Harangszó, 1921

1921-11-06 / 45. szám

1921. november 6. a többi leány-testvérkéjének is, akik szeretik ugyan a bábujukat, de még­sem annyira, mint Lidiké. Öltöztet- getik, csicsitgatják ők is, de hamar beléunnak a dajkaságba: elhagyogat- ják itt a sarokban, ott a szögletben az elárvult babákat s más játék után néznek. Node ott a hűséges kismama, gondjaiba veszi a,z árvákat, esténkint összeszedi s mindannyinak helyet ad az ágyában: velük alszik, velük ébred. óh, be szép, de boldogító a kis - baffa-dajkaság I . . . Hanem egyszer- csak annak is vége szakad. A kis­mama betöltötte a hatodik évét s beköszönt az iskolaév: menni kell az iskolába. Az édesapa megvette már a táskát, palatáblát és az ábécés könyvet is; Lidikét beíratja az iskolába. A kimarna halvány arcocskájára két szép piros rózsát fest a boldog izgalom. Gyönyörködik a szép tás­kában, a képes ábécés könyvben és a palatáblában is Belerakja, meg kiszedi a könyvet, a táblát a táská­ból. S mielőtt ágyacskájába bújna, a kis szőke bábut is a táskába rejti, hanem a többi testvér bábuját maga mellé fekteti, betakargatja őket. Már mindenki alszik a házban, a kismama azonban még mindig ébren van. Egyszercsak zörejre ébred fel az édesanya. — Mi az, ki zörget? Lidiké szólal meg a sötétben meg­szeppenve : — A babámat kiveszem a táská­ból. Hanem másnap reggel annál to­vább alszik. Úgy ébreszti fel az édes­anyja. — Kelj fel, Lidiké, izibe, mert el­késel az iskolából. A kismama ijedten ugrik ki ágyá­ból. A babákról meg is feledkezik. Csak egy óra múltán jut eszébe, az iskola padjában. Szivecskéje erősen dobog az aggodalomtól. — Jaj, mi van a kis babácskáim­mal I Nem törték-e el szegénynek a porcellán fejecskéjét. Tíz órai szünetkor kiengedi a ta­nító úr a gyermekeket az udvarra. A kismamának egy-kettőre hire-hamva tűnik s még akkor sem kerül elő, mikor már ismét a padban ülnek nagy figyelemmel a gyermekek s a tanító ur buzgón magyaráz nékik. öt perc múltán nyit be nagy fé­lénken a kismama az ajtón, reszket a félelemtől — Hol maradtál Lidiké ? — kérdi a tanító úr. v HARANGSZÓ. A kismama * szepegve, akadozva felel: — Haza szaladtam . . . megnéztem a babámat, nem tőrtént-e baja 1 . . . — Hohó, Lidiké 1 a babáknak itt búcsút mondunk Első most a tanu­lás. a munka. Ülj csak a helyedre s figyelj. A babádra csak akkor le­gyen otthon gondod, ha már meg­tanultad a leckédet. . Miért támogatom és terjesztem a Harangszót ? Mert a mai válságos időben ez az egyetlen néplap, amely az evangélikus közönséget tájékoz­tatja, erősíti és a távollevő hitro­konokat közel hozza egymáshoz! Mert ennek támogatása és terjesztése minden egyházát sze­rető embernek érdeke és köte­lessége ! Mert ez a mi lapunk s támo­gatását mástól nem várhatjuk 1 HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. A puccsal kap­csolatos események irányítják a politikát. Az ántá'it a Habsburgház trónfosztását követeli. A letartóztatott politikusok felett a magyar független bíróság lesz hivatva ítéletet mondani. — A baranyai választások befejezést nyertek. Valószínűleg még e hét folyamán összehívják a nemzetgyűlést. Ravasz László ref püspök Baranyá­ban. A reformáció szülőföldjén, Baranyá­ban járt Ravasz László püspök. Sellye, Zaláta, Kémes, Harkány, Siklós, Turony és Pécs egyházai részesültek abban az öröm­ben, hogy főpásztorukat körükben köszön­hették. Ravasz püspök kőrútján minden lelket meghódított és sok lelket visszahódított. Szónoklatának fölséges erejével mutatott rá az életre, a bölcsőkre, a temetőkre, a baranyai magyar nép történelmi hivatására. Egyházi szónoklatai hatása alatt megtörtént az, hogy egyes kitértek visszajelentkeztek az egyházba, az ellenségek egymásnak megbocsátottak. Mesterséges szenet csiná nak a né­metek. A Münchenben most megnyílt „Ausstellung für Wasserkraft und Energie- wirtschaft“-nak szenzációja volt az az új eljárás, melynek segítségével géperővel le­het kiszárítani és briketté sajtolni a tőze­get. Ezzel az eljárással, melyet Madruck- eljárásnak neveztek el, egyszerre hatalmas fellendülés elé jutott a tözegipar s a német technika igazán büszke lehet erre a sike­rére, mely lényegében szinte annyi, mintha mesterségesen tudnának szenet termelni, géperővel barnaszenet állítani elő a tőzeg­ből, amire maga a természet csak hosszú évezredek alatt képes. Gazdasági szem­pontból rendkívüli nagy a találmány jelen­tősége, amennyiben a németországi tőzeg­telepek két és fél millió hektár területet foglalnak el s ezen a területen 43 milliárd köbméter tőzeg áll rendelkezésre, mely 80—85 százaléknyi víztartalma mellett tíz­ezer billió kilogram-kalóriányi hőenergiát képvisel. A német tőzegkészlet tehát másfél 365. milliárd jó kőszénnek felel meg, ami annyit jelent, hogy száz éven keresztül minden évben két millió kilówattnyi energiát tudnak majd a németek hasznosítani a mocsarak­ból Persián Ádám vádbeszéde. Persián a katholikus ügyek volt kormánybiztosát megrágalmazták a Szent István Akadémia egyik ülésén. Emiatt Persián a bíróság előtt keresett elégtételt Persián valóságos vad­beszédet mondott a püspöki kar ellen. Hajlandók voltak — mondotta Persián — a magyar püspökök mindenkivel szö­vetkezni, hogy egyeduralmukat megvédjék és fentartsák. Remegve remegtek a demo­kratikus önkormányzattól, remegve remeg­tek a szekularizációtól. Hogy a püspököknek ez az elkeseredett küzdelem a saját anyagi érdekeikért saját híveikkel szemben milyen eredményeket szült, azt P. Zadravecz tábori püspökkel tudom igazolni. Amikor a bolsevizmus után mint „bűnös kormánybiztos4 menekülni voltam kényte­len a bolsevisták elől és Szegedre futottam, hogy onnan valamiképpen kijuthassak Olaszországba, Zadravetz tábori püspök­nél, aki akkor még a szegedi franciskánus zárda gvardiánja volt, látogatást tettem. Amikor megtudta, hogy Olaszországba ipar­kodom, búcsúzóul ezeket mondotta nekem : — Ha lejut Rómába, keressen alkalmat mindenféleképen arra, hogy eljusson Ószent­ségének, a pápának a szine elé. Hozza tu­domására a pápának, hogy miképen fest a szerencsétlen Magyarország, hogy mikép­pen fest a magyar katolikus egyház és mondja meg a pápának őszintén, hogy ezekért a rettenetes állapotokért elsősor­ban a magyar püspöki kar viseli a felelős­séget. Kérje meg a pápát, hogy kergesse el a magyar püspököket és küldjön ide a szerencsétlen, szomorú Magyarországba mezítlábas apostolokat. A magyar püspökök, tisztelet a kivétel­nek, vagy kivételeknek, a forradalmi kor­mánynak éppen olyan hű támogatói lettek volna, amilyenek voltak a munkapártnak, ha ez vagyoni autokráciájukat nem hábor­gatta volna. Jellemző, -hogy amikor kormánybiztosi kinevezésemet megtudták, mindnyájan gra­tuláltak nekem, Jsten bőséges áldását es­dették leprám. Én tehát Isten bőséges ál­dásával kezdtem el működésemet. Ezekutána csak azt jegyezzük meg, hogy Persián rágalmazóját, Malcsinert a bíróság felmentette. A budaörsi csata halottjainak teme­tése. Temettek újból Budapesten. Tiz ifjút akik fiatal életüket odaadták áldozatul a hazának. A tiz egyetemi ifjú neve: Mátray Ferenc, Ochaba Károly, Kiss János, Vince Sándor, Deák László, Cs. Molnár Gábor, Nagy János, Klausz Imre, Sipos Mihály és egy névtelen Temetésükön megjelent a kormányzó, a kormány. A szertartás Zadravecz r. kát. tábori püspök szertartásával kezdődött. Utána Pálfy Károly ref. tábori' lelkész lé­pett a koporsóhoz. Vannak pillanatok — mondotta — nemcsak az emberek, hanem a nemzetek életében is amikor a hazasze­retet áldozatot követel. A református pap után Taubinger Rezső ev. tábori ezredes lelkész búcsúztatta a halottakat. Immáron — mondotta — hősi halált halt véreink megáldom síri nyugo- vástokat. Lágy nyugalom honoljon síroto­kon és szálljon a sírba veletek az ősi átok végzete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom