Harangszó, 1921

1921-10-09 / 41. szám

324 HARANQSZO 1921 október 9. hivatásnak, mely reá várt, indult harcba. Nehéz helyzetben volt; hij- ján mindennek: pénznek, fegyvernek, katonának. Maga sem tudta, hol ve­szi mindezt. Vagy talán nagyon is jól tudta: egy eddig meg nem becsült, kimeríthetetlen emberfajta kínálkozott neki szinte önkénytelen: a hajdúk. Kik voltak ők ? — A háromrészre szakadt Magyarország jellegzetes szü­löttei. A mohácsi vész évében tűnnek fel, mint a török rémei, hogy idők múltával csapásai legyenek minden­nek, ami elrabolható és mindenkinek, aki, ami megölhető. Az elviselhetet­len földesúri iga alól világgá futott kóborlókból, a török által hazátlanná tettekből, a háborúk nyomorfiaiból lettek ők: a hajdúk. A ma gyermeke fogalmat alkothat magának róluk, hiszen szemünk láttára bomlottak fel hadseregek, amelyeknek vértől ittas söpredéke baromi kegyetlenségeket vitt véghez Európaszerte, hogy sza­badjára eresztett szenvedélyeit kielé­gíthesse. Szemünk láttára folytak le események, melyek élénken példázzák: milyen az ember, a homo sapiens, mikor kiveszik a valóságából és ál­lattá teszik. Es mikor nem akad senki, aki ezeket a felszított indulatokat ügyes tapintattal letudná vezetni...: akkor, hosszú háborúk után a vér- gőzben, a fájdaimakban, a gyilkolás­ban születik az az emberfajta, akinek minden mindegy, csak egy a fő, hogy az ösztönét jóltarthassa. Ez az em­berfajta, akár a dúvad, veszedelmes mindenre, ami a társadalomban élő egyénnek szent, éppen ezért, mint kártékonyát kiirtani törekszik a tár­sadalom. Vannak azonban esetek, amikor az üldözött majdnem erősebb, mint az üldöző, amikor olyan nagy tömegbe lép fel, hogy magát a tár­sadalmat veszélyezteti: ekkor kerül harcra, véres, irgalmatlan küzdelemre a sor. Pedig a harc helyett a meg­bocsátásnak, a kibékülésnek volna helye, mivel a forrongások az em­beriségre előnyösen csak amnesztiá­val végződhetnek; ám sokszor úgy- láts:ik, hogy a megbccsátásmem em­beri erény... (Folyt, köv.) Ernst János vas-, réz- és fabútor, sodrony ágy­betét gyára és raktára Győr, Wennesz Jenő utca 55. Telefon 82. Városi raktár Arany János ut 18, Telefon *732. Adunameiiéki református püspök beiktatása. Petri Elek halálával megüresedett püspöki székbe okt. 1-én iktatták be Bpesten Ravasz Lászlót, a dunamelléki ref. egyházkerület megválasztott püs­pökét. Az egyházkerület közgyűlése a ref. teológia dísztermében kezdő­dött. A közgyűlésen Darányi Ignác fögondnok és Kátai Endre püspök­helyettes elnökölt Takács József lel- készi főjegyző jelentést tett a köz­gyűlésnek a püspökválasztás ered­ményéről. Ravasz Lászlót küldöttség hívta meg a közgyűlésre, ahol a ke­rület nevében Darányi Ignác főgond­nok üdvözölte. Azután a közgyűlés tagjai ünnepi menetben vonultak a Kálvin-téri református templomba. A templomban TaJcács József imád­sága után Németh István, a dunán­túli ref. kerület ősz püspöke mondta a beiktatóbeszédet — Kincses Kolozsvár megtanultad és megérezted, úgymond a többi közt, hogy mi az igazi mély lelkimunka. Fáj megmondanom, de nem hallgat­hatom el, hogy itt sokszor fognak tövisek tépni, azok a jelszavak, ame­lyektől ma hangos Csonkamagyar- ország, üres, sivár szavak és csak megtévesztésre alkalmasak. Majd megható szavakkal beszélt azokról a testvéreinkről, akiket elszakított tőlünk az erőszak s végül fölhívja a püspö­köt, hogy tegye le a hivatalos esküt. Németh István beiktató szavai után az új püspök letette az esküt, mire a kerület esperesei áldást mondtak az új püspökre. Áldás után az új püspök mondta el székfoglaló egyházi beszédét: — Bármennyire érzem kicsiny­ségemet és csekélységemet, én itt eb­ben a pillanatban az én magyar re­formátus magyar népemnek képvise­lője vagyok. Elhívtatok ide, Erdélyből, a fájdalmak és a könnyek hazájából és én elhoztam közétek a síró ma­gyarok könnyeit és szenvedéseit. A fájdalmak és a szenvedések élő üze­nete vagyok, a levágott testrészek megfagyott sikoltása. Azért jöttem ide, hogy a magyar föltámadást, a magyar jövőt hirdessem. Már érzem, miről álmodik a magyar puszta, lá­tom, mit takar a délibáb köde. Hi­szem, hogy az Isten küldött közétek és ezt rótta ránk föladatul, hogy e hazafiui szenvedések tüzében edzett erős hitemmel vigasztaljam az én magyarjaimat, hogy építsek és hogy megerősítsem a szíveket a magyar i küzdelemre. A költői lendületű beszédet meg- hatottan hallgatta végig a közönség, j Jelen volt a kormányzó megbízásából \ Ráday Gedeon gróf, Bethlen. Részt i vett a beiktatáson a főváros hattagú t küldöttsége Sipöcz Jenő polgármester ! vezetésével. Erdélyből héttagú papi küldöttség Kemény Árpád báró veze­tésével. Az evangélikus egyházat Raffay Sándor, a rom. katolikus egy­házat Nemes Antal, az unitárius egy­házat Józan Miklós püspök képvi- ] sehe. Elküldte képviselőit a neológ i és az ortodox izraelita hitközség is. .1 A püspök egyházi beszédével a fl templomi beiktatás véget ért és a a közgyűlés tagjai az egyházak, az a egyesületek, a főváros és a mene- A kültek küldöttsége ünnepi menetben q vonult vissza a református teológiára, , ajiol a püspök a tisztelgőket kihall- A gatáson fogadta. A lelkipásztor tükre. Irta: Vor- Á werk Ditrik; fordította: Wallraben- -] stein Jakab. Ára: 6 kor. A szerző d a magyar fordításhoz írt előszavában n azt mondja: >A magyarhoni prot. 1 lelkészi karnak a háború után minden íj erejét össze kell szednie, hogy a aj háború okozta sebeket gyógyíthassa. Szedjetek össze minden erőt, azt ( kiáltja könyvem a lelkészi kar felé«. I Valóban ez a könyv nagy segítségére d lehet a lelkészeknek, amennyiben' q pártatlan, éles tükröt tart eléjük. .1 A könyvet különösen a lelkészek J forgathatják nagy haszonnal, de sok i jóra va^ó ösztönzést adhat mások- A nak is. I Olvassuk a bibliát! a Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott,- De Isten nem lel hajlékot. Isten vezet. Oki. 10. II. Mózes 13.21—22. Itt mutat- 1 kozik be Isten először egy népnek úgy, 1 mint, aki vezet. Nappal felhöoszopban, éjjel 1 tűzoszlopban ; mindenki számára felismer- 1 hetöen. Nem kell hozzá ritka éles szem, j nem különös figyelőképesség. Elég lett J volna, hacsak a vezetők tudják a jeleket; 1 de Isten azt akarja, hogy mindenki meg- -I tudja az Ő vezetését. Te" is. Okt. 11. II. Mózes 20. a. Isten nagyon rJ számon tartja azt, amit az Egyptomból 1 kivezetettekkel cselekedett. Nemcsak úgy, mint nagy jótéteményt, hanem mint az ő . \S vezető igényének bejelentését. Ehhez fűzi a tiz parancsolat kijelentését. Mert Ö ve- 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom