Harangszó, 1921

1921-10-23 / 43. szám

348. HARANGSZÓ. 1921. október 23. — Folytasd, Gyula fiam I Mintha szívébe markoltak volna a fiúnak, égető vaskarmokkal s a tan­terem őrült sebességgel forogni kez­dett vele. Nem volt egy szónak ura, noha tudta valamelyst a kérdezett leckét, emlékezett kissé rá az előző órai magyarázatból. A tanító úr meglepődve, megdöb­benve, fejcsóválva nézte a fiút, a kedvencét, az iskola díszét. Mélyen elszomorodott. — Mi ez?. . . Nem értem!. . . Te, a legjobb tanuló... soha ilyen eset nem fordult veled elő!... Tán beteg vagy, fiam ? 1 Gyula szeméből megeredt erre a forró, égető köny... Fájt, vonaglott, vérzett a szíve a mardosó bűntudat­tól, szégyenérzettől s mindennél leg­jobban a tanító úr szomorú tekin­tetétől ... HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. A velencei kon­ferencia látszólagos eredménye, királykér­dés, egységes pártalakulás, programmter- vezet, baranyai választások foglalkoztatják a politikusokat és izgatják a kedélyeket. Velencében Nyugatmagyaroiszág kér- désésen Sopronra és környékére nézve népszavazásban egyeztek még. A népsza­vazás ántánt-ellenőrzés mellett állítólag november 11-én fog végbemenni. A miniszterelnök elkészített egy általá­nos elvi jelentőségű programmtervezetet, melynek gerince a királykérdésre vonat­kozó megállapodás, a választójog s ezzel kapcsolatban a közigazgatási reform. A királykérdésben a miniszterelnöknek három pontból álló terve van. Az első megállapítja, hogy a pragmatica sanctió intézkedései megszűnnek. A trónöröklés rendje azonban változatlanul fennáll. A második pont szerint, a koronás királynak nyilatkozatot kell tenni, hogy más ország trónját csak a magyar törvényhozás hozzá­járulásával vállalja el. A harmadik pont arra az esetre, ha IV. Károly lemondana, azt kívánja, hogy a nádori méltóság visz- szaállíttassék és a megválasztott nádor, mint a trónörökös gyámja gyakorolja a ki­rályi jogokat. Két temetés. Két ifjú hőst temettünk, a nyugatmagyarországi nemzétvédelmi har­cok két önkéntes katonáját. A húszéves Vántossy Tibort és a huszonegyéves Los- sonczy Antalt. Mind a ketten önként jelent­keztek Nyugatmagyarország védelmére. Ez a két lelkesszívü ifjú a nemzet halottja, sírjukat a nemzeti í.egyelet hinti be virág­gal, emlékük az önfeláldozó hazaszeretet lélekemelő forrásait gazdagítja a hazafiui vértől, hősök elomlásától, mártírok fájdal­mas gyászától megszentelt magyar földön. A két deli ifjút nem nyílt harci tusá­ban, hanem lesből, orozva lőtték le az osztrák csendőrök. Ezt is emlékünkbe véssük. Amerikai magyarok a kormányzó­nál. A fővárosban időző amerikai magya­rok küldöttsége tisztelgett a kormányzónál. A küldöttség nevében Zseny József üd­vözölte a kormányzót. Amerikai magyar testvéreink — úgymond — rendületlen hű­séggel és ragaszkodással viseltetnek szülő­hazájuk iránt s lelkűknek minden érzése, agyuknak minden gondolata csak abban az egy vágyban összpontosul, hogy Ma­gyarországot és a magyar nemzetet régi dicsőségének fényében láthassa! Az üdvözlésre a kormányzó a követke­zőkben válaszolt: — Örömmel fogadja az Amerikából visszajött magyarok üdvözlését. Ő is élete nagy részét — mint tengerész — külföldön töltötte s így meg tudja érteni az amerikai magyarok mély hazaszeretetét. Remélhető, hogy tevékeny részt fognak venni Magyar- ország megújhodásának nagy munkájában. A magyar nemzetnek szüksége is van arra, hogy friss szellemet és munkaerőt hozza­nak be. Az ország szomorú helyzetén csakis céltudatos, kitartó munkával segíthetünk, aminek főfeltétele egy egységes nemzeti akaratnak a kialakulása. Csak'így győzhet­jük le fajunk régi hibáját: a széthúzást, melyet most újabban turáni átoknak szok­tak nevezni. Nógrádmegye ünnepli Tisza István emlékét. Emelkedett ünnep keretében ál­dozott most Nógrád vármegye törvényha­tósági bizottsága Tisza István gróf emlé­kezetének. A balassagyarmati vármegyehá­zának nagytermében leplezték le a nemzet nagy vértanújának arcképét, amelyet Ben­czúr Gyula műve után Mányay József fes­tőművész festett meg. Huszár Aladár főispán megnyitó beszé­dében kegyeletes szavakkal emlékezett meg Tisza István grófról s a többi között a következőket mondotta: — Alig van rá a világtörténelemben példa, hogy a politikai viharnak egész för­getege, a szubjektív gyűlöletnek egész ten­gere annyira egy ember körül tombolt volna, mint Tisza István körül. Benne lát­ták politikai ellenfelei politikai törekvéseik egyetlen akadályát; benne látták azt a szik­lát, azt a hullámtörőt, melyet hiaba ostro­molnak mennydörgéssel, tajtékzó habokkal és szennyes hullámokkal, mert a tajtékzó habok megtörtek, a szennyes hullámok visszafutottak és a szikla ott állt a maga teljes erősségében és tisztaságában. Ott állt, míg nemzete össze nem dőlt és akkor eldőlt ő is, vagy jobban mondva az ő el- dőltével nemzete is. Ez az oka annak, hogy ma miért áldoznak mindazok, kik egykor ellenfelei voltak Tisza István grófnak, ne­mes emlékének; ez a magyarázata annak, hogy nem kellett hozzá egy emberöltő, hogy Tisza István nagyságát a maga valóságá­ban meglássuk. Newton harcol az igazságtalan ma­gyar béke ellen. Lord Newton, aki hosz- szabb ideig tartózkodott Budapesten, el­utazása előtt egy újságíró előtt a követ­kező nyilatknzatot tette a megszállott ma­gyar területeken szerzett tapasztalatairól: — Újat e tekintetben voltaképen nem mondhatok. A békeszerződéssel nem vagyok megelégedve, mert különösen Erdélyben tett utam folyamán azt a meggyőződést szerez­tem, hogy a béke igazságtalan. Este indu­lok Londonba és hazatértem után azonnal igyekezni fogok erőimhez képest az angol körök előtt megmagyarázni a magyaror­szági helyzet lényegét. A helyzetet főleg Erdélyben tanulmá­nyoztam alaposan, de voltam Pozsonyban is és mondhatom, hogy a megszállt vidé­keken a legkiáltóbb módon sértik a béke- szerződésnek a kisebbségek jogaira vonat­kozó rendelkezéseit. Remélem, hogy úgy az ántánt államai, mint a népszövetség is belátják ennek tarthatatlanságát és jóváteszi,amijóvátehető. A vasárnapi munkaszünet. Rövidesen meg fog jelenni a kereskedelemügyi mi­niszternek az ipari munka vasárnapi szü­netét szabályozó új rendelete, mely a kér­dést a maga egészében fel fogja ölelni és véget fog vetni annak a bizonytalanságnak, mely ebben a kérdésben különösen a vidé­ken tapasztalható. A rendelet magától érte­tődően a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény kereteihez van kötve és csak ad­dig marad érvényben, amíg az említett tör­vénynek korábban elhatározott módosítása el nem készül. Végleges rendezést a vasár­napi munkaszünet ügye csak az új törvény­nek életbelépése után nyerhet. Oroszországból is van hír. A bolyse- visták elfoglaltak egy párisi lap szerint Vladivosztokot, ellenben az éhínséggel nem tudnak megküzdeni. Huszonötmillió ember küzd az éhhalállal és menekül csapatok­ban ki Kelet, ki Nyugat felé, magával hur­colva járványt és éhínséget. Az emberek felélték már az idei termést, az állatok az idei takarmányt. Május óta a szamarai kormányzóságban 60,000 gyermeket tettek ki szüleik, mostanában egy-egy napra 60— 70 gyermek ilyetén elhagyása esik. Uram­isten, és még nincs itt a tél. A Balkánon egy új harctér van kiala­kulóban. Az albán-szerb határon már min­den egy kitörőfélben levő háborúra emlé­keztet. A mozgósítás mindkét országban el van rendelve, sőt már a csapatok fel­vonulása is megkezdődött. A két ország közötti feszültség jelentőségét sokszorosan fokozza az a körülmény, hogy Olaszország az albán-ügyet magáévá teszi és a délszláv államnak minden megmozdulását maga ellen irányúiénak tekinti. Clemenceaut, a győzelem és a béke atyját szükebb szülőföldje látszólagos el­vonultságából a nyilvánosság elé szólította. Szobrot állítottak neki még életében és ő maga volt az avatás diszszónoka. Másfél évvel ezelőtt mint miniszterelnök beszélt utoljára és akkor is, mintha közben semmi sem történt volna, ugyanazt mondta, mint tegnap. Dicsőítette az ántánt háborúját, mint a szeretet és béke igaz ügyét és az ántánthatalmak szövetségét és a megkötött békéket, mint az emberiség legnagyobb jótéteményét állította be, amelyekről le­mondani bűn és kárhozat lenne. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére Birtokok, vállalatok, stb. vezetésével, azok leszámolásai­nak ellenőrzésével stb. stb. kapcso­latos titkári stb. alkalmazást keresek Budapesten vagy vidéken, 12 (tizen­két) évi nagy tapasztalattal. Buda­pesten központi irodául alkalmas há­rom íő- és egyéb mellékhelyiséget telefonnal esetleg rendelkezésre bo­csátók. Ajánlatokat munkakör, hely és javadalmazás vázolásával Holló János Budapest, Mária Terézia-tér 6, III. 3. címre kérek. l—l

Next

/
Oldalképek
Tartalom