jelenlétében ké, egymásután következő este filozófiai előadásokat tartott. És pedig az első este: a becsületről, a második este: az élvezetek filozófiája és esztétikája címen. Mindkét este a hallgatóság a legnagyobb figyelemmel kísérte tudós püspökünk mélyen szántó fejtegetéseit, magas szárnyalásu előadásait s azokat lelkes tapssal köszönte meg. — Az élet legnagyobb problémája mindig az ember volt és az ember marad — kezdte az élvezetek filozófiája és etikája című előadását a püspök — törékeny edénybe hullott maroknyi föld, amelyből csodálatos gazdagságú isteni virágok fakadnak, agyag, szelencébe belezárt balzsamok amelyek az egész világot elárasztják ékes illatukkal. A test és lélek egymásba való viszonyának rajza után áttért azután tulajdonképeni tárgyára, az élvezetek filozófiájára és etikájára. — Az élvezetek problémája attól függ, hogy az ember hogyan tudja az ő élvezeteiben uralomra juttatói a lelket és hogyan tudja az élvezetet a lélek szolgálatába szegödtetni úgyT hogy az élvezet ne legyen csak múló jelenség az ő életének utján, hanem legyen annak köze az ember élete fejlődéséhez, a lelke emelkedéséhez. — Az élvezetek filozófiája mindenekelőtt az élvezet jogosságát állítja az ember szemei elé. Az ember, mint egyes ember is jogosított erre, jogosított azonban úgy is, mint az emberi társadalomnak egy tényezője. Az élvezet feladata, hogy ugyanakkor, amikor pihentet, ugyanakkor dolgozzék az ember emberi méltóságának, emberi egyéniségének kialakításán. Kétféle élvezet van, amelyik eltűnik nyom nélkül és olyan, aminek hatása későbbre is megmarad. Az élvezetek között mindenekelőtt a szükségképeni és az érzéki élvezetek lépnek elő. Ezek közt első helyen áll az evés és ivás. Ez az ember életében az állati tényező. Ugyanígy vagyunk az érzéki élvezetekkel azzal a különbséggel, hogy itt nincs forma és korlátozás. Ennek az élvezetnek a vége csalódás, sivárság, lelki üresség, az élvezetnek és boldogságnak a csődje. Az élvezetek másik csoportja a szórakoztató élvezetek; azt a hivatást szolgálják, hogy munka után pihenést, szórakozást biztosítsanak az elfáradott embernek. Ide tartozik többek között a sport, a kártya, a szerencsejáték. A sport a test kultuszát szolgálja. De a sport ue legyen a kiváltságosoké, hanem legyen az népsport és ne épen az aszfaltos útra korlátozzák ezt az élvezetet, hanem keressék fel a zúgó erdőt, a fenyveseket, találják meg a csobogó pata
